Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-24 / 146. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 24. www.ujszo.com Basescu végső ajánlata Bukarest. Hargita és Kovászna megye megmaradhat két különálló köz- igazgatási egységként, de nem egyesülhet közös megyévé, ez a legnagyobb engedmény, amelyet egyáltalán elérhet az RMDSZ. Ezt Traian Basescu államfő jelentette ki egy román kereskedelmi televíziónak adott nyilatkozatában. Az államfő e javaslattal maga állt elő az RMDSZ vezetőivel folytatott tanácskozáson, amely a közigazgatási átalakítás tervéről szólt. Basescu arra utalt, hogy az általa javasolt nyolc óriásmegye mellett a magyar többségű Kovászna és Hargita megmaradna külön megyei státusban úgy, ahogy most létezik, vagyis két külön megyeként, de nem egyesülhetnének. Leszögezte: részéről ez a végső ajánlat. Az Új Magyar Szó szerint az RMDSZ várhatóan nemet mond az államfőnek. (MTI) Tömeges letartóztatások Minszk. Mintegy 450 rendszerellenes tüntetőt és legalább öt újságírót vettek őrizetbe szerdán a fehérorosz hatóságok az Alekszandr Lukasenko államfő önkényuralmi rendszere ellen szervezett tiltakozásokon - közölte tegnap egy emberi jogi aktivista. Szerda este Fehéroroszország mintegy 30 városában került sor engedély nélkül szervezett megmozdulásokra. (MTI) Irak: eltűnt 18 milliárd Bagdad. Irak szeretné tudni, mi történt csaknem 18 milliárd dollárral, amely része volt az ország újjáépítésére felállított alapnak. Az amerikaiak által irányított újjáépítési alapot a 2003-as iraki inváziót követően hozták létre, részben az iraki kőolaj értékesítéséből, részben a Szaddám-rezsim zárolt pénzeiből, továbbá az olajért élelmiszert ENSZ- program maradék tételeiből. Bagdad többször is nehezményezte, hogy tisztázatlan, mire ment el a pénz, mert az elköltött müliár- dok ellenére még mindig akadozik az áramellátás, nincsenek megfelelően felszerelt kórházak és hiány van iskolákban is. Amerikai tisztviselők azzal vádolják Bagdadot, hogy nem partner a vizsgálatokban, mert nem nyújt hozzáférést banki kivonatokhoz, amelyekkel meghatározhatnák, hogy követtek-e el visszaéléseket a pénzek felhasználásakor. (MTI) Az euró akkor tartható meg, ha a tagok elfogadják költségvetési, pénzügyi és szociálpolitikájuk szorosabb koordinálását Politikai tisztességet kértek az állam- és kormányfőktől ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A gazdasági kihívásokra adandó válaszok keresése, a menekültügy és a belső határ- ellenőrzéstől mentes schengeni övezet jövője, a horvát EU-csatlakozás, valamint az észak-afrikai változások nyomán előtérbe kerülő teendők áttekintése. Ezek a vezető témakörök az EU állam- és kormányfőinek tegnap este kezdődött félévzáró - a soros magyar elnökséget záró - kétnapos csúcsértekezletén, amelyen a szlovák küldöttséget Iveta Radičová vezeti. Közvetlenül a csúcs előtt közölte az Európai Bankfelügyeleti Hatóság: az európai pénzügyi rendszer stressztesztje alapján nem feltételezhető Görögország esetleges fizetésképtelensége. A EBA a közlemény szerint szoros figyelemmel kíséri a görög pénzügyi szektor helyzetét, s a válsággal szembeni ellenállóképességet vizsgáló tesztek feltárják a lehetséges kockázatokat. Ugyancsak a csúcs előtt az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak vezetői egyértelmű európai elkötelezettségre és „politikai gerincességre” szólították fel az állam- és kormányfőket. Joseph Daul néppárti, Martin Schulz szocialista és Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető közös felhívásában úgy vélekedett, hogy az euróválság az egész EU-t fenyegeti. „A jelenlegi helyzetben el kell kerülni mindenfajta széthúzást, gyűlöletkeltést és nemzeti egoizmust.” A felhívást a Financial Times Deutschland úgy értékelte, hogy a frakcióvezetők szokatlan egyetértésről tettek tanúbizonyságot. Erre ők maguk is utaltak, hangsúlyozva: nézetkülönbségeiket félretéve úgy ítélték meg, a mélyülő bizalmi és cselekvési válság miatt közös riasztásra van szükség. Európa csak akkor kerülhet ki győztesen a válságból, ha a tagállamok