Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-22 / 144. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 22. www.ujszo.com Zavargások Belfastban Belfast. Az észak-írországi Belfast keleti részén hétfő éjszaka zavargás törtek ki, a rendbontók Molo- tov-koktélokat, festékbombákat és téglákat hajítottak a katolikusok otthonaira. A The Irish Times szerint több helybéli lakos megsérült. Niall O'Donnghaile, Belfast polgármestere úgy véli, gondosan összehangolt és előre megtervezett támadás történt. Az incidenst követően Észak-írország (Ulster) politikai vezetői nyugalomra szólítottak fel. A protestáns unionisták részéről Michael Copeland elmondta, hogy több száz embert érintett a közelharcig fajuló incidens. Szerinte először a protestáns lakásokat érte támadás, s csak azután a Short Strand nevű katolikus negyed házait. (MTI) Berlusconi ismét túlélte Róma. Bizalmi szavazást nyert meg Silvio Berlusconi olasz kormányfő tegnap a parlamentben, nem sokkal azután, hogy több választási és népszavazási vereséget is elszenvedett. A Berlusconi-ka- binet 2008 májusi megalakulása óta ez volt a 44. bizalmi szavazás, amelyet megnyert. (MTI) Elítélték Ben Alit Tunisz. Zin el-Abidin Ben Ali egykori tunéziai elnököt és feleségét távollétükben 35 évi szabadságvesztésre ítélték. A januárban külföldre szökött vezetőt és feleségét, Leila Trabelszit a hétfőn kezdődött perben lopásért, továbbá készpénz és ékszerek jogtalan birtoklásáért ítélték el. A bíró azt is közölte, hogy a többi, kábítószerek és fegyverek birtoklásával összefüggő vádpontban június 30-án hoznak ítéletet. (MTI) Sok halott Irakban Bagdad. Legkevesebb 25 halálos áldozatot követelő kettős robbantásos merénylet történt tegnap reggel Irak középső részén. Az iraki védelmi tárca szerint autóba rejtett pokolgépek robbantak Kádiszíja tartomány székhelyén, Díványában. A sebesültek száma meghaladja a 30-at. A merényletet a többségében síiták lakta tartomány kormányzójának a rezidenciájánál követték el. Januárhoz képest megduplázódott Irakban az erőszakos cselekmények száma. (MTI) A MÓL visszautasítja a vesztegetési vádakat - állítólag lvo Sanader volt kormányfőt fizette le az olajcég Magyar-horvát korrupciós botrány Hernádi Zsolt (balra) tagadja a sajtóhíreket, lvo Sanader otthon áll bíróság elé. (Képarchívum) Budapest/Zágráb. Ahorvát ügyészség állítólag tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja Hernádi Zsoltot, a MÓL vezérigazgatóját. Erről tegnap az index.hu számolt be a Vecernji list horvát napilapot idézve. ÖSSZEFOGLALÓ A MÓL tegnap határozottan visszautasította a horvátországi INA privatizációjával összefüggésben Hernádi Zsolt vezér- igazgatót ért vesztegetési gyanúsításokat, és találgatásnak minősítette az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket. A magyar olajtársaság közleménye leszögezi, hogy „soha semmilyen kifizetés, vagy fizetségről való egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem”. A MOL-nak nincs semmilyen hivatalos információja egy esetleges nyomozásról az ügyben - hangsúlyozza a társaság közleménye és hozzáteszi: a gyanúsításokkal szemben szigorújogi eszközökkel fog fellépni. A horvát lap szerint Hernádi lvo Sanader volt horvát kormányfőt vesztegette meg, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen. Hernádi ügye az ellene folytatott büntetőeljárás során került elő. Sanader tegnapelőtt egyezett bele abba, hogy az osztrákok kiadják őt Horvátországnak. A Vecernji listben ismertetett vád szerint Hernádi azért vesztegette meg 2008-2009 folyamán Sanadert, hogy a MÓL átvehesse a horvát INA olajtársaság irányítását. Az ügyletben közreműködött Damir Polancec volt horvát miniszterelnök-helyettes is. Az üzlet része volt a vád szerint az is, hogy az INA gázüzletágának nyereséges része a MOL-hoz kerül, a veszteséges rész pedig a horvát állam felügyelete alá. Az lvo Sanader elleni nyomozás kiegészült a MOL-INA üzlethez kapcsolódó korrupciós