Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-03 / 128. szám, péntek

8 Olvasók oldala- hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 3. www.ujszo.com Kinek kötelező az angol? dekében mind az öten tegyük ki a személyinket az asztalra, és nézzük meg, ötünk közül há­nyán írjuk magyarul a nevün­ket. Gondolom, kitalálták: a leghangosabbak, a „legjobb magyarok” a mai napig szlová­kul írják nevüket - talán a biz­tonságkedvéért. Kérdés, melyik táborra van szüksége az itt élőknek. Arra, amelynek tagjai azt állítják ma­gukról, nagyobb magyar, mint ők, nincs a környéken, akik a közéletben magyarságukat a legszentebb érvként használ­ják, viszont még arra sem képe­sek, hogy legalább azokkal a jo­gokkal éljenek, amelyek már régen adottak, vagy azokra, akik a szürke hétköznapokon is igyekeznek minél többet hozzá­tenni közösségünk értékeihez? Meggyőződésem, hogy nem szabad a hőzöngőkre hallgat­nunk, hanem a tetteket kell ér­tékelnünk. Az elért jogokat pe­dig ki kell tudnunk használni. Ezeknek a jogoknak a tárhá­za most bővült, ezért nem tu­dom elégszer hangsúlyozni: használjuk bátran anyanyel­vűnket, mindenhol! Bastmák Tibor, a Híd par­lamenti képviselője Nacionalista propaganda Darázsfészekbe nyúltak azoka szülők, tanárok és po­litikusok, akik az új, 2011/1-es oktatási törvény értelmében önálló magyar iskola létrehozását kérték Dicsőszentmártonban. A te­lepülés elöljárója, a ma- gyarellenességéről elhíre- sült Adrian Alexandru Ma­tei demokrata-liberális pol­gármester és Dumitru Mátéi főtanfelügyelő visszautasí­totta a szülők kérését. A na­cionalista hecckampányba bevonták a helyi román gimnázium diákjait, a tanu­lók szüleit, nyilatkozatok szintjén az ortodox és a gö­rög katolikus egyház is be­kapcsolódott. A hangadók szerint a három különböző óvodában és iskolában ta­nuló dicsői magyar gyere­keket nem illeti meg egy ön­álló iskola. A város külön­böző övezeteiben az 1-8. osztályban 522 magyar gyermek tanul anyanyelvű tagozaton, a gimnázium­ból pedig két osztály balla­gott el. (Krónika) LOVESZAROK A savanyú szőlőről Közeledik az iskolaévvége. A napokban az oktatási miniszter, Eugen Jurzyca is hallatott ma­gáról. Kedvenc témáiról sajtótá­jékoztatót tartott, a botrány- szagúakról pedig a sajtó tájé­koztatott. Próbálta magyarázni bizonyítványát, meg a 3 hónap­pal ezelőtt elfogadott közokta­tási törvény módosítását, mely­nek elfogadása után ő maga hangoztatta, hogy a szeptem­berben kezdődő tanévtől az alapiskola 3. osztályába lépő összes tanuló számára kötelező idegen nyelv lesz az angol. Most mégis arról beszél, igaz, hogy kötelező lesz, de nem minden­kinek. Negyed évnek kellett el­telnie, mire a minisztériumban rájöttek, hogy a közoktatási rendszerben vannak olyan osz­tályok, amelyekben már az első évfolyamtól folyik idegennyelv­oktatás, s az nem feltétlenül az angol kell, hogy legyen. Tehát ők a kivételek, nekik hatodiktól lesz kötelező az angol. Hato­dikban a magyar iskolákat láto­gató tanulóknak is fel kell venni az úgynevezett 2. kötelező ide­gen nyelvet, amit 4 éven keresz­tül heti egy órában tanulhat­nak. Hogy az ilyen „intenzív” idegennyelv-tanulásnak mi lesz az eredménye, azt igazán nem tudom. Persze megoldás van, lehet növelni a heti óraszámot az úgynevezett szabadon fel­használható órák keretéből, ak­kor viszont nem marad másra. Talán okosabb lett volna a ma­gyar iskolák kerettantervének jóváhagyásánál a 2. kötelező idegen nyelvet a középiskolára hagyni, s több időt szentelni az alsó tagozat alapozó szakaszá­ban az írás, olvasás, szövegértés elsajátításának. Magyar iskolá­ink elsősei szlovák kortársaik­kal szemben rendkívül hátrá­nyos helyzetben vannak. Míg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) a szlovák osztályok első évfolya­mában heti 8 órát szán az írás, olvasás