Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-03 / 128. szám, péntek
8 Olvasók oldala- hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 3. www.ujszo.com Kinek kötelező az angol? dekében mind az öten tegyük ki a személyinket az asztalra, és nézzük meg, ötünk közül hányán írjuk magyarul a nevünket. Gondolom, kitalálták: a leghangosabbak, a „legjobb magyarok” a mai napig szlovákul írják nevüket - talán a biztonságkedvéért. Kérdés, melyik táborra van szüksége az itt élőknek. Arra, amelynek tagjai azt állítják magukról, nagyobb magyar, mint ők, nincs a környéken, akik a közéletben magyarságukat a legszentebb érvként használják, viszont még arra sem képesek, hogy legalább azokkal a jogokkal éljenek, amelyek már régen adottak, vagy azokra, akik a szürke hétköznapokon is igyekeznek minél többet hozzátenni közösségünk értékeihez? Meggyőződésem, hogy nem szabad a hőzöngőkre hallgatnunk, hanem a tetteket kell értékelnünk. Az elért jogokat pedig ki kell tudnunk használni. Ezeknek a jogoknak a tárháza most bővült, ezért nem tudom elégszer hangsúlyozni: használjuk bátran anyanyelvűnket, mindenhol! Bastmák Tibor, a Híd parlamenti képviselője Nacionalista propaganda Darázsfészekbe nyúltak azoka szülők, tanárok és politikusok, akik az új, 2011/1-es oktatási törvény értelmében önálló magyar iskola létrehozását kérték Dicsőszentmártonban. A település elöljárója, a ma- gyarellenességéről elhíre- sült Adrian Alexandru Matei demokrata-liberális polgármester és Dumitru Mátéi főtanfelügyelő visszautasította a szülők kérését. A nacionalista hecckampányba bevonták a helyi román gimnázium diákjait, a tanulók szüleit, nyilatkozatok szintjén az ortodox és a görög katolikus egyház is bekapcsolódott. A hangadók szerint a három különböző óvodában és iskolában tanuló dicsői magyar gyerekeket nem illeti meg egy önálló iskola. A város különböző övezeteiben az 1-8. osztályban 522 magyar gyermek tanul anyanyelvű tagozaton, a gimnáziumból pedig két osztály ballagott el. (Krónika) LOVESZAROK A savanyú szőlőről Közeledik az iskolaévvége. A napokban az oktatási miniszter, Eugen Jurzyca is hallatott magáról. Kedvenc témáiról sajtótájékoztatót tartott, a botrány- szagúakról pedig a sajtó tájékoztatott. Próbálta magyarázni bizonyítványát, meg a 3 hónappal ezelőtt elfogadott közoktatási törvény módosítását, melynek elfogadása után ő maga hangoztatta, hogy a szeptemberben kezdődő tanévtől az alapiskola 3. osztályába lépő összes tanuló számára kötelező idegen nyelv lesz az angol. Most mégis arról beszél, igaz, hogy kötelező lesz, de nem mindenkinek. Negyed évnek kellett eltelnie, mire a minisztériumban rájöttek, hogy a közoktatási rendszerben vannak olyan osztályok, amelyekben már az első évfolyamtól folyik idegennyelvoktatás, s az nem feltétlenül az angol kell, hogy legyen. Tehát ők a kivételek, nekik hatodiktól lesz kötelező az angol. Hatodikban a magyar iskolákat látogató tanulóknak is fel kell venni az úgynevezett 2. kötelező idegen nyelvet, amit 4 éven keresztül heti egy órában tanulhatnak. Hogy az ilyen „intenzív” idegennyelv-tanulásnak mi lesz az eredménye, azt igazán nem tudom. Persze megoldás van, lehet növelni a heti óraszámot az úgynevezett szabadon felhasználható órák keretéből, akkor viszont nem marad másra. Talán okosabb lett volna a magyar iskolák kerettantervének jóváhagyásánál a 2. kötelező idegen nyelvet a középiskolára hagyni, s több időt szentelni az alsó tagozat alapozó szakaszában az írás, olvasás, szövegértés elsajátításának. Magyar iskoláink elsősei szlovák kortársaikkal szemben rendkívül hátrányos helyzetben vannak. Míg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) a szlovák osztályok első évfolyamában heti 8 órát szán az írás, olvasás elsajátítására, a mi kis magyarjainknak ugyanerre a feladatra heti 5 óra áll rendelkezésükre, tehát heti 3 órával kevesebb. Ez a különbség a 2., 3. és 4. évfolyamban is megmarad, igaz 3-ról egy órára csökken. Nem jó ez így, változtatni kell rajta. Attól a Ján Jarabától, aki még mindig a mikolaji 4 évet túlélve rászolgál, s igazgatja a minisztérium nemzetiségi osztályát, ezt a kezdeményezést hiába várjuk. Valakinek talán átHidaló kezdeményezésként személycserét kellene javasolnia. Úgy látszik, a kormányban nincs ilyen politikai erő. Nem vagyok meggyőződve Jurzyca kötelező angoljáról, főleg most, hogy megnyílt az osztrák és német munkapiac. Talán jobb lenne, ha továbbra is a tanulók választhatnának. Jurzyca egyik érve, mely szerint a nemzetközi konferenciák nyelve is az angol, mintha azt sugallná, hogy az ország lakosságának jelentős része inkább konferenciákra fog járni, s nem a munkahelyén keresi meg mindennapi kenyerét. Mégis: munkahelykeresés szempontjából Németország, Ausztria és Svájc közelebb vannak, mint az angolszász világ. Szigeti László, az MKP oktatásügyi és kulturális alel- nöke Olvastam egy parlamenten kívüli párt elnökének nyilatkozatát arról, müyen rossz kisebbségi nyelvhasználati törvényt fogadtunk el. Őszintén szólva, megdöbbentett. Nem azért, mert nem mond igazat, hiszen egyértelműen kijelenthető, hogy ez a törvény lényegesen jobb lett, mint amilyenvolt. Nem azért írok, hogy megcáfoljam az állításait, pedig nem lenne nehéz, nem is azért, hogy megkérdezzem, a második legerősebb kormánypárt államtitkáraként ő vagy elnökelődje, Csáky Pál miniszterelnök-helyettesként mit tett azért, hogy jobb legyen ez a törvény (semmit). Sok kérdést feltehetnék még, de nem ez a lényeg. Azon gondolkodom, miért jó az, ha elbizonytalanítják az embereket abban a hitben, hogy nyugodtan használhatják anyanyelvűket. Ha sokat mondogatják, milyen rossz ez a törvény, végül sokan elhiszik, és úgy értelmezhetik, hogy ezentúl még inkább korlátozva van a kisebbségi nyelvhasználat, s már nemigen használhatjuk az anyanyelvűnket. Mások csak azt fogják látni, hogy két magyar tábor megint veszekszik... Olyan szaftosán és körmönfontan tudják szidalmazni egymást az ő anyanyelvén, hogy restelkedni fog miatta, és úgy gondolhatja, okosabb, ha hallgat. Ez lenne a cél? Minden törvény annyit ér, amennyi a gyakorlatban megvalósul belőle. Bármennyire bővíthettük a kisebbségi nyelv- használati törvényt, ha nem élünk vele, akkor valóban semmit sem fog érni. Éppen ezért arra buzdítok mindenkit, hogy az ellenkampány ellenére bátran használja anyanyelvét! Hadd meséljek el egy megtörtént esetet, amely látszólag másról szól, de a mondanivalója egybecseng a fent leírtakkal. Az önkormányzati választások előtt eljött hozzám négy komáromi polgár. A magyarság nevében, nagy mellveregetések közepette igyekeztek meggyőzni a, jó” ügy érdekében. En is próbáltam érvelni, de kis idő múltán látnom kellett, hogy semmilyen észérv nem esett termőtalajra. Ezért egyetlenegy kézzelfogható dolgot kértem tőlük: a magyarság jogai vizsgálatának ér(SITA-felvétel) LOVESZAROK Alapiskolák, figyelem! T* u un a* J l I © Slovnaft Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet felső tagozatos tanulók részére készül. Téma: Közlekedési alapismeretek A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. szeptember 19.-október 21.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011 .június 13-ig küldjék el a marketing@ujszo.com e-mail címre. Tanuljunk az __ ISBSI-va,! Jelentkezési adatok Téma: Közlekedési alapismeretek Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail:....................... ............. A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok szama: