Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-19 / 166. szám, kedd
4 Régió ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 19. www.ujszo.com Ötből csupán ketten mentek át a vizsgán Régi-új vezetők LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A bodrogközi településen hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a városi hivatal három osztály- vezetőjéről kiderüljön, alkalmatlan feladatai ellátására. A Királyhelmeci Városi Hivatal összes ügyosztályának vezetőjét még május elején váltották le, de az öt érintettet megbízták, hogy ideiglenesen irányítsa az egyes szervezési egységeket. Balog József polgármester akkor lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az intézkedésre a Királyhelmeci Városi Hivatal szervezési egységei struktúrájának megváltoztatását célzó - létszámcsökkentéssel is járó - átszervezés keretében került sor. A restrukturali- záció után marad az öt ügyosztály: a szervezési és közigazgatási, a területfejlesztési, a pénzügyi és vagyongazdálkodási, a kulturális és művelődési, a környezetvédelmi és közterületfenntartó. Mivel az ügyosztályok száma nem változott, ám megnevezésük és a kompetenciáik is módosultak, az egyes részlegek élére új vezetőket kellett választani. Az állásokat 2011. június 6-án meghirdették, az érdeklődőknek 2011. július 4-éig kellett elküldeniük jelentkezésüket a Királyhelmeci Városi Hivatalba. A felhívás értelmében felsőfokú - jogi - végzettséget csak a közigazgatási és szervezési részleg vezetői posztjára jelentkezőktől vártak el, a többi négy állás betöltésére középiskolai végzettség is elegendő volt. A feltételek között a három-, illetve ötéves szakmai gyakorlat, a feddhetetlenség, a szervezői és vezetői képességek, a szlovák ésamagyar nyelv megfelelő szintű ismerete szerepelt. Balog József polgármester lapunknak elmondta, az elmúlt héten öttagú bizottságok hallgatták meg a jelentkezőket, akik szóbeli és írásbeli „vizsgát” is tettek. (A bizottságok előtt ugyanaz az öt személy jelent csak meg, akik az elmúlt időszakban és megbízott vezetőként jelenleg is irányítják a részlegeket, a többi pályázó nem felelt meg a feltételeknek - a szerk. megj.) Abizottságokvégül megállapították, hogy Szabó Péter, aki 2003 óta dolgozik a városi hivatalban - és akinek a nevéhez a település közterületeinek látványos megszépülése fűződik - nem felel meg a környezetvédelmi és közterület-fenntartó részleg vezetőjével szemben támasztott új elvárásoknak, miként Kiss Olivér, aki a pénzügyi osztályt 2007 óta irányítja, és Simon Péter sem, aki 2006 óta áll az építészeti osztály élén. Molnár Ildikó, a szervezési és közigazgatási osztály vezetője és Tarcali Nagy Beatrix, a kulturális és művelődési osztály vezetője „átment a vizsgán”, őket hamarosan kinevezik. Balog József elmondta, október végéig a többi részleget is az eddig megbízott szemé- lyekirányítják, de újra meghirde- tikaz állásokat. Palackozott vízben mosdanak a majorban Használhatatlan a kút FORGÁCS MIKLÓS Zseltz. Beszennyeződött a Karolína-majort ellátó egyetlen nyilvános kút vize, nemcsak fogyasztásra alkalmatlan, hanem tisztálkodásra, mosásra, öntözésre sem használható. A zömében nehéz szociális helyzetben levő, munkanélküli emberek kénytelenek palackozott vizet vásárolni, melyet minden reggel az önkormányzat munkatársai szállítanak a helyszínre. Több mint egy héttel ezelőtt a kilenc méter mély kút vize zavaros, iszapos, sárgászöldes lett. Valószínűleg felnyomódott a talajvíz. Üvegbe töltve vastag lerakódás ülepedett az edény aljára. Inni nem itták, de megmosakodtak benne, utána kiütések jelentek meg a testükön. A kispénzű emberek csak palackozott vízben tudnak lefü- rödni, mosni, azzal kell főzniük is, egy palack víz ára 17 