Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-08 / 157. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 8. www.ujszo.com Távlati cél lett az euró Budapest. Matolcsy György reálisnak nevezte az Orbán Viktor által megjelölt 2018-2020 körüli időpontot, amikor Magyarország beléphet az eu- rózónába. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: 2001-ben Magyarország az egyik legígéretesebben fejlődő gazdaság volt. Akkor reális célkitűzés volt, hogy néhány éven belül bevezesse az eurót, de most, „gyenge tagként nem érdemes az eurózó- nához tartozni”. (MTI) Ismét civileket bombáztak Hoszt. Meghalt 13 civil a NATO-erők légicsapásában tegnap reggel a kelet-afganisztáni Hoszt tartományban. A NATO-vezetésű nemzetközi biztonsági erő (ISAF) elismerte, hogy afgán lázadókra mért csapás során nem szándékosan a lázadók családtagjainak életét is kioltotta. A NATO- gépek azután vettek célba egy lakóépületet, hogy annak környékéről lövéseket adtaklerájuk. (MTI) Lassú kivonulás Washington. Megkezdődik az amerikai erők kivonása Afganisztánból a nyáron. A lassú folyamat nyitányaként a Nemzeti Gárda 800 katonája tér vissza az USA-ba júliusban, 800 haditengerész pedig ősszel hagyja el Afganisztánt. Ez az első alkalom, hogy a Pentagon részleteket árul el a Barack Obama által júniusban bejelentett csapatkivonás menetrendjéről. Az év végéig tízezer, 2012 őszéig pedig 23 ezer katonát vezényelnek haza. (MTI) Életfogytos aggastyánok Verona. Életfogytig tartó börtönre ítélte a veronai katonai bíróság távollétükben a náci Németország 9 egykori katonáját a II. világháborúban elkövetett mészárlások miatt. Az elítéltek a Hermann Göring ejtőernyős páncélos hadosztály katonáiként 1944 tavaszán Modena, Emilia- Romagna, Toscana és Arezzo régiók hegyi falvaiban az ellenállók - partizánok - elleni fellépés címén lemészároltak 400 polgári személyt. Összesen 12 egykori Wehrmacht-kato- na ellen emeltek vádat, de hárman időközben elhunytak. Ami a többieket illeti: a legfiatalabb 86 éves, társai közül többen már túllépték a90-et. (MTI) 168 év után megszűnik a News of the World jobboldali brit bulvárlap, amely súlyos etikai vétségeket követett el Dagad a brit lehallgatási botrány London. Tovább dagad az utóbbi évtizedek legnagyobb brit sajtóbotránya. David Cameron kormányfő közölte: az egyik vezető brit bulvárlap telefonlehallgatási ügyében nagyszabású rendőrségi vizsgálat indult. A hirdetők pedig sorra mondják le reklámszerződéseiket a súlyos botrányba keveredett újsággal. ÖSSZEFOGLALÓ A brit társadalmat felháborító ügy súlyosságát igazolja, hogy szerdán rendkívüli, késő estig tartó, nagyon indulatosnak bizonyult vitanapot rendeztek róla az alsóházban. A kormányfő abszolút gusztustalannak nevezte a News of the World eljárását. Cameron nem zárkózott el az ügy nyilvános és teljes körű kormányzati vizsgálatától sem, de kijelentette: erre csak a rendőrségi vizsgálat lezárulta után kerülhet sor. A héten nyilvánosságra került értesülések szerint a News of the World, Rupert Murdoch médiamágnás globális sajtóbirodalmának vezető konzervatív vasárnapi bulvárlapja öt éve egy elrabolt és meggyilkolt kislány mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét törte fel és hallgatta le folyamatosan, exkluzív Milly Dowler elrablása és brutális meggyilkolása annak idején hatalmas társadalmi felzúdulást keltett. David Cameron kormányzati vizsgálatot is kilátásba helyezett. fia agg Rupert Murdoch sajtómágnás figyelmét ifjú ázsiai neje köti le. Médiabirodalma az újabb affértól nem dől össze, de befolyása a brit belpolitikára gyengülhet. (TASR/AP-felvételek) értesülésekre vadászva. A lap ezzel a cselekedetével hátráltatta a nyomozást, a szülőkben pedig azt a tévhitet keltette, hogy gyermekük talán még életben van. A 13 esztendős Milly Dowler elrablása és brutális meggyilkolása annak idején hatalmas társadalmi felzúdulást keltett. Milly holttestét fél évvel a kislány elrablása után találták meg; a gyilkost nemrég ítélték életfogytiglani börtönre. A News of the World az eddigi adatok szerint a gyermek eltűnését követő napokban nyomozta ki illegális módszerekkel Milly mobiltelefonjának kódját, és lehallgatta az aggódó szülők és barátok hívásait. Amikor az üzenetrögzítő betelt, a bulvárlap sztorira vadászó újságírói elkezdték törölni az üzeneteket az akkor már halott gyermek mobiljának rendszeréből, abbana reményben, hogy az újabb hívásokból valamilyen exkluzív értesüléshez jutnak. A botrány még tovább dagadt, amikor az ügyet feltáró The Guardia, a legnagyobb baloldali brit napilap megírta: értesülései szerint a News of the World a 2005. július 7-én elkövetett, 52 emberéletet kioltó londoni öngyilkos merényletsorozat áldozatainak, illetve az áldozatok hozzátartozóinak mobil- és vezetékes telefonjait is lehallgatta. Mindemellett a Scotland Yard elismerte: a laptól a rendőrség néhány tagja pénzt fogadott el információkért cserébe. A Ford autógyár - amely az elmúlt egy évben 1,4 millió fontot költött a News of the Worldben elhelyezett reklámjaira - bejelentette, meghatározatlan ideig nem hirdet az újságban. Hasonló lépésen gondolkodott az easyJet, a legnagyobb fapados brit légitársaság, a Tesco és a T-Mobile is. A News of the World átlagosan 11 millió olvasóhoz eljutó, rendkívül befolyásos, konzervatív vasárnapi tömeglap, amely a The Sun, a The Times és a The Sunday Times című lapokkal, valamint a Sky médiacsoport egy részével együtt Rupert Murdoch sajtómágnás médiabirodalmának része. A lap mobiltelefon-lehallgatási ügyei az elmúlt években többször is komoly belpolitikai botrányt kavartak, miután rendre kiderült, hogy színészek, tévésztárok, vezető politikusok, sőt a királyi család telefonjait is lehallgatták. Négy éve Clive Goodman udvari tudósítót több havi börtönre ítélték a királyi család mobütele- fonjainak feltöréséért és lehallgatásáért. Tegnap este a kiadó cég elnöke, James Murdoch, Rupert Murdochnak a fia váratlanul bejelentette: vasárnap jelenik meg utoljára a súlyos etikai botrányba keveredett News of the World. A tömeglap 168 évet élt. (MTI, ú) Borisz Nyemcov még csak ki sem utazhatott Oroszországból Moszkva megorrolt az EP-re ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz bel- ügyekbe való durva beavatkozásnak nevezte Alekszandr Lu- kasevics orosz külügyi szóvivő az Európai Parlamentben tegnap elfogadott határozatot. Az EP aggodalmát és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az illetékes orosz hatóságok megtagadták az ellenzéki Népi Szabadság Pártja (PARNASZ) bejegyzését. Lukasevics azt mondta, nem zárja ki, hogy orosz részről megfelelő reagálás követi a durva beavatkozást. Az EP-határozat az orosz hatóságoktól a szabad és tisztességes választások - jövőre esedékesek - garantálását is követelte, valamint azt, hogy akadályozzon meg mindent, ami ezeknek az elveknek ellentmond. A PARNASZ bejegyzését arra hivatkozva tagadta meg az igazságügyi tárca, hogy a taglistáin túl sok a „holt lélek”, vagyis a nem létező személy, és alapszabályából hiányzik a vezetők rotációjára vonatkozó cikkely. Dmitrij Medvegyev államfő ezt követően hangsúlyozta: a párt előtt továbbra is nyitva áll a bejegyzés lehetősége, ha kiküszöböli a kifogásolt problémákat. A PARNASZ vezetői, volt magas rangú politikusok úgy vélték, Medvegyevnek mint jogásznak, s mmt az alkotmány garantálójának tudnia kell, hogy jogsértés történt, és nem segítenie kellene az igazságügyi minisztériumnak, hanem el kellene rendelnie a jogsértés kiküszöbölését. Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes, a párt egyik vezetője jelen akart lenni az Európai Parlamentben, de az utolsó pillanatban megtudta, hogy nem utazhat külföldre, mert elmulasztotta egy régebbi bírósági határozat korrekt végrehajtását. Egy becsületsértési perben helyreigazítást kellett volna közöltetnie az egyik lapban, ő ezt megtette, de nem a megfelelő módon. (MTI, ú) DSK-nak legközelebb július 18-án kell megjelennie a bíróság előtt Szivárogtatott a sajtónak az ügyészség MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Új ügyész kirendelését kérte Kenneth Thompson, annak a szobalánynak az ügyvédje, aki nemi erőszakkal vádolta meg Dominique Strauss-Kahnt, az IMF volt vezérigazgatóját. A manhattani körzeti ügyészi hivatal ezt visszautasította. Az ügyvéd szerint a Cyrus Vance vezette ügyészi hivatal részrehajló, és olyan információkat szivárogtatott ki a sajtónak, amelyek kárt okoztak védencének. Emellett úgy ítéli meg, hogy érdekütközés áll fent, mert a hivatal helyettes vezetője Strauss-Kahn egyik ügyvédjének a felesége. Thompson mindezek miatt arra kérte Vance-t, hivatala önként mondjon le az ügy további vizsgálatáról, és nevezzenek ki különleges ügyészt. Bennett Gershman jogász- professzor szerint az ügyvédnek nincs esélye a sikerre. Különleges ügyészt New York állam kormányzójának kellene kijelölnie, és ahhoz, hogy ezt megtegye, egyértelmű bizonyítékokkal kellene alátámasztani az érdekütközést. A DSK elleni vádak összeomlani látszanak, miután erős kételyek merültek fel a szobalány szavahihetőségét illetően. A manhattani fel- lebbviteli bíróság a múlt héten pénteken óvadék nélkül megszüntette Strauss-Kahn házi őrizetét. Az amerikai sajtó arra számít, hogy hamarosan ejteni fogják a nemi erőszak kísérletének vádját az ügyészek. Az USA szerint nincs közvetlen fenyegetés Új veszély: bombává operált terroristák MTl-HÍR Washington. A Fehér Ház azt bizonygatta, nincs közveúen veszélye annak, hogy terroristák a bőrük alá beültetett bombákkal kövessenek el repülőgépek elleni merényleteket. Az amerikai sajtóban ugyanis nagy visszhangot keltett az a biztonsági illetékesekre hivatkozó jelentés, amely szerint terroristák műtéti úton akarnak beültetni emberekbe robbanóanyagokat, hogy így játszhassák ki a reptéri biztonsági ellenőrzéseket. POLITIKAI ABSZURD Tartja magát a Stasi Berlin. Nem mondhat fel a volt Stasi-alkalmazottak- nak az a német szövetségi hivatal, amely az egykori keletnémet állambiztonsági minisztériumnak, a Stasinak az iratait kezeli. A törvények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a hivatal közelmúltban kinevezett elnöke, Roland Jahn megvalósítsa erre vonatkozó célkitűzését. A lehetőségek kivizsgálására ő maga adott megbízást. Az egykor a Stasi által üldözött, 57 éves Jahn tavasszal váltotta fel Marianne Birthlert a hatóság élén, amelyet az egyesülés után hozott létre Helmut Kohl kancellár. Még mindig 47 egykori Stasimunkatárs dolgozik a hivatalban, többségük biztonsági őrként. Jahn szerint ezeknek az embereknek nincs semmi keresnivalójuk az ő intézményében, még akkor sem, ha megbánták akkori tevékenységüket. „Ez ugyanis az áldozatok arcul csapását jelenti” - fogalmazott. De Johannes Weberling neves berlini munkajogi szakértő is állítja: a 47 ember munkaviszonya felmondással nem szüntethető meg, s a rendkívüli felmondáshoz szükséges feltételek sem állnak fenn. Csupán egyetlen lehetőség volna: ha az érintetteket más állami hivatalok - pl. a kancellári hivatal, a belügy-, a védelmi vagy akár a külügyminisztérium - vennék át. Erre egyik sem mutat hajlandóságot. (MTI)