egy csapat- banjátszanak. „Az uniótveszély fenyegeti, ha meg akarjuk menteni, el kell fogadnunk a kellemetlen igazságokat.” Ezek sorában elsőként említették azt, hogy nem létezhet euró gazdasági kormányzás nélkül. Az európai országok egyértelmű választás előtt állnak. Ha meg akarják tartani az eurót, el kell fogadniuk gazdaságpolitikájuk, valamint a költségvetési, a pénzügyi és a szociálpolitika szorosabb koordinálását. Másodszor felhívták a figyelmet arra, hogy nyűt kártyákkal kell játszani. Emlékeztettek: bal- és jobboldali kormányok egyaránt adóssághegyeket halmoztak fel, tarthatatlan ígéreteket tettek, eltitkolták tényleges pénzügyi helyzetüket. Őszinte és megbízható politikára van szükség - vélekedtek az Európai Parlament frakcióvezetői. Joseph Daul, Martin Schulz és Guy Verhofstadt harmadik igazságként hangsúlyozta a közös cselekvés szükségességét. Kifejtették: aki a nemzeti kártyával játszik, az Európa jövőjét veszélyezteti. Úgy vélekedtek, hogy egyes, a nemzeti kártyát gyakran szándékosan hamis érvekkel kijátszó politikusok - az euro- szkeptikus, sőt Európa-ellenes média támogatásával - elnyerik aválasztókbizalmát. Ezek a politikusok azt az illúziót táplálják, hogy a nemzetállami eszméhez való visszatérés kívánatos és megvalósítható. Valójában azonban mindezzel Európa jövőjét fenyegetik. Az EU realitás. Nem mindenben tökéletes, de mindenképpen meg kell védeni. Ha nem létezne, ki kellene találni. (MTI,ú) Tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból Obama - a franciák és a németek is követik az amerikai példát Obama: otthon kell országot építeni Washington/Párizs/Berlin. Az évvégéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban állomásozó katonáinak számát az USA. A jövő év nyaráig az elnök visszahívja a 2009-es csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Pár órával az amerikai közlés után a francia elnöki hivatal is csapatkivonást jelentett be. ÖSSZEFOGLALÓ A 33 ezer katona visszahívásával a csökkentés kezdeti szakasza befejeződik, és az amerikai csapatok a továbbiakban olyan ütemben fogják elhagyni Afganisztánt, amilyenben az ország biztonsági erői átveszik tőlük a védelmi feladatokat. Barack Obama mindezt helyi idő szerint szerdán jelentette be azzal, hogy a jövő májusban a NATO-országok és a többi szövetséges részvételével Chicagóban csúcstalálkozón vitatják meg az afganisztáni helyzetet és a további csapatcsökkentés ütemezését. Obama a csapatkivonás inAmerikai katonák Kandahárban az Obama-beszédet hallgatják (TAS R/A P-f e I véte I) Karzai piszkos politikai húzása Kabul. A tavaly szeptemberi afgán választások eredményeinek közel negyedét megváltoztatta tegnap a választási csalások kivizsgálására alakult különbíróság, Hamid Karzai elnök javára módosítva a számára eddig kényelmetlen összetételű parlamentet. Képviselők hangos kiabálásokkal ítélték el a Karzai által kijelölt bíróságot, amely az AP szerint 62 hely eredményét változtatta meg a 249 tagú törvényhozó testületben. A különbíróság vezetője, Szidikulla Hakik közölte, szombaton is üléseznek majd, vagyis akkor még további helyeken várható változás. A zsúfolt kabuli tárgyalóteremben a jelenlévők időnként elképedve, lélegzetvisszafojtva hallgatták az öttagú bírói testület beszámolóit. (MTI) doklásaként elmondta: Amerikának sikerült súlyos, zavart okozó csapást mérni az al-Kaida vezetésére, és komoly veszteségeket okozni a táliboknak, akiket több erődítményükből kiszorítottak. Az USA politikai rendezést szeretne Afganisztánban, ezért az ország biztonsági erőinek és kormányának erősítése mellett részt vállal az afgán nép - beleértve a tálibok - megbékélését célzó kezdeményezésekben. Obama kifejezte szándékát, hogy a terrorizmus elleni harcbán továbbra is együttműködjön Pakisztánnal. Az elnök elmondta, hogy Irakból, ahol az amerikai haderő befejezte harci küldetését, eddig 100 ezerkatonátvontakki. Obama befejezésül aláhúzta: Amerika, amely az elmúlt évtizedben hatalmas államadóssága és gazdasági nehézségei ellenére is 1000 milliárd dollárt költött háborúkra, most