cent, amit nem mindenki engedhet meg magának. Aki teheti, ismerősöktől hoz vizet a szomszéd faluból. A Zselíztől mintegy nyolc kilométerre található telepen közel ötven ember él, tizenöten fiatal- és kiskorúak, a felnőttek közül pedig többen nagybetegek, rokkantak, ápolásra szorulnak. Labasz László, aki négy gyermekkel él a volt majorságban elmondta, a vízzel már évtizedek óta probléma van. Nyolc ház van rákapcsolva az utcai kútra, nekik innen van vezetékes vizük, de a másik oldalon élőknek műanyag edényekben kell a lakhelyükre vinni nap mint nap a vizet. A helyzetet bonyolítja, hogy az ingatlanok egy olyan cég tulajdonában vannak, mellyel szemben már húsz éve csődeljárás folyik, tehát ők már nem fognak befektetni. A város bár nem tulajdonos, mégis igyekszik segíteni az itt lakóknak lehetőségeihez mérten, mikor öt évvel ezelőtt elromlott az addig használt vízszivattyú, akkor az önkormányzat vett újat, azóta is ez üzemel. A lakók önerőből tisztítják a kút vizét, amely nem ivóvíz, magas a vas- és a káliumtartalma. Kádasi Erzsébet, a városi hivatal vezetője elmondta, a városnak kötelessége ivóvizet biztosítani, de ezt nem tudja ingyen. Már próbálták leszivattyúzni a szennyezett vizet, de ehhez nagyteljesítményű berendezés kell, melynek bérletét a majorságban élők nem tudnák megfizetni. Az önkormányzat több céget is megszólított, hogy adjanak kölcsön ilyen szivattyút, pillanatnyilag azonban a szántóföldeken használják a berendezéseket. A város vezetése reméli, mihamarabb megoldódnak az átmeneti problémák, a hosszú távú tervek között az szerepel, hogy városi tulajdonba kerülnének a házak, amelyeket szociális lakásokká alakítanák át. Ipolynyék polgármestere azt ígérte, hamarosan eltávolítják az egynyelvű táblákat Kilenc utcanév csak szlovákul Madách utcanévként csak szlovákul a júliusi fotók tanúsága szerint (A szerző felvétele) Ipolynyék/Vinica. A Nagykürtösi járás egyik legnépesebb, nagyobbrészt magyar nemzetiségűek által lakott településén, Ipolynyéken lakó és több, a falun átutazó is arra figyelmeztette szerkesztőségünket, a faluban legalább kilenc utcának nincs kétnyelvű változata. SZÁSZI ZOLTÁN A kétnyelvűséget azért is hiányolják, mivel a magyar irodalom olyan jeles alkotóiról, mint Ady Endre vagy Madách Imre elnevezett utcák névtáblái csak szlovákul szerepelnek, ilyen esetben kiváltképpen indokoltnak tartanák a kétnyelvűséget, de a Pincesor utca, vagy az Ifjúság és Iskola utcák nevét is kétnyelvűén látnák szívesen. A község polgármesterétől, Hrubík Bélától azt szerettük volna megtudni, mikor, milyen forrásból fogják megoldani az utcanévtáblák kétnyelvűsítését, és eddig miért nem került erre sor. A polgármester szerint Ipolynyéken a kilencvenes évek közepétől kétnyelvűek az utcanévtáblák, de erről bárki személyesen is meggyőződhet. (A néhány nappal, ezelőtt, július 10-én készített felvételek viszont nem erről tanúskodnak.) Hrubík szerint néhány házon, többnyire lakatlan ingatlanokon maradtak az egynyelvű táblák, és lehet, hogy ezek tévesztettek meg több polgárt. (A felvételek ismét ellentmondanak a polgármesternek, olyan családi házak utcanévtáblát is hordozó homlokzatairól készültek, melyek láthatóan lakottak, vagy olyan épületekről, amelyek közterület felől gond nélkül megközelíthetők, tehát semmi nem akadályozná meg abban az illetékeseket, hogy hozzáférjenek a táblához, ha le akarnák szerelni.) Arra a kérdésre, mikor, milyen forrásból fogják megoldani az utcanévtáblák kétnyelvűre cserélését és eddig miért nem került erre sor, kézzelfogható választ nem kaptunk. Megkeresésünkre Hrubík Béla polgármester az alábbi választ küldte: „Biztosíthatom Önt, hogy Ipolynyéken a kilencvenes évek közepétől kétnyelvűek az utcanévtáblák, de erről