vádakkal - erősítette meg Barbara Göth-Fleming az osztrák igazságügy részéről. Sanader ügyeinek felderítésében az osztrák és horvát hatóság, valamint az Interpol is részt vesz. A MÓL állítja: a gyanúsítás beleillik az elmúlt időszak eseménysorozatába, amelyet azok indítottak és irányítanak, akik ellenérdekeltek abban, hogy az állami konglomerátum INA-ból olyan versenyképes vállalat alakuljon, melyet a gazdasági alapelvek szerint vezetnek. A támadásokat a MÓL és annak vezetése ellen indították rögtön az INA részvényesi megállapodásának aláírása után azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy homályos bűnügyi gyanúsításokkal kétségbe vonják a megállapodás érvényességét. A MÓL tegnap arra is felhívta a figyelmet, hogy a két éve átvett irányítás eredményeként az INA ma sokkal versenyképesebb vállalat, és ez többek között a beruházásokon és beszerzéseken elért 10-60 százalékos megtakarításoknak is köszönhető. „Nyilvánvaló, hogy ennek az átalakulásnak vesztesei is vannak. Azon kereskedők és beszállítók sokasága, akik immár nem tudnak a piaci ár fölött extra profitot realizálni és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni. Azok, akiknek lehetőségük volt arra is, hogy az INA-val szemben fennálló tartozásukat ne fizessék évekig. A vesztesek többnyire ugyanazok, akik személyes érdekeiket előszeretettel rejtik az úgynevezett nemzeti érdek jelszava mögé.” A horvát államügyészség (DORH) tegnap nem erősítette meg azt a horvát lapinformációt, miszerint Hernádi Zsolt ellen vizsgálat folyna, csupán azt közölte, hogy az lvo Sanader elleni korrupciós vizsgálat során két újabb gyanúsított neve merült fel. (MTI, ú) A kisebbségi jogok megsértését sérelmezik Lengyel-litván viszály Horvátország zöld utat kaphat a hét végi uniós csúcsértekezleten Haladás a bővítési folyamatban ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. Horvátország hamarosan átszakíthatja az EU- csatlakozási tárgyalások maratoni futásának célszalagját, Montenegró pedig bemelegít, és esély van arra, hogy ez utóbbi ország nem sokkal később megtudhatja, mikor dördül el számára a startpisztoly. Az unió bővítése szempontjából ez lehet a mérlege a tegnap Luxembourgban tartott uniós tanácskozásoknak. Martonyi János külügyminiszter szerint több mint jó esély van arra, hogy még a magyar EU-elnökség alatt, ebben a hónapban eredményesen lezáruljanak Horvátország EUcsatlakozási tárgyalásai. Martonyi tegnap utoljára elnökölt az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljáró uniós külügyminiszteri tanácskozáson. Egyébként a fő téma a csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartandó EU-csúcs előkészítése volt. Martonyi szerint már csak néhány technikai jellegű részletkérdést kell tisztázni. Médiaértesülések szerint ezek azzal kapcsolatosak, hogy miként fogalmazzák meg a csatlakozási tárgyalások lezárása és a mintegy két év múlva várható tényleges horvát csatlakozás közötti időszakra tervezett ellenőrzési mechanizmus feltételeit. Az ellenőrzés arra vonatkozik majd, hogy Horvátország megfelelően teljesíti-e a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit. A mintegy kétéves átmeneti időszakot az teszi szükségessé, hogy a csatlakozási szerződést minden tagországban ratifikálni kell. Mint elhangzott sajátos helyzetben van Macedónia: ez az ország csak a Görögországgal fennálló, mindmáig rendezetlen névvitája miatt nem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ha az elkövetkező hónapokban áttörés következne be a volt jugoszláv tagköztársaság Athén számára is elfogadható elnevezésének ügyében, akkor a macedónok is remélhetnék a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését. (MTI, ú) MT1-HÍR Varsó. A lengyel külügyminisztérium „megdöbbenéssel és felháborodással” fogadta Litvánia varsói nagykövetének kijelentését, amely szerint a Litvániában élő lengyelek nem lojálisak országához. Loreta Zakar- eviciené ugyanis a BNS balti hír- ügynökségnek