Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-22 / 144. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 22. Kultúra 7 Verdi-operák kosztümjei és díszlettervei láthatók Pozsony egyik tágas kiállítótermében Falstaff és Don Carlos is eljött A Don Carlos díszletterve 1965-66-ból (Képarchívum) Bécsnek a Staatsoper, Milánónak a Scala, Lon­donnak a Covent Garden jelenti ugyanazt, amit Rómának az Opera. Ver­di és Puccini hazájában az operának hatalmas kultusza van. SZABÓ G. LÁSZLÓ Több mint százéves fennállá­sa óta a Teatro deli Opera di Ro­ma a legjelesebb olasz énekese­ket, dirigenseket, rendezőket, díszlet- és jelmeztervezőket fog­lalkoztatja. Az olasz kultúra nya­ra című pozsonyi programsoro­zat kétségkívül legfényesebb és legértékesebb rendezvénye az a Verdi előtt tisztelgő kosztüm­bemutató, amelyet a Kulturális Minisztérium Szlovák nemzeti felkelés téri kiállítótermében láthatnak az érdeklődők. Tizenegy tervező fantáziája elevenedik meg a drága kelmék­ből készült, pompázatos kosz­tümökben. Tizenegy kreatív el­me és Giuseppe Verdi, akinek operái egészen különleges he­lyet foglalnak el az egyetemes zenetörténetben. Pedig nem egy műve az ősbemutatón megbu­kott, és később is csak nehezeb­ben nyerte el a közönség tetszé­sét, nem egy alkotását pedig kezdetben lelkesen fogadta a publikum, ma mégis ritkábban játsszák. Legtöbb operája azon­ban tartósan megőrizte helyét s tekintélyét a zenei világban. Méghozzá olyannyira, hogy alig van este, hogy a Traviatát, az Ai­dát, a Nabuccót és a Rigolettót ne játszanék egyszerre több he­lyen is a világban. És mindenütt pompás kosztümökben! Rómá­ban a legnagyobb mesterek, a leghíresebb varrodák készítik ezeket a jelmezeket, hiszen a tervezők is a legjelesebb színhá­zi szakemberek műhelyéből ke­rülnek ki. Caramba fantáziáját például öt ruhaköltemény bizo­nyítja. Nabucco, Othello, a man- tuai herceg (Rigoletto), Violetta (Traviata) egy-egy kosztümje. Anna Biagiotti nevét Luisa Mil­ler, Massimo Bolongaróét Oda- bella (Attila), Danilo Donátiét Alzira, Odette Nicolettiét Leo­nora (Trubadúr), Pier Luigi Piz- ziét Lady Macbeth, Georges Wakhewitchét Radamesz (Ai­da) jelmeze alatt láthatjuk a kiál­lítóteremben. Külön érdekes­ségnek számítanak azok a raj­zok, amelyek alapján egy-egy kosztüm megszületett. Díszlet­tervek is felkerültek a tablókra, sőt eredeti plakátok és műsorlapok is, amelyeket a ró­mai Opera archívuma őriz. A szemlélődő egy pillanatra úgy érzi: a Theatro deli Opera di Roma falai közt sétálgat, és ott időzik rövidebb-hosszabb ideig a közszemlére tett csodák előtt. A legnagyobb meglepetés, vagy ha úgy tetszik: a legkülön­legesebb csemege az olasz mozi két legendás alakja, Luchino Visconti és Franco Zeffirelli jel­mezterveinek egész sorozata. Signor Conte, ahogy Viscontit nevezték, ugyanis nemcsak fil­meket, hanem operákat is ren­dezett. Akárcsak egykori mun­katársa, később a Rómeó és Jú­lia, majd a Napfivér, Holdnővér világszerte ismert alkotója, Franco Zeffirelli. Ez utóbbitól Falstaff egyik jelmezét hozták el Rómából, s mellette nyolc jel­meztervet, Viscontitól a Don Carlos Elisabettájának gazdag képzelőerővel megálmodott kosztümében gyönyörködhet a színházrajongó. De az Elátko­zottak és a Halál Velencében rendezőjétől is láthatunk nyolc jelmez-, illetve két díszlettervet. Ezek a rajzok is arról tanúskod­nak: a Cinecitta két mágusa képzőművészként is a legmaga­sabb csúcsokonjárt. Remek ötlet a pozsonyi kiál­lítás rendezőitől, hogy a kosz­tümök pár percre meg is eleve­nednek. Videofelvételek segít­ségével ugyanis mind a tizen­egy római operaelőadásba be­letekinthet az érdeklődő, így helyben felmérheti: mennyit tesz hozzá az előadáshoz, a lát­ványhoz, s nem utolsósorban a zenéhez a jól megálmodott kosztüm, s annak gondosan megválasztott minden apró részlete. Egy gomb, egy díszí­tés vagy egy csipkebetét. Ca­ramba Nabucco jelmeze 1916-ban, Odette Nicoletti két mesterműve. Ameila (Álarcos­bál) és Leonora (Trubadúr) kosztümje 2001-ben-született. Stílusbeli különbség nincs a jelmezek között, csak a bemu­tató időpontját tekintve állnak távol egymástól. A közös neve­ző szemmel látható: minden idők egyik legnagyobb zene­szerzőjét szolgálják. Emma Warren Beatty visszatér Los Angeles. Tíz év után visszatér a filmvászonra Warren Beatty Oscar-díjas amerikai színész-rendező, méghozzá egy olyan film­mel, amelynek ő lesz a pro­ducere, rendezője és egyik szereplője is. Beatty legu­tóbb 2001-ben tűnt fel a Félrelépősdi című vígjá­tékban Diane Keaton és Goldie Hawn oldalán. A 74 éves „Mister Hollywood” a Vörösök című 1981-es film rendezőjeként kapott Os- cart. A Variety úgy tudja, hogy a művész ezúttal Ho­ward Hughes mágnásról akar filmet forgatni. (MTI) 21. Művészetek Völgye Budapest. Több mint 2000 program, köztük Ka­láka Versudvar, Hobo ret­rospektív sorozat, Pálya­udvar és néprajzi filmfesz­tivál várja a látogatókat a Művészetek Völgyében, amelyet idén július 22. és 31. között rendeznek meg. Márta István főszervező elmondta, hogy az eredeti­leg tervezett 190 millió fo­rint helyett 90 milliós költ­ségvetéssel számolnak. Ezért a tervezett hat falu helyett csak háromban, Ka- polcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden zajla­nak az események. (MTI) Pro cultura, a Vámbéiy Irodalmi Estek évadzárója a Budapest Kávézóban Kellemes hangulat könyvekkel NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Ritka él­ményben volt része annak, aki úgy gondolta, ott a helye az évadzáró esten. Hodossy Gyu­la, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója elismeréssel beszélt a tizenhárom évvel ezelőtt nyílt Vámbéry Irodalmi Kávéházról, a „fekete könyvként” elhíresült antológiáról, s azokról, akik megtöltik a termet, vagyis az olvasókról. Szabó Tibor Ben­jámin prózaíró, kritikus nevét a Bárka irodalmi folyóirat kedve­lői jól ismerik, s azok is, akik bekapcsolódnak a Szlovákiai Magyar írók Társasága fiatal írókat, költőket felkaroló műhelymunkájába. Párjával, Csapody Kingával közösen két éve ügyködnek azon, hogy egyengessék a rájuk bízott számybontogató tehetségek irodalmi törekvéseit. Szabó Tibor Benjámin a Lili- um Aurum Könyvkiadónál megjelent „utazós könyvek­nek” elnevezett kiadványokat mutatta be. A Vámbéry Ármin emlékére és tiszteletére íródott A biciklis dervis című kiadvány Bújna Zoltán munkája. A szer­ző két keréken járta végig a hí­res utazó útját Teheránig, számtalan kalandot megélve. Hodossy Péter maratonfutó kalandjait az Aki útnak indul el címmel jegyezzük. Sok emlé­kezetes pillanatot örökít meg, érintve többek között New Yorkot, Torontót, Párizst, Lon­dont. Antal Tamás világutazó, akinek tavaly jelent meg Úton lenni jó című, fotókkal illuszt­rált könyve, bebizonyította, hogy különösebb