az otthoni építkezésre fog összpontosítani. A most bejelentett kivonulási folyamat gyorsabb annál, mint aműyet szakértők előzetesen vártak, és annál is, amilyen a hadsereg vezetése szerint indokolt lenne, az Obama-admi- nisztrációt azonban számos kritika érte a heti kétmilliárd dolláros háborús költségek, az eddigi 1500 amerikai halott és több mint 12 ezer sebesült miatt. Pár órával az Obama-beszéd után az Elysée Palota is bejelentette az Afganisztánban állomásozó francia csapatok fokozatos kivonását. A közép-ázsiai országban tartózkodó 4000 fős francia kontingens visszahívása megfelel majd a nyáron kezdődő amerikai csapatkivonás ütemezésének. Obama előzőleg telefonon egyeztetett Nicolas Sar- kozyvel a két ország közös afganisztáni kötelezettségeivel kapcsolatban. Guido Westerwelle német külügyminiszter tegnap hangsúlyozta Berlin reményeit, hogy az évvégéig csökkenteni tudja saját kontingensét. Németország jelenleg 4900 katonát állomásoz- tat Afganisztán északi részén, kivonásuk részletei egyelőre nem ismertek. Ausztrália egyelőre nem vonja ki Afganisztánban állomásozó 1500 katonáját - közölte tegnap Julia Gillard kormányfő. A tálibok az AFP-hez tegnap eljuttatott közleményükben lekicsinyelték, csak jelképesnek és elégtelennek nevezték Obama csapatcsökkentési bejelentését. (MTI, ú) A törökök homokzsákokat hordtak a határra Támadják a menekülteket MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Szíriái civüek újabb nagy csoportja, több száz ember menekült tegnap Törökország területére, miután a szíriai hadsereg tankokkal megközelítette a határon létesített átmeneti táborukat. A civilek azután másztak át a szögesdrót kerítés túloldalára, hogy a harckocsik mellett több száz katona is bevonult az ország északnyugati csücskében, a török határtól kevesebb mint egy küométerre fekvő Hübet el-Dzsúz faluba. A határ túloldalán a török csendőrség járművei és kisbuszok jelentek meg. Feltehetően ezekkel viszikaz újabb menekülteket a török Vörös Félhold által a körzetben, Hatay tartományban működtetett öt menekült- tábor egyikébe. A táborokban eddig összesen több mint 10 ezer szíriai menekültet szállásoltak el. A törökök homokzsákokat hordtak a határra, előzőleg lövések és robbanások zaja hallatszotta szíriai oldalról. Hét neves értelmiségi és író, köztük Salman Rushdie és Umberto Eco, az ENSZ BT-nek küldött levelében szorgalmazta a Szíriát elítélő határozat elfogadását. A levél Bemard-Henri Levy francia filozófus honlapján jelent meg, s az említetteken kívül aláírta David Grossman, Amosz Oz, Orhan Pamuk és Wole Soyinka. Pamuk és Soyinka irodalmi Nobel-díjas. Felmentették a gyűlöletkeltés vádja alól a szélsőséges holland politikust Geert Wilders bírálhatja az iszlámot ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam. Fölmentette az amszterdami bíróság a muzulmánok elleni gyűlöletkeltés vádja alól a holland Szabadságpárt (PW) elnökét. A tegnap kihirdetett jogerős ítélet értelmében Geert Wilders nem bűnös a muzulmánok megsértésének és hátrányos megkülönböztetésének vádpontjában sem. Civil szervezetek jelentették föl Wilderst, miután cikkeiben, különféle internetes fórumokon és 2008-ban készült, Fitna (Viszály) című 17 perces filmjében is állította: a muszlim vallás természeténél fogva erőszakos, annak szent könyve, a Wilders: „Ez a véleménynyilvánítás szabadságának diadala!" (TASR/AP) Korán olyan, mint Hitler Mein Kampf című műve, ezért be kellene tiltani. Emellett a 47 éves politikus - aki a jelenleg kormányon lévő liberális pártban kezdte a politikai pályafutását - fölszólította a hollandiai muzulmán bevándorlókat, vagy alkalmazkodjanak a domináns kultúrához, vagy költözzenek el az országból. A bíró azzal indokolta az ítéletet, hogy Wilders kijelentéseit tágabb összefüggésben, a Hollandiában a bevándorlásról zajló társadalmi vita fényében kell vizsgálni. Nem valósult meg a gyűlöletkeltés bűn- cselekménye, mert nincs közvetlen kapcsolat a politikus kijelentései és a hollandiai muzulmánokkal szembeni növekvő diszkrimináció között - állapította meg. (MTI, ú)
