Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-23 / 145. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 23. www.ujszo.com A külügyminiszter - és a Velencei Bizottság - szerint nem mindegy, miként fogják a gyakorlatban alkalmazni az új magyar alkotmány passzusait Dzurinda: mi felelünk a kisebbségeinkért Pozsony. A Szlovákia területén élő kisebbségek sorsáért Szlovákia a felelős, idézte a Velencei Bizottság állásfoglalását tegnapi sajtótájékoztatóján Mikuláš Dzurinda. VERES ISTVÁN A külügyminiszter felhívta a figyelmet az új magyar alkotmány bevezetőjére, melynek egy részét a Velencei Bizottság, az Európai Tanács tanácsadó szerve is problémásnak tartja. „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” - áll az új alaptörvényben. A bizottság szerint ez a megfogalmazás nem szerencsés, ugyanis erre hivatkozva a határon túli magyarokat érintő törvényeket, intézkedéseket fogadhatnak el, ez pedig konfliktusokhoz vezethet Magyarország és más országok között, ahol magyar kisebbség él. Mar- tonyi János magyar külügyminiszter egyébként májusi pozsonyi látogatásán leszögezte, az új magyar alkotmánynak nincsenek és nem is lehetnek határon átnyúló hatásai. A Velencei Bizottság jelentése leszögezi, hogy Magyarországnak nem tiszte dönteni a határain kívül élő magyarok kollektív kisebbségi jogairól, sem arról, hogy ezek a kisebbségek alakíthatnak-e saját ön- kormányzatokat. Magyarország ezt a jogot csupán a saját kisebbségeinek adhatja meg, figyelmeztet a bizottság. A nyelvtörvény sem változott Dzurinda szerint uniós tagállam nem hagyhatja figyelmen kívül egy olyan tekintéllyel bíró szerv ajánlásait, mint a VelenDzurinda szerint a magyar fél nem hagyhatja figyelmen kívül az ajánlásokat (TASR-felv.) cei Bizottság. Lapunk ezzel kapcsolatban kérdést intézett a miniszterhez, emlékeztetve őt, hogy tavaly ősszel a Velencei Bizottság a szlovák államnyelvtörvény szankcióit is elítélte, a nyelvtörvény viszont ennek az ajánlásnak az értelmében már nem változott. „Szlovákia mindig figyelembe vette ezeket az ajánlásokat. Képesek voltunk módosítani az államnyelvtörvényt, az már más kérdés, hogy ezzel ki mennyire elégedett” - szólt a tárcavezető válasza. A külügyminiszter (és a bizottság) szerint az sem mindegy, hogy miként fogják a gyakorlatban alkalmazni az új magyar alkotmány egyes passzusait. „Jól meg kell fontolniuk, milyen törvényeket fogadnak el az új alkotmány alapján, legyen szó az új választási rendszerről vagy az aktív és passzív választójogról” - bocsátotta előre Dzurinda. Hozzátette, a bizottság véleményével kapcsolatban tartózkodik attól, hogy bármire is felszólítsa a magyar felet. „Ez olyan egyértelmű üzenet, hogy szerintem nem tekinthet rá közömbösen a magyar kormány sem” - mondta Dzurinda. Meghatározó magyar kormánypárti politikusok álláspontja szerint egyébként a legegyszerűbb és legjobb, ha egy pártlista van, és erre lehet a világon mindenhonnan voksolni. így a magyarországi pártok listáin szerepelhetnének emb- lematikus határon túli magyar képviselők, mondta tegnap az MTI-nek Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Nyáron választ vár az állampolgárságról A magyar parlament külügyi bizottsága nemrég lemondta a szlovák külügyi bizottsággal esedékes találkozót, arra hivatkozva, hogy tanulmányozni akarják a szlovák parlament által elfogadott határozatot a magyar alkotmányról. Dzurin- da szerint ebben a tanulmányozásban nagy segítséget nyújthat nekik a Velencei Bizottság állás- foglalása, ugyanis mondanivalója azonos. „Azt hihetik majd, hogy egymásról másoltuk” - jegyezte meg Dzurinda. Hozzátette, a két ország közti párbeszéden kívül nincs más út a kétoldalú kapcsolatok javítására. A kettős állampolgárság kérdését rendezni hivatott államközi egyezmény tervezetéről annyit mondott, választ még nem kapott Budapesttől, viszont ezt a magyar uniós elnökség lezárultáig szándékosan nem is sürgette, mivel a magyar fél