Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-01 / 152. szám, péntek
MOSTjfHÍD az együttműködés pártja - strana spolupráce Rudolf Chmel: Egy ország multietnikus jellege előny MINTEGY 4 MILLIÓ EURÓNYI ÖSSZEG KERÜLT KIOSZTÁSRA, TÁMOGATANDÓ EGYEBEK MELLETT A KISEBBSÉGEK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGÉT A koalíciós kormányokra általában jellemző kompromisszumkényszerek ellenére is sikeres időszakot tudhat maga mögött a kormány emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős alelnöke. A Rudolf Chmel által 2010 júliusától irányított hivatal a kezdetekben arra törekedett, hogy erősebb jogkörökkel láthasson munkához. Küldetése az idén januártól hatályos szervezeti szabályzat alapján egyértelművé vált: az emberi jogokért és egyenlő bánásmódért, illetve a nemzeti kisebbségekért felelős főosztályokkal megerősített hivatal hivatott gondoskodni az emberi jogok, a szabadságjogok, valamint a kisebbségi jogok védelméről és előmozdításáról Szlovákiában. Nem tűrt halasztást a szlovák államnyelvtörvény ismételt módosítása, mivel annak a 2009-től érvényes változata indokolatlanul beavatkozott a mindennapjainkba. A kisebbségek nyelv- használati jogát szándékozott megerősíteni az emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős kormányalelnök műhelyében kidolgozott, és a parlament által májusban jóváhagyott kisebbségi nyelvtörvény módosítása is. így a jóváhagyott, kicsikart kompromisszumos megoldásokon keresztül is tovább bővülhettek a szlovákiai magyarok és más nemzeti kisebbségek anyanyelv-haszná- lati jogai. A kisebbségi nyelvhasználat és az államnyelv használata közötti egyensúly megbomlását jelentős mértékben enyhíti ez a törvénymódosítás, például azáltal, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is bírságokat vezet be. Hasonló jogbővítési eredményt ért el a miniszterelnök-helyettes hivatala a szlovák rádióról és televízióról szóló törvény rendelkezéseinek egyeztetése folyamán. Az előző kormány által sugallt, a gyűlöletbeszédet sem nélkülöző légkörrel szöges ellentétben áll a mostani végrehajtó hatalom „kisebbségbarát“ kommunikációja, ami javarészt Rudolf Chmel megnyilvánulásainak érdeme: a szlovákiai közjogi méltóságok közül nyilvánosan elsőként követte meg az éveken át meghurcolt Maiina Hedviget, számtalan nyilatkozatban hirdette, hogy Szlovákiának nincs oka meghátrálni a nacionalisták, idegengyűlölők, fajgyűlölők, újfasiszták és szélsőségesek elől, a népszámlálás kapcsán pedig felhívta a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok figyelmét, hogy bátran vállalják nemzetiségi hovatartozásukat. Ami a népszámlálást illeti, a Rudolf Chmel vezette hivatal eszközölte ki a statisztikai hivatalnál, hogy célirányos kérdések beiktatásával kisebbségi szempontból árnyaltabb képet lehessen kialakítani az etnikailag tarka országról. A kisebbségek helyzetének civil kontrollját is hivatott betölteni a kormány mellett működő Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve a demokratikus alapokon újjászerveződött Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága, amelynek alakuló ülésére június elején került sor. A Bizottság tagjait maguk a nemzeti kisebbségek szervezetei jelölhették s választhatták meg, ami az eddigi gyakorlattól eltérően az alulról való építkezés elvét követi, A hivatal illetékes főosztályai idén meghirdették a pályázataikat, köztük a Nemzetiségi Kisebbségek Kultúrája 2011 programot. Ennek keretében mintegy 4 millió eurónyi összeg került kiosztásra, támogatandó egyebek mellett a kisebbségek kulturális tevékenységét és alkotómunkáját, a színházi és népművészeti csoportok tevékenységét, a szabadidős tevékenységet, a nemzeti kisebbségek kultúrájának, történelmének, nyelvének és identitásának kutatását, lap- és könyvkiadói tevékenységet, valamint internetes portálok működtetését. Négy szakemberrel kezdhette meg működését Komáromban az oktatáskutatással és magyar pedagógusok továbbképzésével foglalkozó szakmai intézmény, a Pedagógiai Módszertani Intézet kihelyezett központja. Rudolf Chmel hivatala, illetve annak illetékes osztálya állandó kapcsolatban van az oktatásügyi tárcával, aminek eredményeként tevékenyen bekapcsolódik az új oktatásügyi törvényt előkészítő szakértői csoport munkájába. Az állami nemzetiségi politika koncepciójának kidolgozása mellett a hivatal elkészítette a nemzetiségi kultúrák támogatásáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet bebiztosítaná a kisebbségi kultúrák támogatásának és védelmének reformját, illetve hozzájárulna a fenntartható finanszírozásuk átláthatóságához. A Rudolf Chmel vezette hivatal által elért eredmények, valamint az előirányzott tennivalói összhangban vannak a kabinet programnyilatkozatával, illetve Rudolf Chmel hitvallásával, miszerint az ország multietnikus jellege előnyt jelent, Szlovákia gazdagságának forrását. (sárp) Nyolc (hó)nap alatt a közlekedésügy körül A közlekedésügyi, építésügyi és régiófejlesztési minisztérium államtitkári posztjára 2010. november 3-án neveztek ki. A minisztériumon belül a közúti forgalom, az útépítés, a vasút, az építészet és a stratégiai tervezés részlegei tartoznak a hatáskörömbe. Az alábbiakban megemlíteném azokat a fontosabb előrelépéseket, melyek az elmúlt nyolc hónapos időszakban történtek. Fő prioritásaim közé tartozik az autópályák és gyorsforgalmi utak előkészítése és kivitelezése. Véleményem szerint a csallóközi régió legégetőbb problémája a jelenlegi közúti közlekedés siralmas helyzete. Ezért is tartom fontosnak megemlíteni, hogy a minisztériumban eltöltött nyolc hónap alatt sikerült elérni, hogy a Pozsony és Somorja közötti R7-es gyorsforgalmi út megépítésére kiírják a versenypályázatot; az útszakasz építése tehát már 2013 őszén kezdetét veheti. A munkahelyükre naponta ingázó polgárok számára jó hír az is, hogy a közeljövőben sor kerül 63/1-es út Csöllétől Pozsonyig terjedő szakaszának felújítására. A csallóközi vasúti közlekedés egyik „leggyengébb láncszeme” kétségkívül a Komárom és Pozsony között közlekedő vonatjárat, amelyen két és fél órán át tart az utazás. A 2012 márciusában induló új helyi járat jelentős időmegtakarítást jelent majd az utasoknak. A Regiojet április végén indította próbajáratát ezen a vonalon, és sikerét látva kijelenthetem, az új járat megkönnyíti az utasok mindennapjait, és meggyőződésem - ha csak az új munkahelyekre gondolunk hogy hozzájárul régiónk fellendítéséhez is. Az Ipoly felett átívelő (Pető és Pöstyénpuszta közötti) Katalin-híd nyár végi üzembe helyezése véleményem szerint nemcsak az idegenforgalom és a kereskedelem fellendülését vonja maga után a Nagykürtösi járásban, hanem a magyar-szlovák kapcsolatokra is pozitív hatással lesz, hiszen a híd által jelentősen egyszerűsödik a két ország szomszédos régióinak kapcsolattartása. A közeljövőben a Rimaszombat és Somorja környéki, használaton kívüli vasúti töltéseket kerékpárutakká alakítjuk át. Ezzel elsősorban Szlovákia kerékpáros kultúrájának fejlődését szeretnénk elősegíteni. A projekt sikerességétől függően a jövőben más helyeken is szeretnénk hasonló megoldásokat alkalmazni. Érsek Árpád, a közlekedésügyi, építésügyi és régiófejlesztési minisztérium államtitkára