Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-12 / 160. szám, kedd
24 Sport ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 12. www.ujszo.com A Tour de France első hetében több favorit is elbúcsúzott, összetettben a francia Thomas Voeckler vezet, de a neheze csak most jön Bizarr bukások, frusztrált címvédő, remek Velits Egyelőre a francia Thomas Voeckleré a sárga trikó A tegnapi szünnap után ma az Aurillac és Car- maux között megrendezésre kerülő 161 km-es dimbes-dombos szakasszal folytatódik a világ legrangosabb kerékpárversenye, a Tour de France. Kezdődik tehát a második felvonás. GYÖRGY NORBERT Sejthető volt, hogy az elején mindenki nagyon ideges lesz, s hogy valójában az jár majd jól, aki egyáltalán a nyeregben marad, de ami a Tour-on eddig történt, az minden képzeletet felülmúl. Baleset baleset hátán Az első etapon néhány kilométerrel a cél előtt például egy az átlagnál kicsit „kíváncsibb” rajongó tapasztalhatta meg, milyen az, amikor egy bringás (az asztanás Makszim Iglinszki Johnny Hoogerland lábán számtalan sebet ejtett a szögesdrót, de így is megőrizte a pöttyös trikót volt az) úgy hatvannal elüti. Az eredmény: egy jó kis tömegbukás, amelybe többek között az egyik legnagyobb favorit, Alberto Contador is belekeveredett, aki ekkor épp (taktikai szempontból egyébként teljesen érthetetlen módon) a mezőny második felében tekert. De olyan is volt, hogy az egyik fotóst szállító motoros egyszerűen elvitte Nicki Sorensen (Contador egyik segítője) alól a biciklit. A kerékpár valahogy beleakadt a robogóba, a motoros métereken keresztül húzta maga után, anélkül persze, hogy bárki is észrevette volna, miközben a dán bringás az árokban hempergett. A vasárnapi szakaszon pedig a francia tévés kísérőkocsi szó szerint elütötte a pöttyös trikóért tekerő Johnny Hoogerlan- dot és Juan Antonio Flechát, majd gond nélkül továbbhajtott, amivel gyakorlatilag kimerítette a cserbenhagyásos gázolás fogalmát. Flecha kisebb kézsérüléssel megúszta az incidenst, de Hoogerlandnak több mély sebét is kórházban kellett kezelni, miután az ütközéstől belerepült az út menti mezőt elkerítő szögesdrótba. (A hegyi összetettben vezető versenyzőnek járó pöttyös trikót mindezek ellenére megőrizte.) A csúnyábbnál csúnyább balesetek következtében fokozatosan hullottak el a nagymenők: Janez Brajkovic és Christopher Horner (RadioS- hack), Bradley Wiggins (Sky), Alekszandr Vinokurov (Aszta- na), Jurgen Van Den Broeck (Omega Pharma-Lotto). Mindezek közül talán a 39 éves amerikai Horner esete a legbizar- rabb (tavaly a tizedik helyen végzett az összetettben, idén megnyerte a kaliforniai kört, és óriási formában volt), aki a bukás következtében orrcsonttörést, agyrázkódást, különböző zúzódásokat szenvedett, és egy ideig eszméletlenül feküdt az út szélén, majd miután magához tért, felült a biciklire, és betekert a célba. Aztán méltatlankodott egy sort, mert nem értette, hogyan sikerült összeszednie azt 13 perc hátrányt a többiekkel szemben - a balesetből ugyanis nem emlékezett semmire. Hushovd és Cavendish Az első felvonás nyertese amúgy egyértelműen a Gar- min-Cervelo és a regnáló világbajnok, Thor Hushovd volt. Megnyerték a csapat-időfuta- mot, Hushovd hét napig vitte és őrizte hősiesen a sárga trikót, a 3. etapon pedig (már sárgában) zseniálisan felvezetett a csapattárs amerikai Tyler Farrarnak, hogy az méltóképp ünnepelhesse július 