Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-29 / 150. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 29. Közélet 3 A törvény tiltaná, hogy olyan élelmiszerek csomagolásán ábrázoljanak például epret vagy barackot, amely nem tartalmazza az adott gyümölcsöt Brüsszel újraszabja az élelmiszercímkéket Brüsszel azt ígéri, sokkal egyszerűbb lesz eligazodni a termékeken feltüntetett információk közt; a javaslat ellenzői ellentétes véleményen vannak (SITA-felvételek) Nem kell nagyító a címkéhez? A jogszabály hatályba lépése után a gyártók már nem választhatják meg szabadon, milyen betűvel fogják feltüntetni az egyes értékeket a termékek csomagolásán. A brüsszeli szabályozás szerint a betűk mérete nem lehet kisebb 1,2 milliméternél, csupán a kisebb élelmiszerek csomagolásán lehet 0,9 milliméteres felirat, (dp) Négy évig vitatkozott az Európai Parlament (EP), míg papírra vetette az élelmiszer-címkézésről szóló uniós törvény olyan módosítását, amely a 27 uniós tagállam számára elfogadható. A törvény még így is indulatokat kelt, egyesek szerint számtalan előny származik belőle, mások állítják, néhány szabályozás veszélybe sodorhatja a hazai termelőket. Milyen változásokra kell felkészülnünk? DEMECS PÉTER Az unió főleg azt akarja elérni, hogy az EU-ban forgalmazott élelmiszerek címkéin egységes, a vásárlók számára egyértelmű információk legyenek feltüntetve. Anna Záhorská europarla- menti képviselő (KDH), az EP fogyasztóvédelmi bizottságának tagja érdeklődésünkre elmondta: az elmúlt években arra a kérdésre keresték a választ a parlamentben, milyen legyen a lehető legideálisabb élelmiszercímke. Mivel ilyen nem létezik, hiszen minden vásárló számára másmilyen címke számít annak, úgy döntöttek, kompromisszumos megoldást készítenek elő. ,Abban mindenki egyetértett, hogy a címkének segítenie kell a vásárlókat, hogy tudatosan legyenek képesek dönteni, és elkerüljék a megtévesztő élelmiszereket, például az olyan epres joghurtot, amelyben nincs is eper” - tette hozzá a képviselő. Az első fagyasztás dátuma Az új jogszabályban újdonságnak számít, hogy a fagyasztott termékeken az első fagyasztás dátumát is fel kell majd tüntetni. „Ez előrelépés, mivel ilyen kötelesség eddig nem létezett. Manapság szokványos, hogy a szlovák üzletekben öt-hat évvel ezelőtt lefagyasztott, külföldről behozott termékeket árulnak” - állítja Jozef Bíreš, az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer- ipari Felügyelőség igazgatója. A jogszabály egységesíti az EU-ban sokféleképpen értelmezett szavatossági és minőségmegőrzési időt. Az előző lejárta után az élelmiszer már egészségre káros lehet, a minőségmegőrzési idő viszont azt jelzi, hogy megfelelő tárolási feltételek mellett meddig őrzi meg az adott termék specifikus adottságait. Az unió változást hoz az élelmiszerek energiaértékének jelölésében is. Az energiaértéket továbbra is 100 grammra vagy milliliterre átszámítva kell majd meghatározni, de lehetőség lesz arra is, hogy az egy adagra vonatkozó energiaértéket is feltüntessék. Tiltani fogják a félrevezető reklámot A törvény hatályba lépése után többé nem lesz lehetőség arra, hogy olyan élelmiszerek csomagolásán ábrázoljanak például epret vagy barackot, amelyek legkevesebb 50 százalékban nem tartalmazzák az adott gyümölcsöt, csak színezéket, vagy más adalékanyagot. Ugyanez vonatkozik majd az italokra. A gyümölcsök képe tehát csak azokra a csomagolásokra kerülhet fel, amelyek nagyobb részben valóban gyümölcsöt tartalmaznak. „Ugyanilyen félrevezető például a Slovakia Chips sós ropi, amelyet a csomagolás szerint Csehországban gyártanak, tehát a terméknek semmi köze Szlovákiához. Vagy a közismert Nagymama tojásai márkanévvel forgalmazott tojás, melynek csomagolása szalmán ücsörgő tyúkokat ábrázol, holott soha nem találkoztak szalmával, mert ketreces tartásból származnak” - mondta Bíreš. Az allergéneket is feltüntetik Jozef Lounek, a Szlovák Fogyasztók Szövetségének képviselője nagy előrelépésnek tekinti azt is, hogy a termékek csomagolásán a jövőben kötelezően fel kell tüntetni, milyen allergéneket tartalmaz az adott élelmiszer. Ráadásul ez a kötelezettség az éttermekre is vonatkozik; az étlapokon minden ételnél fel