tapasztalat és háttér nélkül is elérheti az em­ber az álmait. A negyedik kötet, az Úton-útfélen még nyomda- szagú, a fiatal Bors Adrián írja meg benne oldott nyelven stoppos, személyiségformáló erővel is bíró kalandjait. Csapody Kinga élvezetes könyvismertetője a tizenkette­dik kötetéhez érkezett Vám­béry Antológia szövegeiről csak fokozta az amúgy is kel­lemes hangulatot. „Áz idei, szám szerint a tizenkettedik antológia valójában olyan, mint egy svédasztal. Rogyásig vannak rajta (benne) a legkü­lönfélébb fogások. Helyi speci­alitások, vüágkonyha, könnyű nyári vacsora, télen a kandalló mellett lassan majszolós és emésztős elmét kényeztetető nyalánkságok, karakteres és nehéz fogások is. Az, hogy va­laki semmi fogára valót ne ta­láljon, teljesen kizárt” - jegyez­te meg. A versek között szerin­te sok a bús-borongós, vannak remek versfordítások, olyan vers, amely kérdéseket szegez nekünk, a korunknak, majd szembesít is azzal, amit lát, és olyan is, amelyik játékosan ref­lektál a korra, amelyben élünk. A prózavers mellett a gyerek­korból hozott és mélyen ben­nünk gyökerező versikéket, mondókákat is találunk a kö­tetben. A próza értékelése előtt Csapody Kinga a következő szavakkal nézett a jelenlévők szemébe: „Stílusok, író han­gok, lehet sokféleképpen sze- rethetőek, de az teljesen szub­jektív, hogy a próza vagy a líra áll valakinek kicsit közelebb a szívéhez, habitusához, kinek mihez. Aki ismer, nem lepődik meg, hogy külön figyelemmel láttam a kisprózákhoz”. Minden diszkriminációt mel­lőzve a végére maradtak azok az írások, melyek szövegeit ce­ruzával a kézben kell olvasni: napló, ünnepi írás, olyan szö­veg, amiből megtudjuk, mi is az a Hamasz, a dzsihád. A kul­turális ízorgia sem maradt ki a kötetből, melynek fókuszában Stephen Hawking Az idő rövid története és az Agora című film áll. S hogy az est felolvasástól se legyen mentes, a fiatal gene­ráció tehetségei közül Puzsér Zsuzsanna, Czucz Enikő, Vörös Gergely és a háziasszony sze­repét magára vállaló Takács Zsuzsi olvasott fel, bizonyítva ezzel azt is, van jövője a hazai magyar irodalomnak. Sziget Amy Winehouse nélkül London. Botrányba fulladt belgrádi koncertje után Amy Wi­nehouse törölte teljes európai turnéját. Az énekesnő a hét­végén a szerb fővárosban alig tudta elénekelni dalait, több­ször elhagyta a színpadot. A nézők rosszul tűrték Amy visel­kedését, kifütyülték őt. A drog- és alkoholfüggőséggel küzdő sztár augusztusban a Sziget Fesztivál legnagyobb húzóneve lett volna, ám ezt a koncertet is törölték. Ügynöksége ígére­tet tett, hogy saját „istállójából” biztosít megfelelő előadót Amy helyett Budapestre, a magyar szervezők szerint azon­ban öt héttel a fesztivál előtt ennek kicsi az esélye, (juk) A Zsidó Kultúra Hete keretén belül holnap 19 órától lép fel a Rimaszombati Városi Művelődési Ház színháztermében a cseh­országi Tfebítben működő Yocheved táncegyüttes. A huszonhá­rom tagú csoport koreográfusai izraeli tánctanároktól sajátítot­ták el az autentikus zsidó táncokat, és számos hazai, illetve külföldi fellépésen arattak nagy sikert. A fellépést pénteken táncház követi, ahol a Yocheved táncosai először a helyi iskolák diákjait, majd a nyugdíjasotthon lakóit ismertetik meg az ősi zsidó tánckultúra alapjaival. (Képarchívum) Szabó Tibor Benjámin és Csapody Kinga (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents