Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-19 / 166. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Mello megint elmenekült Nyitra. Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Nyitrai Járásbíróság Karol Mello ellen. Az illetékes bíró a főügyész­ség kiemelt ügyek osztályának a javaslatára döntött így. Mel­lo esete azután keltette fel a sajtó érdeklődését, hogy fél évti­zedes bujkálás után 2010 októberében Lengyelországban el­fogták, majd 2011 áprilisában kiadták Szlovákiának. A du- náhidasi kettős gyilkosság megrendelésével vádolt férfit vi­szont május 19-én eljárási hiba miatt szabadlábra helyezte az eljáró bíróság, s azóta nyoma veszett. (SITA) Radičová nem nyaralhat Pozsony. Míg tavaly a Szlovákiában pusztító árvizek miatt kellett három nap félbeszakítania nyaralását, idén el sem in­dulhat tervezett szabadságára Iveta Radičová kormányfő. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcsta­lálkozóját e hét csütörtökre hívták össze Brüsszelbe, hogyjó- váhagyják a Görögországnak szánt második mentőcsoma­got. Radičová hétvégén még azt nyilatkozta: babonából nem szeretne sokat elárulni a szabadságáról, nehogy ugyanolyan gyorsan véget érjen, mint a tavalyi. (TASR) Pohodás sátoromlás: nincs döntés Pozsony. Tegnap volt pontosan két éve annak, hogy a Po­hoda fesztiválon - minden bizonnyal a rossz rögzítés miatt - összeomlott az 02 sátor. A balesetnek két halálos áldozata és száz sérültje volt. A rendőrség a sátor tulajdonosa, a németor­szági Jakob B. ellen indított eljárást általános veszélyeztetés gyanújával, amiért négytől öt évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti. A szlovák fél a német rendőrségtől kérte a gyanúsí­tott kihallgatását, de a mai napig nem kaptak választ, így az ügyben indított nyomozást nem sikerült lezárni. (SITA) Bort iszik, vizet prédikál Pozsony. Míg Ivan Gašparovič államfő parlamenti képvi­selőként nem támogatta a honatyák mentelmi jogának eltör­lését, tegnap az aktualne.sk hírportál olvasóival folytatott online beszélgetés során kijelentette: a kihágásokra vonat­kozó mentelmi jogot mielőbb el kellene törölni. „Jó lenne, ha csak a parlamentben tett kijelentésekre vonatkozna” - mondta. Egy olvasó azt kérdezte Gašparovičtól, milyen az együttműködése Iveta Radičová kormányfővel, amióta a jégkorong-világbajnokságon meglökte. Az elnök elmondta: azóta nem találkoztak, de nem gondolja, hogy ez az eset kü­lönösebb akadályt jelentene kettőjük kommunikációjában. „Biztos vagyok benne, hogy ha a helyzet úgy kívánná, tárgya­lóasztalhoz tudnánk ülni” - állítja. (SITA) Belousovová már gyűjtöget Pozsony. Tegnap kezdte meg Anna Belousovová a nyilvá­nos aláírásgyűjtést új pártja, a Nemzet és Igazság (NaS) be­jegyeztetéséhez. Belousovová elárulta, a pártalapítási szán­déknyilatkozat óta több ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az alakuló párt szimpatizánsainak. Az aláírásgyűjtés Kelet- Szlovákiában kezdődött. (SITA) Egyezség a magyar M30-as útról Budapest. Kétoldalú megállapodás született arról, hogy megépül a magyar területen haladó M30 jelű gyorsforgalmi út Miskolc-Tornyosnémeti-országhatár szakaszát és a szlovák területen haladó R4-es gyorsforgalmi út országhatár- Migléc-Kassa szakaszát összekötő útszakasz a szlovák-ma­gyar közös államhatáron. A megállapodás végrehajtása a ma­gyar és a szlovák közlekedésügyi tárca feladata. (SITA) Nincs gond a „harmanozással” Pozsony. Nem szükséges fegyelmi eljárást kezdeményez­ni azok ellen a bírók ellen, akik egy születésnapi ünnepségen azon szórakoztak, hogy egyik kollégájuk a dévényújfalui tömeggyilkost, Ľubomír Harmant parodizálta. Erre az állás­pontra jutott a legfelsőbb bíróság bírói tanácsa. Véleményü­ket Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter kérte ki, aki a do­kumentumot csatolni kívánta a bírók ellen indítandó fe­gyelmi eljárásról szóló beadványhoz. A legfelsőbb instancia mellett működő bírói tanács független testület, amelynek tagjai a legfelsőbb bíróság bírói. (SITA) Tiltakoznak