energiáit véleménye szerint az elnökség feladatai kötik le. Egyúttal reméli, hogy júliusban ezek az egyeztetések felgyorsulnak. Nem a sajtótörvényre és az ügyészségi törvényre Szlovákia az európai országok közül eddig is a legkevesebb közpénzt fordította az egészségügyre Gašparovič vétóözöne ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vétót vétóra halmoz Gašparovič - múlt héten a kisebbségi nyelvhasználati törvényt utalta vissza a parlamentbe, most a sajtótörvény és az ügyészségről szóló törvény módosítását nem írta alá. A köztársasági elnök a sajtó- törvény új változatában azt kifogásolja, hogy a sajtóorgánum a jó erkölcsre hivatkozva is elutasíthatja a köztisztviselők válaszadásijogát. Az elnök szerint a jó erkölcs tágan értelmezhető és nehezen definiálhatató fogalom, ezért nem lenne szerencsés, ha a törvényben ez a megfogalmazás maradna. Az új sajtótörvény alapján politikai vagy állami tisztséget viselők csak magánügyeikkel kapcsolatos témák kapcsán válaszolhatnának a sajtóban. Dániel Krajcer kulturális miniszter és Iveta Radičová kormányfő szerint Gašparovič politikai okokból vétózta meg a tervezetet, ugyanis 2006 és 2010 között nyolc olyan törvényt írt alá, melyben a a jó erkölcsre hivatkoznak. Az elnöknek nem tetszik az ügyészségi törvény módosítása sem, szerinte a mindenkori igazságügyi miniszter a főügyész néhány eddigi jogkörébe is beavatkozhatna, sőt, fegyelmi eljárást is kezdeményezhet az ügyészek ellen. Ezzel pedig az elnök szerint gyengül a főügyész és a többi ügyész pozíciója. Gašparovič azt sem helyesli, hogy az ügyészeket versenypályázat alapján válasszák ki, mert így nem tudnák garantálni magánéletük és személyi adataik védelmét. (SITA,vps) RÖVIDEN Csatlakoztak a hazai reformátusok Temesvár/Komárom. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozott az egész Kárpát-medencét magába foglaló egységes Magyar Református Egyházhoz a Generális Konvent temesvári plenáris ülésén. A szlovákiai reformátusok két vezetője, Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok aláírta a ratifikációs csatolmányt, ezzel tovább bővült a 2009-ben létrejött Kárpát-medencei magyar református egység. „Két év vívódás után úgy tűnt, találtunk olyan megoldást, amely elősegíti a békességes csatlakozást. Ez viszont ellenérzést váltott ki szlovák testvéreinkben, ezért a másik érzésem az aggodalom, mert nem tudjuk, hogy az aláírás után mi következik” - fogalmazott Fazekas László. (MTI) Ďurkovský pórul járhat a PKO miatt Pozsony. Andrej Ďurkovský független (korábban KDH) parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a rendőrség. Ďurkovský ellen a pozsonyi PKO szabadidőközpont lebontása miatt indulhat eljárás. A főváros képviselő-testülete 2005-ben jóváhagyta azoknak a telkeknek az eladását, amelyeken a PKÓ található. Főpolgármesterként Ďurkovský engedélyt adott az épület lebontására is, holott erre nem volt felhatalmazása, ezért idegen tulajdon gondatlan kezelésével vádolhatják. Ha a főügyészség elfogadja a Pozsonyi Kerületi Ügyészség indítványát, Ďurkovský mentelmi jogának megvonásáról a parlament dönthet. (TASR) 1500 orvos támogatná a tömeges felmondást ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az Orvosok Szak- szervezeti Szövetségének 2000 tagja közül eddig 1500-an írták alá azt a támogató nyüatkoza- tot, amely tömeges felmondást helyez kilátásba, ha követeléseiket nem teljesíti a kormány. A néhány héttel ezelőtt már bejelentett lépést tegnapi sajtótájékoztatóján Marián Kollár, a szövetség elnöke ismételte meg, ám az időpontot ezúttal sem pontosította. A minisztérium ezúttal gyorsan reagált. Közleményben jelezte: kész megállapodni a szak- szervezetekkel, de úgy, hogy az orvosok követeléseire ne a páciensek fizessenek rá. Kollár nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy a tárca teljesíti követeléseiket. Elmondta: lényeges különbséget lát a csehországi és a szlovákiai orvosok helyzete között. Míg cseh kollégáik a bérrendezést tartják a legfontosabbnak, addigahazaiorvosoka kórházak privatizációjának megállítását. „Az államnak nem szabad lemondania a betegellátásról, a magántőkét nem szabad beengedni a kórházakba” - mondta az elnök. A szövetség nem tudja, milyen következményei lesznek a kórházi osztályok bezárásának, de az már ma nyilvánvaló, hogy az intézkedés hatására ott csökken a kórházi ágyak száma, ahol amúgy sem volt sok. Szlovákia az európai országok közül eddig is a legkevesebb közpénzt fordította az A csehek a bérrendezést tartják a legfontosabbnak, a hazai orvosok a kórházak privatizációjának megállítását. egészségügyre, a kormány által jóváhagyott törvénymódosítás pedig tovább ront a helyzeten, így nem lehet csodálkozni azon, hogy egy felmérés szerint az orvostanhallgatók 60%-a tanulmányai befejezése után azonnal külföldön keresne munkát, pedig Szlovákiában további 3200 orvosra lenne szükség. A szakszervezet követelései között szerepel az orvosok fizetésének az átlagfizetés másfél- szeresére-háromszorosára emelése. A minisztérium nyilatkozatában azt írja, hogy a bérrendezés szorosan összefügg az annyira elutasított transzformációval. Megjegyzi: az állami kórházakban dolgozó orvosok átlagfizetése 2010-ben 1612,77 euró volt, vagyis az átlagbér kétszerese, a részvénytársaságként működő kórházakban pedig 2010,69 euró, ami az átlagbér több mintkét és félszerese, (ki) A Smer állítólag mégsem támogatja, csak határozatot szeretne a kérdésben Rábólintottak a Mečiar-amnesztiák eltörlésére Szelleme továbbra is kísért a parlamentben (Jón Krošlák felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnapi ülésén elfogadta a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló képviselői javaslatot. A kormány- párti politikusok bíznak a sikerben, ám a tervezetre második olvasatban a parlamentben legalább 90 képviselőnek rá kell bólintania, ugyanis az amnesztiát csak alkotmánytörvénnyel lehet átírni vagy eltörölni. Ehhez pedig kell a Smer támogatása - a legnagyobb ellenzéki pártnak 62 mandátuma van a 150 tagú törvényhozásban. RobertFico,aSmerelnöke kijelentette: pártja nem fogja támogatni a tervezetet, de örülne annak, ha a parlament határozatban mondaná ki, elfogadhatatlanok a kérdéses amnesz- tiarendeletek. Fico egy deklaratív határozatra gondolt. Olyan tervezetet, melynek jogi következményei is vannak - magyarán eltörli az amnesztiákat -, nem akar támogatni. Pedig napokkal ezelőtt olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a Smer megegyezett a KDH-val: Ficóék közül páran rábólintanak az amnesztiák eltörlésére, cserébe viszont a kereszténydemokraták támogatják a Smer kettős állampolgársággal kapcsolatos tervezetét vagy alkotmánymódosítását. A KDH politikusai tegnap is bizakodók voltak. „Külön tárgyalásokat folytatok az egyes frakciók tagjaival” - mondta Pavol Hrušovský, a párt frakcióvezetője. Arra a kérdésre, mit kér a Smer cserébe a támogatásért, Hrušovský azt felelte: semmit. „Nem történhet meg, hogy ne menjen át” - mondta tegnap a tervezettel kapcsolatban Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszter. A tervezetet első olvasatban 85 képviselő támogatta - köztük a teljes SNS-frakció és egy sme- res honatya -, a parlamenti bizottságok ülésein pedig a Smer képviselői is megszavazták. A javaslatról második olvasatban a jövő héten kezdődő ülésen tárgyal a parlament. Mint ismeretes, 1998-ban Michal Kováč akkori államfő mandátumának lejárta után Vladimír Mečiar, aki akkor kormányfőként Ivan Gašparovič házelnökkel együtt néhány hónapig gyakorolhatta az államfői jogköröket, amnesztiát adott a Michal Kováč fiának elrablásával kapcsolatos bűncselekményekre. Az ügyet azóta sem sikerült kinyomozni - a rendelet miatt. Az amnesztiát eddig ötször próbálták eltörölni, ám sosem volt méghozzá a 90 szavazat - szinte mindig a baloldal (az SDĽ, majd a Smer) képviselőin bukott meg a kezdeményezés. (MSz, SITA)