4-ét”. (Farrar a célban egy „W-t” formált az ujjaival, ami természetesen nem a „winner-t” jelentette, hanem a Giro-n tragikusan elhunyt Wouter Weylandtnak „üzent”, aki közeli barátja volt.) A hét végére összeállt a kezdetben döcögő HTC-Highroad gépezete is. Mark Cavendish (aki jelenleg a vüág legjobb sprintere) az 5. szakaszt még úgy nyerte meg, hogy a végére teljesen egyedül hagyták, de két nappal később a cháteauroux-i befutón már teljes szépségében pompázott a HTC-vonat, és esélyt sem adtak senkinek. Cav 17. szakaszgyőzelmét aratta, és már nyolcadik az örökranglistán. Persze a „kannibál” Eddy Merckx 34 Tour-szakaszgyőzelmétől kicsit még messze van. És jó hír, hogy a szlovák Peter Velits is megtalálta a helyét a teamben: ott és akkor tempózik, mikor arra szükség van, az összetettben pedig csapattársával, a német Tony Martinnal a 6.-7. helyen állnak azonos idővel, és minimális hátránnyal a favoritokkal szemben. A hegyekben, ha összedolgoznak, nagyon jók lehetnek. És miért ne dolgoznának össze... (SITA/AP- és TASR/AP-felvételek) Contador formán kívül? A nagymenők közül a már említett Contador az egész héten csak esett-kelt, frusztrálva dobta el a biciklit, és tulajdonképpen még örülhet is, hogy a legnagyobb kihívóihoz képest eddig csak egy bő másfél perces hátrányt szedett össze. S bár meg-megvillant egy-két alkalommal (a Mur-de-Bretagne tetején például már örült is egy szakaszgyőzelemnek, de végül a célfotós befutón kiderült, hogy a rivális Evans nyert), Contador formája kérdéses. Jól áll viszont Cadel Evans, és nagyon meggyőzőnek tűnik. A BMC pedig vigyáz rá, mint a szeme fényére. Többek között olyanok tekernek érte, mint a fiatal és tehetséges amerikai ifi kronó-bajnok Brent Bookwal- ter, az ugyancsak fiatal és tehetséges német Marcus Burghardt, de mindenek előtt az a George Hincapie, akinek ez már a 16. Tourja (ami rekordbeállítás, a korábbi Tour- győztes holland Joop Zoetemelknek van még ennyi rajtja itt), és aki annak idején Armstrong szekerét tolta a US Postainál, és egyedüliként volt ott a hétszeres Tour-győztes minden sikerénél. Rajtuk tehát nem fog múlni. A másik nagy esélyes Andy Schleck eddig okosan elbújt a mezőnyben, de a fontosabb pillanatokban mindig résen volt. Neki az ausztrál olimpiai és világbajnok, többszörös Tour- szakaszgyőztes veterán Stuart O’Grady a „bodyguardja”, akinek feltehetően nincs egyetlen csontja sem, ami ne lett volna egyszer már eltörve valami biciklis affér eredményeként. És persze ott lesz a dán Fuglsang, a német Gerdemann, és a hű bratyó, Fránk is, akik majd a hegyekben segítik Andyt a sikerhez. Voeckler sárgában Most Thomas Voeckler (Eu- ropcar) viszi a sárga trikót (a franciák nagy-nagy örömére) egy sikeres szökés után. Előnye majd’ két és fél perc Cadel Evans előtt, ami nem elhanyagolható különbség. Ennek ellenére kockázat nélkül kijelenthetjük, hogy a végső győzelemre Voecklemek semmi esélye nincs. Még akkor sem, ha Voeckler 2004-ben volt már sárgában a Touron (tíz napig) egy hasonló szökés után, tehát tudja, milyen érzés. De aztán jött Armstrong, és könyörtelenül „átöltöztette”. Két viszonylag könnyebb etap következik még, majd csütörtöktől jönnek a Pireneusok: a Luz-Ardiden és a Plateau de Belle mint hegyibefutók, de menet közben megmásszák többek között a lengendás Tourmalet-t (2115 m) és a Col d’Aubisque-t. Hogy ki mekkora legény a gáton, itt fog kiderülni.
