Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-28 / 149. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 28. KULTÚRA Eszenyi Enikő boldogan jön Pozsonyba, már vissza is vágyott az elmúlt évek során Szereti a szlovák színészeket Eszenyi Enikő prágai híve: Vojta Dyk, a népszerű cseh színész (Gál Bereniké felvétele) Két darabot rendezett a Szlovák Nemzeti Színházban, két Shakespeare-művet. 1997-ben az Ahogy tetsziket, 2002-ben az Antonius és Kleopátrát. Mindkét rendezése nagy esemény volt a társulat életében, az évad legizgalmasabb előadásai voltak. Eszenyi Enikő azóta is visszavágyik Pozsonyba. SZABÓ G. LÁSZLÓ A jelek szerint pedig már nem kell sokáig várnia. Emil Horváth, a Nemzeti prózai részlegének frissen kinevezett igazgatója egy pár nappal ezelőtti társulati ülésen bejelentette: tervei között első helyen szerepel a magyar rendezőnő meghívása. Közölte ezt a színház főigazgatójával, Ondrej Šothtal is, aki örömmel fogadta az ötletet, hiszen az Ahogy tet- sziknek annak idején ő is lelkes nézője volt. „Életem első külföldi rendezése köt Pozsonyhoz - mondja a hír hallatán Eszenyi Enikő, aki azóta már a Vígszínház igazgatója. - Nekem az akkor elképesztő nagy élmény volt. Sok tapasztalatom ugyan akkortájt még nem volt rendezőileg, hiszen két darabot, Büchner Le- once és Lénáját, majd Kleist Heilbronni Katicáját vittem színre. Valahogy természetesnek vettem, hogy nagyszerű színészek vannak a pozsonyi előadásomban. De most így visszafelé, hogy ennyi idő eltelt, és azóta már Washingtonba is meghívtak rendezni, elmondhatom: a szlovák színészek a legjobban képzett színészek azok közül, aldkkel eddig dolgozhattam. Nagyon szofiszti- káltak, nagyon gazdag az érzelmi életük a színpadon, és nagyon erős a humoruk is. Különleges tehetségűek. Ritkán találkozom olyan nagyszerű színésznőkkel, mint Emília Vášá- ryová vagy Diana Mórová, a férfiak közül pán Labuda, pán Chudík, vagy Dančiak úr és Slezáček úr, hogy csak az idősebbeket említsem. Ezért tudtam olyan sikeres előadást rendezni, amely a nyitrai színházi fesztiválon több díjat is nyert abban az évben, s amelyet aztán Prágába is elvittünk. Apozsonyi Ahogy tetsziknek köszönhetem, hogy sorozatban rendezhettem aztán a Cseh Nemzeti Színházban, majd visszatértem Pozsonyba, és eljutottam Amerikába. Most kevés időm van utazni, külföldi rendezést eddig nem is vállaltam, hiszen az ország és Budapest legnagyobb prózaiszínházátvezetem.” A vágy természetesen tovább élt Eszenyi Enikőben, hogy többéves kihagyás után ismét Pozsonyban rendezhessen. „Ebbe az is közrejátszik, hogy valamennyire értem a nyelvet. Amikor először rendeztem Pozsonyban, a második héten felmentem az akkori igazgatóhoz, Peter Mikulíkhoz, hogy szóljak neki, nem biztos, hogy tudom folytatni. Aztán kitaláltunk egy sajátos módszert a tolmácsolásra, ami be is vált gyorsan. Második alkalommal már könnyebb volt dolgozni, mert nagyjából értettem, hol tartanak a szövegben a színészek. Közelebb kerültem a nyelvhez. Elsőre iszonyatosan nehéz volt. Azóta Prágában ötször rendeztem, tehát már nincsenek ilyesfajta félelmeim. A jobbnál jobb színészeken kívül sok olyan emberrel is találkoztam Pozsonyban, akik aztán nagyon fontosak lettek számomra. Például Martin Porubjak, a színház akkori fődramaturgja, akinek az első meghívást köszönhetem. Tőle rendezőként is sokat kaptam, rengeteget tanultam. Aztán Feldek úrtól, aki a kedvemért újrafordította az Ahogy tetsziket. Az ő humora, nagyszerű színházi látásmódja sokat segített abban, hogy az előadásnak akkora sikere lett. Vagy Andrej Šeban, aki a zenét szerezte a darabhoz... ezek mind olyan pontok voltak a színészijátékon kívül, amelyekje- lentős mértékben lendítettek a munkámon.” Eszenyi Enikő biztos kezű színészválasztásait az is bizonyítja, hogy azok, akik annak idején tőle kapták első igazán jelentős színpadi szerepüket (Diana Mórová, Milan Mikul- čík, Marek Igonda, Tomáš Maš- talír, Helena Krajčiová, Ivana Kuxová, Zuzana Fialová, Dani- caJurčová, JánKoleník, Gabriela Dzúriková), ma a legnépszerűbb és legelismertebb fiatal szlovákszínészek. „Én ezt nem igazán érzékelem, vagy legalábbis csak távolról, hiszen nem kísérem figyelemmel a pályájuk alakulását, bár többükkel nemegyszer találkoztam az elmúlt évek során, s néhány velük kapcsolatos hír hozzám is eljut. Bármelyikükkel szívesen dolgoznék a jövőben.” Emil Horváthot, a prózai társulat új igazgatóját is jól ismeri Eszenyi Enikő. „Pozsonyban több előadásban láttam, sőt, még Prágában is volt szerencsém megnézni őt, amikor a betegeskedő Boris Rösnertől beugrással vette át Moliére Fösvényét. Nagyszerű színész, őrülök, hogy mostantól ő áll a társulat élén. Boldogan megyek, ezt üzenem neki.” Scott Charles Stewart nagy ívűnek szánt, pofátlan önismétlése Gyónom, a mindenható Istennek... Paul Bettany, a pap (Képarchívum) KASZÁS DÁVID ... S nektek, testvéreim: nem szokásom korábbi irományaimat fellapozni. E mostani aktus azonban bocsánatos bűn lehet. Korábban már elmélkedtem a jelenlegihez hasonló kreatúráról (Alkonyattól pirkadatig tart a világvége, 2010. március 25.), s ismerősnek tűnt sablonszerkezete. Is. Nem esett messze az alma a fájától. Csak elgurult. A pap - Háború a vámpírok ellen mostohaapjának (Scott Charles Stewart) rút gyermeke ugyanis kiköpött Légió. A mester korábbi fércfilmje - némileg áthangszerelve - ugyanazon téveszmékkel felruházva fut, mint adoptált féltestvére. Angyalbrigád helyett vérszívóhordára feszítve a történetet, amelynek szerencsétlen forgatókönyvét Min-Woo Hyung „grafikus novelláiból” eszkábálták, a motívumok szabad felhasználásával. E fiaskó néhány millió dolláron túl egy-egy derékba tört karrierbe kerülhet. Vagy nem, mivel az elnagyolt, felszínes zagyvaságokra ezúttal is akad vevő. Főleg, ha nyakon öntik némi bibliai maszlaggal. Akárcsak a Légióban, itt is Paul Bettany összecsapott karaktere köré épül a posztapokaliptikus világ. A végső Vámpír Háború utáni fejezetbe csöppenünk, ahol a legendás katonapapra már nincs szükség. Az emberek magas falakkal körülvett erődítményekben élnek - látszatbékében -, melyeken belül az egyház az úr. Az istenuralom (teokrácia) megtelepszik a társadalmon, s szabályozza annak minden mozzanatát. Az ördögfajzatok lehetséges invázióját is tagadja, az ellenlépést szorgalmazókat pedig letaszítja az anyaszentegyház kebléről. Az exkommunikált csuhás hadfikat azonban nem lehet megállítani, főleg nem akkor, ha személyesen is érintettek az ellen irtásában... A nyitányban alkalmazott animációs felvezetés valószínűleg jobban illett volna a papírmozi stílusának megvalósításához, mint a meglepően tömör játékidőt felölelő megszokott játékfilmes eljárás. A western (Az üldözők), horror- fantasy (Constantine - A démonvadász), akció-sci-fi (Mátrix) és egyéb, azonosíthatatlan műfajtartozékokkal forgalmazott mixtúra fröccsöntött vizu- alitása sem tartja fent az egyszeri mozi-vendég figyelmét. Az eredetiség halvány lenyomata nélkül bilétáját Torrent oldalak váltják