Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-12 / 160. szám, kedd
22 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 12. www.ujszo.com Kötelező lesz a származási ország feltüntetése Új élelmiszer-címkézési szabályokat fogadtak el Nyáron a tehenek vízfogyasztása 30-50, sőt, akár 70 százalékkal is növekszik Az itatás is hat a tejhozamra (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) EU-HÍR Megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a jogszabályjavaslatot, amelynek értelmében a jövőben egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz, hogy a vásárlók tudatosabban tudják eldönteni, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak. A javaslatról a magyar uniós elnökség alatt, a múlt hónapban jött létre megállapodás az EU-tagországok kormányait képviselő tanács és az EP között. A strassbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott szabályozás szerint a hatályba lépés után gondoskodni kell arról is, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. A csomagolás elején a márkanév mellett például egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek. Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek esetén is kötelező lesz feltüntetni. Kötelező lesz továbbá feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is. Előrelépés, hogy a szarvasmarhahús és a friss zöldség-gyümölcs mellett immár minden friss hústermék és a tojás esetében is kötelező lesz a származási ország feltüntetése. Szintén pozitív fejlemény, hogy kötelező lesz az allergén anyagok címkézése, valamint az élelmiszer-imitátumok esetében a tradicionális összetevőt helyettesítő anyag kiemelése. Sajnálatos viszont, hogy elbukott a jelzőlámpa-jelölésre és a napi ajánlott beviteli értékek kötelező jelölésére vonatkozó javaslat. A jelentést a Parlament 606 igen, 46 nem és 26 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá. A jogszabály hivatalos közzétételét követően az élelmiszeriparnak maximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz, (agribusiness) A megfigyelések szerint egy 15 °C-os környezetben tartózkodó, szára- zonálló tehén átlagos napi vízigénye 46 liter, de a napi 30 liter tejet termelő tehén átlagos vízigénye már 96 liter. ÖSSZEFOGLALÓ A tehén itatóvíz-igénye függ a laktációs állapotától, tejtermelésétől, a hőmérséklettől, az elfogyasztott takarmány szárazanyag-tartalmától és az itatóvíz hőmérsékletétől. A hőmérséklet növekedésével megnő a tehén ivóvízigénye. így a szárazonálló tehén ádagos napi vízigénye 30 °C-os környezetben 62 liter, de a 30 liter tejet adó tehén ádagos napi igénye már 113 liter. Gyakorlati tapasztalatok és a vizsgálatok szerint a tehenek kevesebb vizet isznak lédús zöldtakarmányozásnál, mint a száraztakarmányozásnál. Az etetett takarmány szárazanyag-tartalma csökkentésének hatására a takarmányozási csoport teheneinek ádagos napi vízigénye is csökken. Az itatóvíz optimális hőmérséklete télen 14-16, nyáron 20-22 °C. A tehenek az optimális hőmérsékletű vízből áda- gosan többet isznak, mint amikor az ennél hidegebb, vagy melegebb. A szervezet víztartalma tíz százalékának elvesztése esetén az állatoknál súlyos zavarok lépnek fel, ha pedig 25-30 százalékát elvesztik, elpusztulnak. Az állat hosszabb ideig bírja az éhezést, mint a szomjazást. A vízfogyasztás bárminemű korlátozása vagy elégtelen volta megnehezíti az emésztést. A tápláló anyagok átalakulásakor a szervezetben is keletkezik egy kevés víz (anyagcserevíz), ez azonban igen kevés. Némely takarmány (zöldtakarmányok, nedves cukorrépaszelet, ipari moslék, fölözött tej stb.) víztartalma olyan nagy, hogy fedezhető vele a vízigény jelentős része. A nagy víztartalmú takarmányok a tehenek számára kedvezőek. A szarvasmarha vízigényét számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a tejtermelés, illetve az állat szárazanyag-fogyasztása. A szárazonálló tehén csak 40-50 liter vizet fogyaszt naponta, ezzel szemben a 40 liter tejet termelő tehén 110-120 litert is. A szarvasmarha 1 kg szárazanyagra számítva 4-6 liter vizet fogyaszt. Az állatok vízigényét befolyásolja a környezet hőmérséklete, valamint a levegő páratartalma is. Nyáron a tehén víz- fogyasztása 30-50, sőt, 70 százalékkal is növekszik. Ebben az időszakban minden liter tej előállítására a tehén 4-5 liter vizet iszik. A meleg, párás környezet a fokozott izzadás következtében megnöveli az állatok vízigényét. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a túl hideg vagy túl meleg víz kedvezőtlenül hat a tejtermelésre. A 3-4 fokossal itatott tehenek tejhozama 10-11 százalékkal, a tej zsírtartalma 11-14 százalékkal esett vissza. Ha a teheneket 20 fokos vízzel itatták, a tejtermelés 5-6 százalékkal, a zsírtartalom 7-10 százalékkal csökkent. A fejőházból visszaérkező teheneknél megfigyelték, hogy először megpróbálnak inni, majd enni, és újra inni. Ha a tehenek második ivási ciklusa elmarad, akkor általában vagy az itatok száma nem elég, vagy a vízhozamuk nem megfelelő. Gyakorló tehenészeti szakemberek tapasztalhatják, ha a visszaérkező tehenek egy ivási ciklusa kimarad, az a tejhozam csökkenéséhez vezet. Akkor elegendő a tehéncsoportban az itatok száma, ha egy itatóra max. 25-35 tehén jut, és az egy tehénre jutó itatóvályú hossza legalább 6 cm. Az előzőek szerint egy 100-as tehéncsoporthoz 3 darab itatót célszerű elhelyezni (33 tehén/itató). A 100- as tehéncsoportnál az itatok összhosszának el kell érnie legalább a 6 métert, ami 3 darab kétméteres itatóval valósítható meg. A vízutánpótlás pedig akkor elég gyors, ha túllépi az itatót egyszerre használó tehenek ivási sebességét, (mgi-kpisz) (Képarchívum) A kivitel csökkentése növeli a bizonytalanságot Exportcsökkentés ellen TÁJÉKOZTATÓ A hátszalonna vastagsága alapján megállapítható, hogy szükség van-e energiakiegészítésre A kocák energiaellátásának felmérése Az élelmiszerexport visszafogására bevezetendő intézkedésektől óvja a termelő országokat az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO. A szervezet erősen ellenzi az egyes államok exportjának a hazai élelmiszerellátás védelmében bevezetett, illetve tervezett visszafogását. Richard China a szervezet programfejlesztést támogató részlegigazgatójának nyilatkozata szerint a kivitel csökkentése növeli az élelmiszerek világpiacán a bizonytalanságot, és még feljebb hajtja az árakat, miközben a belföldi piacokon nyomottá teszi azokat. Az élelmiszerárak újabb, jelentős növekedése a FAO szerint komoly aggodalmakat vet fel az e téren sebezhető országok esetében. Az élelmiszerek vüágpiaci ára jelenleg megközelíti azt a szintet, amely 2007/2008-ban éhséglázadásokhoz vezetett. A határidős árupiacok működésének szabályozását sürgette a FAO főigazgatója a napokban egy japán lapinterjúban, hogy megfékezzék az alapvető mezőgazdasági cikkek drágulásáért felelős spekulációt. Jacques Diouf kifejtette: ha nem történik változás, a világ a vesztébe rohan, mert a nagy drágaság miatt vüágszerte újabb éhséglázadások törhetnek ki, veszélyeztetve a gazdasági növekedéshez szükséges politikai stabilitást. Diouf kitért arra is, hogy a spekuláció mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások, valamint a vámok és egyéb korlátozások is fontos szerepet játszanak abban, hogy felborult a globális kereslet-kínálat egyensúlya. Az így kialakult ellátási bizonytalanság a szegény államokat érinti a legsúlyosabban, növelvén a politikai instabilitást. A FAO úgynevezett globális élelmiszerár-indexe 214,7 pontra szökött fel a tavalyi év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, és ezzel meghaladta a 2008 júniusában beállított 213,5 pontos történelmi rekordot. (agrobusiness) ISMERTETŐ A takarmányozás hatékonysága, különösen vemhes állatok esetében, csak nehezen mérhető fel közvetlen módon. Közvetetten ugyanakkor, elsősorban a kocák energiaellátásának felmérésére kiválóan felhasználható a sertéstartás gyakorlatában még csak mérsékelten elterjedt kondíciópontozás módszere. Ez azon alapul, hogy a kocák testében felhalmozott zsír mennyisége, azaz a zsírdepók mérete jelzi a mobilizálható energia, azaz a zsír mennyiségét. A zsírdepók méretét, ahol erre lehetőség van a hátszalonna vastagságának műszeres (ultrahangos) mérésével mérik fel. A kondíciópontozás viszont nem igényel műszeres mérést, de azzal közel egyenértékű adatokat szolgáltat. A kocák kondíció pontszáma, illetve hátszalonna vastagsága alapján megállapítható, hogy amennyiben szükséges, energiakiegészítésről kell gondoskodni. Ez a takarmányok zsírokkal, vagy olajokkal, történő kiegészítésével oldható meg. A nyári hő-stressz időszakban a takarmányok zsír-, vagy olaj- tartalmának növelése két előnnyel is jár. Egyrészt növelhető a takarmány energiakoncentrációja, így kisebb mennyiségű takarmány felvétele esetén is biztosítható a napi szükséglet, másrészt pedig ezek hatására csökken a kocák hőleadásának mértéke, ami nagy létszámú állományok egy istállótérben való tartása során csökkenti a hő-stressz mértékét. További előnye a megfelelő energiaellátásnak, hogy ennek hatására nő a születéskori alomszám, de az kihat a tejtermelés mértékére is, így csökkenthető a nem kielégítő mennyiségű tej felvételéből eredő malackori elhullások aránya. Energiakiegészítés hatására javul a fentiek mellett a takarmány fehéije/energia aránya, emiatt a fehérje értékesülése is. Amennyiben azonban az energiakiegészítés mértékét nem a kocaállomány kondíciójához, vagy a hő-stressz veszély elhárításának mértékéhez igazítják, akkor a kocáknál a vem- hesség során jelentős mértékű túlkondíció alakulhat ki, amely növelheti az ellési problémákat, valamint a laktáció kezdeti szakaszában csökkenti a kocák takarmányfelvételét, ami a későbbiekben, a választást követően, akár selejtezéshez is vezethet. (KL) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