kell tüntetni az élelmiszerben található allergének nevét és mennyiségét. Lauko ugyanakkor kijelentette: nem kellene abban a tévhitben élni, hogy az egységes címkézés megoldja az élelmiszerekkel összefüggő problémákat. A közelmúltban több független felmérés is igazolta, hogy az azonos márkanév alatt forgalmazott termékek között jelentős különbségek vannak az egyes nemzeti piacokon. Például a Kotányi márkanévvel forgalmazott fűszerek tesztje is ezt bizonyította. A Bulgáriába szánt csomagolásban sokkal több volt a törött bors, mint más országok piacára küldött csomagolásban. Az ajánlottnál nagyobb volt a nedvességtartalma a szlovák, a magyar és az osztrák piacra szánt termékeknek. Az őrölt csemegepaprika sem volt azonos minőségű minden országban. A-legtöbb természetes színezék, amely növeli a termék minőségét, az osztrák csomagolásokban volt. A bolgár tasakokban volt a legkevesebb színezék. S bár a Kotányi minden országba ugyanolyan csomagolásokba tölti a fűszert, ezek súlya is eltérő volt. Az osztrák piacra szánt kiszerelés 24 gramm volt, a cseh és a szlovák üzletekben árult súlya 20 gramm, a bolgár, a lengyel és a román súlya pedig csak 17 gramm. Jarmila Halgašová, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara képviselője szerint az új uniós szabályozás csak megnehezíti az élelmiszeriparban vállalkozók életét, az ágazatból eltűnik a flexibilitás. ,A nagyobb élelmiszer-ipari cégek a gyártás során váltogatják az egyes adalékanyagok beszállítóit, azok ára vagy hozzáférhetősége szerint. Az új törvény szerint minden ilyen változás után módosítani kellene az adott termék címkéjét, ami többletkiadáshoz, tehát áremelkedéshez vezet ” - mondta. Nem született megállapodás a klónozott állati eredetű élelmiszerekről, az élelmiszeripar ezen része továbbra is homályzóna Európában Egy ideig még eltart, míg megtudják a fogyasztók, hogy klónozott tehenek húsát eszik-e, vagy sem (Ján Krošlák felvétele) 1:0 a klónozott tehenek javára ÚJ SZÓ-HÍR Brüsszel. Aki azt gondolja, hogy ez a téma távoli, téved. Szakértők szerint ugyanis az, hogy Szlovákiában tilos az állatok klónozása, nem jelenti azt, hogy húsuk nálunk nem kerül forgalomba. 1996-ban egy csapásra világhírű lett Dolly, a klónozott birka. Az azóta eltelt időben szarvasmarhákat, sertéseket és kecskéket is klónoztak már, a gyakorlat elterjedésével együtt pedig felmerült az a kérdés is, hogy klónozott állatokból lehet-e élelmiszert előállítani. Az Európai Parlament szerette volna megtiltani a klónozott állatokból és utódaikból nyert hús értékesítését, illetve a klón- technológia alkalmazását élelmiszer-előállítás céljából. Az Európai Tanács viszont elutasította a parlament erre vonatkozó javaslatát. A képviselők egy 2008-as Eurobarometer-felmé- résre hivatkoztak, amely szerint a megkérdezett uniós polgárok 63%-a nagy valószínűséggel nem vásárolna olyan terméket, amely klónozott állat húsát tartalmazza. Az akkor megkérdezettek 61%-a morális megfontolásból a klónozással sem értett egyet. Jelenleg nincsen olyan uniós jogszabály, amely kimondottan tiltja tej- vagy hústermékek előállítását klónozott állatokból. A Európai Tanács az új élelmiszerekre vonatkozó szabályok keretében szabályozta volna a kérdést, míg a parlament külön jogszabályban foglalkozott volna vele. Az egyeztető bizottsági tárgyalások kudarca a parlament és a tanács között azt jelenti, hogy az 1997-es jogszabályok maradnak hatályban. A vonatkozó törvények értelmében azok az élelmiszerek számítanak új élelmiszernek, amelyeket új technológiai eljárással állították elő, fogyasztásuknak pedig nincs előzménye az EU- ban. A szabályok előírják a klónozott állatokból készült élelmiszerek engedélyeztetését, de ez nem vonatkozik a klónozott állatok utódjaiból előállított élelmiszerekre, amelyeket korlátlanul lehet forgalmazni. A kérdést egyébként elsősorban az USA-ból és Argentínából behozott klónozott hús teszi indokolttá. Ott engedélyezett a kereskedelmi célú klónozás, de az így előállított termékek útját nem lehet követni. Becslések szerint az EU-ban forgalomba kerülő hús 10 százaléka klónozott állatokból származik. A tényleges adatok a hiányzó jogszabály miatt egyhamar nem fognak kiderülni, (dem)