majd. Mi mást várhattak a Légió 2.0 kiötlői? RÖVIDEN Klein Ottó Los Angelesben Washington. Szerepet kap a Bánk Bán című operában szlovákiai magyar származású operaénekes, Klein Ottó,. Hamarosan megszületik a Los Angeles-i Operával, és ezzel megnyílik az út az előtt, hogy az amerikai nyugati part rangos dalszínházában novemberben négy előadáson hemutassák a Bánk bánt - jelentette be Magony Zsolt, a Megakoncert egyik vezetője. A nemzeti operát Plácido Domingo vezényli, rendezője Káéi Csaba, koreográfusa pedig Solymosi Tamás lesz. A Los Angeles-i Bánk Bán jelentősebb szerepeit Klein Ottó mellett Wiedemann Bernadett, Rost Andrea, Blickner Szabolcs, Szemerédy Károly, Kármándy Mihály, Perencz Béla, Clementis Tamás énekli. (MTI/ú) Dupla klezmerkoncert Kassa. Holnap este két klezmerzenekar lép fel Kassán, rendhagyó helyszínen, a bábszínház Jorik Színpadán. Az estet szokaüan felállású (tangóharmonika, tuba, cimbalom) Mojše Band kezdi 19 órakor, majd a helyi Kashover ad ízelítőt a tradicionális zsidó zenéből. Az estet köszönetképpen szervezik azok számára, akik adakoztak a kassai holokauszt- emlékmű felállításának költségeire, (juk) A Django Unchained újvilágbeli rabszolgasztori DiCaprio Tarantinóhoz áll ELŐZETES A hazai Itafilm filmforgalmazó sajtóhíre szerint Quentin Tarantino megnevezte tervezett új filmjének főszereplőit. Tarantino új opusát Django Unchained címmel készül forgatni, amelyben egy újvilágbeli rabszolgatörténetet dolgoz fel saját forgatókönyve alapján, a spagetti western műfajában. A történet - Tarantinóhoz híven - meglehetősen pikáns: kezdve a rabszolgasztorival, folytatva az újkori fejvadászattal, amihez rabszolganőkhöz köthető szexipar is társul. A tarantinós kalandkaval- kádban kiváló színészek vesznek majd részt. Jamie Foxx alakítja a főhőst, egy felszabadított rabszolgát, Djangót, aki egy német fejvadász hálójába kerülve jó pénzért maga is fejvadász lesz. S hogy német jótevője feltétlen odaadással maga mellé állítsa, felkerekednek, hogy Django feleségét is felszabadítsák. A német fejvadászt ki más alakíthatná, mint a Tarantino korábbi opusában, a Becstelen Brigantykban már bevált, s a német tiszt megformálásáért Oscar-díjjal jutalmazott Christoph Waltz, akit hazai mozikban legutóbb a Vizet az elefántnak című amerikai filmdráma cirkuszigazgatójaként láthattunk. A Django Unchained című moziban, a hasonló sztorikból elmaradhatatlan (Tarantinó- nál meg még inkább nélkülözhetetlen) főgonoszt formálja majd meg Leonardo DiCaprio, aki egy ültetvényes bőrébe bújik. Ültetvényén a rabszolganőknek szexuális szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, a rabszolgaférfiaknak pedig életre- halálra menő csatákat vívniuk mások szórakoztatására. Ilyen kivonatosan is jónak mutatkozik a sztori, amiből Tarantino minden bizonnyal hatalmasat csattanó, különös. humorú és hangulatú mozit kreál majd. A bemutatóra 2012 végéig kell várnunk, (tébé) Szombaton a nyitrai amfiteátrumban eredeti összetételében, vagyis a Kóbor János, Mihály Tamás, Molnár György, Debreceni Ferenc, Benkő László felállásban adott koncertet az Omega együttes, amely jövőre ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját. A koncertet megelőzően a Mlyny Galériában találkoztak rajongóikkal Meckyék, ahol rengeteg aláírást kellett kiosztaniuk, mivel az zenekar imádói délután két órától egészen az autogramosztás hivatalos befejezéséig, azaz fél négyig szünet nélkül foglalkoztatták a sztárokat. (Kép és szöveg: Susla Béla)