elsajátítására, a mi kis magyarjainknak ugyanerre a feladatra heti 5 óra áll rendel­kezésükre, tehát heti 3 órával kevesebb. Ez a különbség a 2., 3. és 4. évfolyamban is megma­rad, igaz 3-ról egy órára csök­ken. Nem jó ez így, változtatni kell rajta. Attól a Ján Jarabától, aki még mindig a mikolaji 4 évet túlélve rászolgál, s igazgatja a minisztérium nemzetiségi osz­tályát, ezt a kezdeményezést hiába várjuk. Valakinek talán átHidaló kezdeményezésként személycserét kellene javasol­nia. Úgy látszik, a kormányban nincs ilyen politikai erő. Nem vagyok meggyőződve Jurzyca kötelező angoljáról, fő­leg most, hogy megnyílt az oszt­rák és német munkapiac. Talán jobb lenne, ha továbbra is a ta­nulók választhatnának. Jurzyca egyik érve, mely szerint a nem­zetközi konferenciák nyelve is az angol, mintha azt sugallná, hogy az ország lakosságának je­lentős része inkább konferenci­ákra fog járni, s nem a munka­helyén keresi meg mindennapi kenyerét. Mégis: munkahelykeresés szempontjából Németország, Ausztria és Svájc közelebb van­nak, mint az angolszász világ. Szigeti László, az MKP ok­tatásügyi és kulturális alel- nöke Olvastam egy parlamenten kívüli párt elnökének nyilatko­zatát arról, müyen rossz kisebb­ségi nyelvhasználati törvényt fogadtunk el. Őszintén szólva, megdöbbentett. Nem azért, mert nem mond igazat, hiszen egyértelműen ki­jelenthető, hogy ez a törvény lényegesen jobb lett, mint ami­lyenvolt. Nem azért írok, hogy megcá­foljam az állításait, pedig nem lenne nehéz, nem is azért, hogy megkérdezzem, a második leg­erősebb kormánypárt államtit­káraként ő vagy elnökelődje, Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettesként mit tett azért, hogy jobb legyen ez a törvény (sem­mit). Sok kérdést feltehetnék még, de nem ez a lényeg. Azon gondolkodom, miért jó az, ha elbizonytalanítják az em­bereket abban a hitben, hogy nyugodtan használhatják anyanyelvűket. Ha sokat mondogatják, mi­lyen rossz ez a törvény, végül sokan elhiszik, és úgy értel­mezhetik, hogy ezentúl még inkább korlátozva van a ki­sebbségi nyelvhasználat, s már nemigen használhatjuk az anyanyelvűnket. Mások csak azt fogják látni, hogy két magyar tábor megint veszekszik... Olyan szaftosán és körmönfontan tudják szidal­mazni egymást az ő anyanyel­vén, hogy restelkedni fog miat­ta, és úgy gondolhatja, okosabb, ha hallgat. Ez lenne a cél? Minden törvény annyit ér, amennyi a gyakorlatban meg­valósul belőle. Bármennyire bővíthettük a kisebbségi nyelv- használati törvényt, ha nem élünk vele, akkor valóban semmit sem fog érni. Éppen ezért arra buzdítok mindenkit, hogy az ellenkampány ellenére bátran használja anyanyelvét! Hadd meséljek el egy meg­történt esetet, amely látszólag másról szól, de a mondanivaló­ja egybecseng a fent leírtakkal. Az önkormányzati választá­sok előtt eljött hozzám négy komáromi polgár. A magyarság nevében, nagy mellveregetések közepette igyekeztek meg­győzni a, jó” ügy érdekében. En is próbáltam érvelni, de kis idő múltán látnom kellett, hogy semmilyen észérv nem esett termőtalajra. Ezért egyetlenegy kézzelfog­ható dolgot kértem tőlük: a ma­gyarság jogai vizsgálatának ér­(SITA-felvétel) LOVESZAROK Alapiskolák, figyelem! T* u un a* J l I © Slovnaft Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet felső tagozatos tanulók részére készül. Téma: Közlekedési alapismeretek A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. szeptember 19.-október 21.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011 .június 13-ig küldjék el a marketing@ujszo.com e-mail címre. Tanuljunk az __ ISBSI-va,! Jelentkezési adatok Téma: Közlekedési alapismeretek Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail:....................... ............. A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok szama:

Next

/
Thumbnails
Contents