személyesen is meggyőződhet. Néhány házon, többnyire lakatlan ingatlanokon azonban még ott maradtak az egynyelvű táblák, lehet, hogy ezek tévesztettek meg „több” polgárt. Ezek eltávolításáról gondoskodom. Egyébként sem értem, miért a szerkesztőséghez fordul „több” polgár és miért nem a hivatalhoz, ha ilyen panasza van. Az ajtóm nyitva áll mindenki előtt. Hivatalba lépésem óta igyekszem az elmúlt húsz év gyakorlatával ellentétben az önkormányzati ülések meghívóit, jegyzőkönyveit és határozatait is lefordíttatni, ami nem kis erőfeszítésünkbe és munkánkba kerül. Sokkal inkább aggasztónak tartom azt a divatot, hogy az Ipoly mente több magyar településén, így Ipolynyéken is, és tudtommal máshol is, nem magyar ajkú- aknak adják el helyi polgárok az ingatlanjaikat, elősegítve ezzel a község etnikai jellegének megváltozását” - írta válaszában Hrubík Béla. A polgármester szerint ajánlatos lenne, ha nem másodkézből, vagy rosszindulatú ferdítésekből tájékozódnának a faluban történtekről. Azt viszont a polgármester válasza után sem tudni, hogy mikor, milyen forrásból fogják megoldani az utcanévtáblák kétnyelvűre cserélését és eddig miért nem került erre sor. A háromnapos rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni Közép-európai borfesztivál Párkányban GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A hétvégén Párkány adott otthont a Wine- fest Štúrovo borfesztiválnak, amelyen közel ötven borászat termékeit kóstolhatták meg a résztvevők. A középeurópai borok fesztiváljaként meghirdetett rendezvényen főleg szlovákiai, magyarországi és csehországi termelők mutatkoztak be. „Hagyományt szeretnénk teremteni Párkányban ezzel a rendezvénnyel. A részvétellel elégedettek vagyunk. Mivel először rendeztük meg a háromnapos fesztivált, sejtettük, hogy nem lesz telt ház. Felmértük az igényeket, megpróbáltuk kideríteni, milyen műsorokra van igény. Legközelebb megpróbáljuk ehhez igazítani a műsor- struktúrát” - mondta Nemec Mónika szervező. A rendezvény főszervezői a Vindia Kft. és az 1. Senior City Kft. voltak. A péntek a pop és a retró, a szombat a rockzene, a vasárnap a folklór jegyében zajlott. A legtöbb érdeklődőt a szombati Rómeó Vérzik koncert vonzotta a Duna partjára. Pénteken DJ Adriano, a Moustache, Samo Tomeček és a Jaro Filip Revival, egy retróbuli, Laco Lučenič és a Satisfactory szórakoztatta a közönséget. Szombaton a Főnix, az ART, a Bluesweiser, a Dana Viktória Band, a Rómeó Vérzik és az Easy Blues Band váltották egymást a színpadon. Vasárnap a Vaijos zenekart a környékbeli hagyományőrzők (Hol- lósy duó, Nádas gyerekcsoport, ebedi citerazenekar, a kéméndi Bokréta és az ipolyszalkai daloskor) követte, a fesztivál befejezéseként Anyalai Pepes Sándor és bandája lépett színpadra. A rendezvény ideje alatt mindennap értékes nyereményeket is sorsoltak. A fődíj naponta egy gyémánt ékszer volt. Emellett robogót, kerékpárt, LCD tévékészüléket, házimozit, kávéfőzőt is nyerhettek a jelenlevők. A párkányi borfesztivál kísérőrendezvénye volt az a borverseny is, amelynek fődíja egy gyémánttal díszített kupa volt. A versenyre, melynek eredményhirdetése júniusban a Vindia székházában volt, 182 minta érkezett. Öt kategóriában hirdettek eredményt, a legjobb borokat a párkányi borfesztiválra látogatók is megkóstolhatták. A háromnapos rendezvény alatt kézműves-foglalkozások és -bemutatók, játszósarok és gasztronómiai különlegességek is várták az érdeklődőket. „Bízunk benne, hogy jövőre többen leszünk. Párkány kedvező fekvése, csodálatos panorámája és természeti adottságai kiváló alapot jelentenek az ilyen fesztiválok megrendezéséhez” - jegyezte meg Nemec Mónika. (Az Új Szó a rendezvény médiatámogatója.) Jó bor mellé szól a nóta (A szerző felvétele)