a boradó ellen Pozsony. Elutasítja a földművelésügyi minisztérium az alkoholra vonatkozó jövedéki adó emelését. A javaslatot a pénzügyminisztérium nyújtotta be tárcaközi egyeztetésre. Az elképzelés szerint a félliteres sör ára 0,05 euróval, a boré pedig literenként 0,40 euróval emelkedne. Az agrártárca ál­lásfoglalása szerint ez a lépés negatív hatással lenne az ága­zatra, a gyártókra, a bor és a sör eladására. (SITA) Nem kizárt, megtakarítás végett néhány éven belül összevonják a cseh és a szlovák hadsereget Év végére lőttek a tankoknak Az utolsó szlovák gyártású, T-72M1 típusú tankokból mára 30 maradt a hadsereg birtokában (Képarchívum) Pozsony. Januárig eladja a szlovák hadsereg utol­só 30 tankját is a védelmi minisztérium. Azért vá­lasztották ezt a dátumot, mert több megszorító in­tézkedés, például a had­sereg Jánošík művész- együttesének feloszlatá­sa, 2012 elején lép életbe - közölte tegnapi sajtótá­jékoztatóján Ľubomír Gaiko tárcavezető. DEAAECS PÉTER Jaroslav Baska (Smer), Gaiko elődje állítja, a jelenleg zajló hadseregreform nem újdonság, Galko csak átvette, amit Robert Fico kormányzása alatt előkészí­tettek, denem tudtak befejezni. Egy hadosztálynyi véderő Csehszlovákia szétválásakor egyébként Szlovákiának közel ezer tankja volt, mára harminc maradt, s év végéig ezeket is el­adják. Ha a következő időszak­ban nem változik a kormány hozzáállása a védelmi tárca fi­nanszírozásával kapcsolatban, hasonló sorsra jut a tüzérség is; holott a szlovák gyártású, Zuza­na nevet viselő tarack a NATO-n belül is a legjobbak közé tarto­zik, több száz darabot rendelt belőle például a görög hadsereg. A szlovák hadseregben jelen­leg 13 400 katona szolgál, ami körülbelül egy hadosztály lét­számának felel meg. Ehhez vi­szont - a kormány szerint - túl sok, közel háromezer civil al­kalmazott társul. Iveta Radičová kormányfő szerint hasonló méretű országokban ötszáz civil alkalmazottal is megélnek. A hadsereg és a védelmi tárca átszervezésének keretében több lehetősége volt a miniszté­riumnak, szóba került a szlovák vadászgépek eladása is. Végül olyan döntés született, hogy a repülőszázad megmarad, s a tankokat fogják eladni. A mi­niszter egyelőre nem tudta megítélni, mekkora összeget kaphatna a tárca a páncéloso­kért. Egyelőre az is kérdés, lesz- e egyáltalán vevő, ugyanis a tankok piaca a minisztérium szerint már túltelített. AVarsói Szerződés egykori tagállamai és más országok is különböző nemzetközi szerződések alap­ján fokozatosan megválnak a felesleges haditechnikától, te­hát távolabb kell partnert ke­resni. A legtöbb szlovák tankot eddig Angola vásárolta meg. Kinek az ötlete? „Remélem, ugyanolyan sze­rencsénk lesz, mint az előző ha­sonló tendernél, amely során a vártnál jóval magasabb áron si­került szerződést kötnünk” - idézte Galkot a SITA hírügy­nökség. Ha nem sikerülne el­adni a tankokat, másképp kel­lene tőlük megszabadulni: szétszerelhetnék őket, vagy múzeumoknak, községeknek ajánlhatnák fel kiállítások cél­jaira, mivel valóban az utolsó, Szlovákiában legyártott tan­kokról van szó. Jaroslav Baska szánalmasnak tartja, hogy a jelenlegi miniszter úgy beszél az eladásról, mint a megváltásról. „Egy évig azt han­goztatták, hogy valamit tervez­nek, készítenek. Azután bemu­tatták ezt a programot a hadse­reg átszervezésére, és lám, ugyanarról a dokumentumról van szó, amelyet még mi dolgoz­tunk ki, csak időszűke miatt nem tudtuk megvalósítani” - nyilat­kozta a TASR ügynökségnek Baska. A korábbi tárcavezető sajnálatosnak tartja, hogy a mi­nisztériumnak jelenleg nincs át­fogó koncepciója, mert a tankok eladása csupán egy a sok kivite­lezésre váró lépésből. Abban az ország biztonsági tanácsának múlt heti ülésén is egyetértettek, hogy ha tovább csökken a védelmi tárca költség- vetése, rövid időn belül a hadse­reg harcképtelenné válik. A kormány ezért a „kisebb rosszat” választotta, s úgy döntött, a le­hető legkisebb költségvetéssel, a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő összeggel fogja minden évben támogatni a minisztériumot. Közös cseh-szlovák hadsereg Ez az összeg azonban lénye­gesen elmarad a GDP 2 százalé­kától - a NATO-hoz való csatla­kozáskor Szlovákia kötelezett­séget vállalt, hogy a minisztéri­um költségvetése tíz éven belül eléri ezt a szintet. Nem véletlen, hogy Pozsonyt a NATO részéről épp ezért éri a leggyakrabban bírálat. Radičová viszont azzal védekezik, hogy a hadsereg je­lenleg nem prioritás. A költségvetés növelésének egyik lehetősége a cseh és a szlovák hadsereg összevonása lenne, s épp ez lesz az egyik fő témája az október 27-ére terve­zett közös, cseh-szlovák kor­mányülésnek. A város kiköltöztetné a romákat az utcából Már politikai kérdés a malackai romák ügye Tavaly 30 ezer eurót adományozott a pártnak Kiöntötte az ár a Híd egyik főszponzorát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Malacka. Meg kel­lene tiltani, hogy a malackai Szövetkezeti (Družstevná) ut­cában élő, problémás roma csa­lád ügyével a romaügyi kor­mánybiztos helyettese, Štefan Sárközy foglalkozzon - üzente meg tegnap Iveta Radičová kormányfőnek Alojz Hlina pol­gári aktivista, aki szerint a he­lyettest azonnal meneszteni kellene tisztségéből. Illegálisan épült hajlékok, so­rozatosan elkövetett kisebb lo­pások, behatolás magánterület­re, utcán és házfalakon szétkent ürülék, elszaporodott patká­nyok - csak néhány a malackai utcában élők viszálykodásának okai közül. Jelenleg a közelben élők türelmét próbára tevő ma­lackai házban három család él - összesen 35 ember 45 négy­zetméternyi területen. Az ere­deti épülethez további bódékat tákoltak, mindezt más terüle­tén, engedély nélkül. A romák közvetlen szomszédságában élő Oskar Dobrovodský két éve harcol azért, hogy a hivatalok rendre bírják a romákat; csak tavaly augusztus óta 360-szor kellett a helyszínre hívni a váro­si rendőröket rendbontás miatt. Hlina szerint Sárközy csak a romák érdekeit védi, ami a je­len esetben elfogadhatatlan. A kormánybiztos helyettese sze­rint hosszú hónapok után for­dult a kocka, és néhány hete éppen Dobrovodskýval vannak gondok; például azért, mert hangoskodik. Hlina szerint ezek olyan abszurd érvek, amelyek miatt Sárközynek tá­voznia kellene posztjáról. A romák helyzetével már a ma­lackai önkormányzat is foglal­kozik, amely azt tartaná a leg­kézenfekvőbb megoldásnak, ha átköltöztetnék őket a város más részébe, (dem, SITA) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gidrafürész (Píla). A júniusi, Kis-Kárpátokban pusztító árvi­zek egyik károsultja az a Juraj Kostolanský volt, aki a Híd szponzorainak névsorában is előkelő helyen szerepel. A vál­lalkozó 30 ezer eurót adomá­nyozott a pártnak, ezzel a na­rancssárga-fehérek második legbőkezűbb szponzorának számít. Az árvíz ugyan száz- húszezer eurós kárt tett vagyo­nában (házát, kertjét elmosta, autója a vízzel megtelt garázs­ban úszott), Kostolanský még­sem kér a Hídtól egy fillért sem. „Számomra ez nem akkora katasztrófa, mint mondjuk azoknak, akik ötszáz eurót ke­resnek havonta” - kommentálta sorsát a vállalkozó, aki egyéb­ként a galántai Rekos építkezési vállalatot vezeti. Kostolanský elmondása szerint azért adott pénzt tavaly a Hídnak, mert szimpatikus volt számára a párt által hirdetett eszme. „Magya­rok által is sűrűn lakott területen vállalkozom, közel áll hozzám a téma” - mondta Kostolanský, aki egyébként a Híd nagyszom­bati kerületi pártstruktúrájában tevékenykedik. Állami megren­delésre - állítása szerint nem - pályázott. A pártban egyelőre nem tudják, adományoznak-e pénzt Kostolanskýnak. A Híd legadakozóbb szpon­zora egyébként egy pozsonyi vállalkozó, Ján Ružička volt, 100 ezer eurót juttatott a párt­nak. Hogy miért döntött így, nem akarta elárulni. Bugár Bé­la pártelnök állítja, nem ismeri Ružičkát. Őt követi Kosto­lanský, majd Simon Zsolt, a párt alelnöke, 25 ezer eurós felajánlásával. Ivan Švejna, a Híd egyik képviselője 20 ezer euróval támogatta tavaly a Hidat, ugyanúgy, mint a kassai Marián Rigan, (hn, vps)

Next

/
Thumbnails
Contents