Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-11 / 159. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Pécs begyűjti és megsüti, Mohács megőrli MKP: felvidéki lisztet a nemzet kenyerébe! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pécs/Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja felkéri a dél­szlovákiai települések önkor­mányzatait, szimbolikus egy ki­logramm búzával járuljanak hozzá a Nemzet Kenyere prog­ram sikeréhez. Pécs - a 2010-es esztendőben Európa Kulturális Fővárosa - ugyanis azt tervezi, hogy augusztus első napjaiban valamennyi magyarországi megyéből és a környező orszá­gok magyarlakta területeiről idei termésű búzát gyűjt össze, melyet aztán Mohácsra szállí­tanak, ahol a kenyérgabonából lisztet őrölnek. Az augusztus 20-ai ünnepség keretében megrendezett Nemzet Kenyere Ünnepén a megőrölt búzából kenyeret és egyéb pékárukat sütnek - a nemzet egységét, az összetartozást és a szolidaritást kifejezendő. Az elkészült pék­áru bevételét jótékony célra fordítják, a sütésen felül meg­maradt lisztet pedig a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlják fel. A búzát az önkormányzatok személyesen adhatják át vagy postán küldhetik el az MKP po­zsonyi székházába (MKP-SMK, Čajakova 8, 811 05 Bratislava) legkésőbb július 20-áig. A ke­nyérgabona továbbszállítását Pécs Város Önkormányzata biztosítja. „Reméljük, a kon­cepció a dél-szlovákiai önkor­mányzatok többségének felkel­ti a figyelmét, és búzaadomá­nyukkal részt vesznek a Nem­zet Kenyere programban” - szól a párt felhívása, (vps, ú) RÖVIDEN Sör helyett pálinkát ittunk tavaly Pozsony. Kevesebb sört és bort, viszont több pálinkát fo­gyasztott az átlag szlovákiai 2010-ben, mint az előző évben. Míg 2009-ben 79,2 liter volt az éves egy főre eső sörfogyasztás, 2010-ben már csak 70,2. Enyhébben, de csökkent a borfo­gyasztás is: 2009-ben 16,5 liter bort ivott meg egy átlagember, tavaly már csak 15-öt. A tömény alkoholból viszont több, 10,6 liter fogyott tavaly, 2009-benezazérték9,91volt. (SITA) Kiutasítás lehet a bírság vége Pozsony. Akár kiutasítással is végződhet a külföldi sofőr számára, ha elmulasztja befizetni a közlekedési kihágásért kiszabott bírságot. A rendőrség a külföldi autósok ellenőrzé­se során ugyanúgy jár el, mint a hazaiak esetében. Ha a sza­bálytalankodó autós nem tudja megfizetni a bírságot, a rendőrség bevonja a jogosítványát, és egy 15 napig érvényes ideiglenes engedélyt ad ki helyette. Ha a külföldi elhagyja Szlovákiát, a szlovák rendőrség az állandó lakhelye szerint illetékes rendőrségre küldi el a jogosítványt. Ha a külföldi ál­lampolgár sorozatosan szabályt szeg, és akadályozza az igazságszolgáltatási eljárást, az idegenrendészet akár a kitil­tását is kezdeményezheti. (TASR) Műkincseket követel az SNS Pozsony. A műemléki alapról szóló törvény készülő mó­dosítása kapcsán az SNS bejelentette: önálló, átfogó tör­vényjavaslatot terjeszt elő. Rafael Rafaj, az ellenzéki párt frakcióvezetője közölte, indítványuk azoknak a műkin­cseknek a visszaszerzésére is megoldást javasol, amelyeket Magyarország 1896-ban vitt el a mai Szlovákia területéről. Rafaj körülbelül 500 ilyen műkincsről tud. (TASR) Kétszáz fős lesz az Országgyűl és, biztos, hogy a külföldön élő magyarok is voksolhatnak Parázs téma a passzív választójog Bárkik is lesznek, kevesebben lesznek (MTI-felvétel) Budapest. Egyfordulós és vegyes országgyűlési vá­lasztási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. Az ötszázalékos küszöb megmaradna, a kom­penzációs listát viszont megszüntetnék - a dön­tést Áder János jelentette be a testület szombati tanácskozása után. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Továbbra is nyitott viszont a határon túli állandó lakhelyű magyarok szavazati jogának kérdése. A Fidesz az elmúlt hó­napokban többször megígérte, a határon túli magyar állampol­gároknak is jár majd szavazati jog, ám sajtóértesülések szerint ez a kérdés lesz az egyik „legforróbb”. A határon túliak szavazati jo­gával kapcsolatban két fő kér­dést kell eldöntenie a kormány- többségnek. Az egyik, hogy csak listákra vagy egyéni választó­körzetekben is szavazhatnak-e a külföldön élők. A másik fő kér­dés, hogy az aktív (választhat­nak) mellett passzív (választha­tók lesznek) választójogot is kapnak-e. A szlovák politikusok többször kijelentették, elfogad­hatatlan számukra a határon tú­liak szavazati joga, ám a passzív választójog megadása még he­vesebb szlovák reakciókat vál­tana ki. Ugyanakkor tény: a szlovákiai lakhellyel nem ren­delkező szlovák állampolgárok ugyanúgy szavazhatnak, mint az itthon lakók. ,A választási rendszerben nagyon nehéz lesz megoldani, hogy ne másodrendű választói jognak látszódjon a határon túli magyarok számára adott lehetőség” - mondta lapunknak Török Gábor politikai elemző, utalva ezzel arra, hogy ha csak listára szavazhatnának a kül­honiak, ez tulajdonképpen csak fél voksot jelentene. Ebben az esetben a Jobbik vélhetően az­zal támadná a Fideszt, hogy a határon túliakat csak má­sodrendű polgároknak tartja. „Ezzel olyan problémát terem­tett magának a Fidesz, amely­ben végül nehéz lesz mindenki megelégedésére dönteni. És itt a mindenki alatt a határon túli magyarokat is értem” - tette hozzá Török Gábor. A választási törvényt még ősszel rendeznie kell az Ország- gyűlésnek, ugyanis a magyar al­kotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében a jelenlegi szabályozás csak év végéig érvé­nyes. Az új Országgyűlés 200 ta­gú lesz (jelenleg 386 képviselője van), ezen felül tagjai lesznek a magyarországi kisebbségek képviselői - kérdéses, hogy csak tárgyalási joggal vagy teljes mandátummal. (MSz, MTI) Romlott csirke, vegyszeres rizs és a többi Sok a romlott élelmiszer Kevesebb lehet a függőséget okozó automata Parlamenti alku: gépet adnának ünnepnapokért ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A KDH és az SaS egy hete ásta el a csatabárdot, sajtóértesülések szerint az „aktusnak” parlamenti ered­ménye is lesz. Az aktualne.skér­tesülései szerint mindkét párt visszalép egy-egy, korábban fontosnak tartott ügyben. A KDH képviselői a smeres ellen­zéki honatyákkal együtt a mun­katörvénykönyv módosításán keresztül szerették volna elérni, hogy az államünnepeken és va­sárnapokon zárva tartsanak az üzletek. Ez nem tetszett a libe­rálisoknak, többen közülük részben emiatt buktatták meg másfél hete az építési törvény átfogó módosítását, mely újabb koalíciós vihart váltott ki. A kereszténydemokraták ál­lítólag lemondanak az ünne­pek alatti zárva tartásról, cse­rébe viszont a liberálisok tá­mogatni fogják a szerencsejá­tékokról szóló törvény módosí­tását. Ez utóbbi - a KDH javas­latára - egyebek között szigorí­taná a játékautomaták működ­tetését. A kereszténydemokra­ták abban bíznak, hogy a mó­dosításnak köszönhetően csökken a játékgépek száma, s ezzel együtt a játékfüggőség­ben szenvedők száma is. A megegyezést hivatalosan egyik párt sem kívánta elis­merni. Iveta Radičová viszont megszólalt a témában. A kor­mányfő másodrangú kérdés­nek nevezte a felvetett témá­kat: „A fontos célokat a kor­mányprogramban fektettük le” - hangsúlyozta. Mindkét mó­dosításról a napokban fog sza­vazni a parlament. (MSz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Június folyamán az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügye­lőség ellenőrei 3605 ellenőrzést tartottak. Összesen 2888 üzemben, raktárban, boltban, áruházban vizsgálódtak. Ezen belül 599 helyszínen 668 ellen­őrzés zárult valamilyen hiá­nyosság feltárásával. A szak­emberek 198 esetben 320 hely­színi bírságot róttak ki (egy el­lenőrzés alkalmával akár többet is), összesen 6 149 euró érték­ben. Az előző hónapokhoz ké­pest egyébként már kevesebb hiányosságot találtak az ellen­őrök: júniusban 17,53 százalék volt az arány, míg májusban 21,89. Simon Zsolt (Híd) föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint ez elsősorban az üzletláncokra gyakorolt nyo­más és a vásárlók tudatos hoz­záállásának eredménye. A leggyakoribb szabálysértés ismét az volt, hogy a lejárt sza­vatosságú élelmiszereket nem vonták ki a forgalomból. Összesen 505 ilyen terméket találtak, mintegy 3000 euró ér­tékben. Az élelmiszerekről szó­ló új jogszabály módosítása vé­get vethet ennek a gyakorlat­nak, hiszen az üzletek kötele­sek lesznek a 48 órán belül le­járó élelmiszereket elkülöníte­ni, véli Simon. Gyakori hiba, hogy olvasha­tatlan, helytelen vagy hiányos volt az élelmiszer összetételére vonatkozó tájékoztatás is. Az ellenőrök találtak Magyaror­szágról származó romlott csir­két, vegyszert tartalmazó rizst, de fennakadt a rostán egy al­kalmi árus is, aki nem tudta bemutatni a kínált termékek eredetét tanúsító dokumentu­mokat, ráadásul élelmiszer árusítására alkalmatlan autó­ról kínálta az árut. (ú) A tragédiákra rendszerint azért kerül sor, mert az emberek nem megfelelően mérik fel a képességeiket, és túl mély vízbe merészkednek Évről évre többen fulladnak vízbe, és nem csak fiatalok A tragédiákban gyakran szerepet játszik az alkohol (Milan David illusztrációs felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Tavaly összesen 129 ember fulladt meg az or­szágban, ami kilenccel több, mint egy évvel korábban. A leg­többen, 79-en folyókba fullad­tak bele. Csak elvétve fordul elő, hogy valaki medencében kezd fuldokolni, és nem sikerül meg­menteni az életét. A rendőrség szerint az embe­rek túlbecsülik képességeiket, vagy nem tudják, hogy a látszó­lag nyugodt folyóban is rendkí­vül erős lehet a sodrás, és az ör­vények is kiszámíthatatlanok. Az áldozatok többsége tavaly nem fiatal, hanem 50-60 év kö­zötti férfi volt. Kórbonctani vizs­gálatok igazolják, hogy ezeknél a haláleseteknél nagyon gyak­ran szerepet játszik az alkohol. A tavaly elhunyt személyek közül 47 ittas volt. Tizenegyen azért fulladtak meg, mert infarktust kaptak. Előfordulnak véletlen tragé­diák is. Júniusban egy 23 éves férfi fulladt bele a jászói víztáro­zóba, Kassa mellett. A férfi ha­lászni ment a víztározóra, a gu­micsónakból akarta bedobni a csalétket. Egy óvatlan mozdulat közben megcsúszott, a vízbe esett, és többé nem bukkant fel. Mindez alig tíz méterre történt a parttól, barátai már nem tudtak rajta segíteni. Kiderült, a fiatal­ember görcsöt kapott a víz alatt, és nem tudott a felszínre úszni. Hasonló tragédia a víztározóban hét évvel ezelőtt is történt. Az országban a vízbefúlt személyek statisztikáját a nyolc­vanas évektől vezetik, a legtöbb haláleset, 233 tizenhárom évvel ezelőtt, 1998-ban történt; a leg­kevesebb, 53 pedig 1986-ban. Az 1998-as mutatót az akkori árvizek is befolyásolták, melyek során 56 ember vesztette életét. A statisztikai adatok szerint az országban évente átlagosan 100 ember fullad meg, közülük 20-25 gyermek. Az Európai Uni­óban a legtöbb fiatal közúti bal­esetben veszti életét, a vízbeful- ladás a második helyen van. Leggyakrabban azért követke­zik be a tragédia, mert a fiatalok felügyelet nélkül úsznak, része­gen mennek vízbe, túl mélyvíz­bemerészkednek. A mentők szerint szigorúan tilos vízbe menni, ha valaki fá­radt. Úszáshoz mindig kijelölt strandot válasszanak. Ha vala­hol tilos úszni, ne menjenek a vízbe. Nagyon veszélyes fejest ugrani, ha nem biztosak benne, milyen mély a víz. Biztonságo­sabb, ha nem úsznak be túl messzire. Ha hosszabb távot kí­vánnak megtenni, inkább a parttal párhuzamosan ússza­nak. Kerüljék azokat a helyeket, ahol vízi növények vannak, fennáll ugyanis a veszélye, hogy erősebb gallyba, gyökérbe akad a lábuk, s ez is tragédiához ve­zethet. Az elmúlt napokban ta­pasztalt folyamatos meleg ha­tására a természetes vizek is felmelegedtek, sokakat csábí­tanak úszásra, éppen ezért a rendőrség és a mentők fokozott óvatosságra intik a fürdőzőket.

Next

/
Thumbnails
Contents