egyebek között így fogalmazott: „Olykor az a benyomásom, hogy ők (a litvániai lengyelek) nem érzik magukat Litvánia állampolgárainak.” A nagykövet asszony szerint az ottani oroszok, zsidók és fehéroroszok is lojálisabbak Litvániához. Példaként állította a litvániai lengyelek elé a lengyelországi litvánok Lengyelország iránti lojalitását. A néhány százezres litvániai lengyel kisebbség, amely Vilnius környékén tömbben él, egyebek között azt követeli, hogy ne litván, hanem lengyel írásmód szerint írhassa nevét. A litván parlament éppen Lech Kaczynsld néhai lengyel elnök utolsó litvániai látogatásának napján, 2010. április 8-án utasította el az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet - emlékeztetett a Rzeczpospolita. Ehelyett a litván hatóságok növelték a lengyel iskolákban litván nyelven oktatandó tantárgyak számát. A litván nagykövet azt elismerte, hogy Litvániának meg kell oldania a nevek írásának ügyét, de, mint mondta, ez nem olyan egyszerű kérdés. Aszad megpróbálja leszerelni az ellenzéket Általános amnesztia Az USA ösztönzi az izraeli-török párbeszédet Titkos tárgyalások MTl-HÍR Damaszkusz. Újabb általános amnesztiát rendelt el Bassár el-Aszad szíriai elnök; a kegyelem a június 20. előtt elkövetett összes bűncselekményre vonatkozik. Aszad, akinek rendszere ellen március közepe óta tüntetések sorozata zajlik, május utolsó napján kegyelemben részesítette azokat, akiket politikai okokból börtönöztek be, beleértve a betiltott Muzulmán Testvériség tagjait. Jogvédők ugyanakkor rámutattak: az amnesztia meghirdetése óta kb. 500-an kerültek ki a börtönökből, miközben a tiltakozások kezdete óta több mint tízezer embert vettek őrizetbe. Közben tegnap délelőtt több tízezren tüntettek Damaszkusz központjában Aszad elnök mellett. A tömeg azért vonult az utcára, hogy támogatásáról biztosítsa az államfő előző nap bejelentett reformterveit. Aszad beszéde után ugyanis Szíria több városában újabb tiltakozások voltak, és a nemzetközi közösség részéről is kevéssé meggyőzőnek nevezték az államfő ígéreteit. Az amnesztia ki- terjesztése mellett többek között azt ígérte, hogy nemzeti párbeszéd indul, és módosítják az alkotmány 8. cikkelyét, amely kimondja, hogy az 1963 óta egyeduralkodó,Baasz párt az állam és a társadalom vezető ereje. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek az eltörlése az ellenzék egyik fő követelése. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Izrael és Törökország titokban tárgyalásokat folytat, kiutat keresve a két ország közötti válságból. A Háárec izraeli napilap egy név nélkül nyilatkozó izraeli ületékest idézve tegnap azt írta, az USA is támogatja ezeket az erőfeszítéseket. A titkos megbeszélések Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megbízottja és Feridun Sinirlioglu török külügyi államtitkár-helyettes között zajlanak. Egy másik izraeli vezető a titkos kapcsolatfelvételről, csak annyit mondott, „sajnáltuk a két ország viszonyának megromlását”. A lap említést tett egy másik izraeli-török tárgyalásról is: annak az ENSZ-vizsgálóbizottság- nak az izraeli és török tagja között, amely a Mavi Marmara török segélyhajó elleni, kilenc halottal járó tavalyi izraeli fellépés ügyével foglalkozik. 2010 májusában egy nemzetközi segély- flottilla tartott a Gázai övezet felé, hogy segélyt vigyen a palesztinoknak. Az idén június 25-én induló nemzetközi flottillához „technikai okokból” nem csatlakozik a Mavi Marmara - jelentette be a múlt héten a humanitárius expedíciót szervező csoport szóvivője. Összesen tíz hajót küldenek ismét Gázába „a palesztin földsávot sújtó embargó megszüntetésére”. Izrael ezzel az akcióval sem ért egyet, de értékeli a török hajó távolmaradását. Lakóházak építése Enyhítés a blokádon Jeruzsálem. Izrael tegnap engedélyezte, hogy felépítsenek 1200 új lakóházat a Gázai- övezetben, ahová a radikális Hamász hatalomátvétele óta nem engedett be építőanyagot. Az építkezések az övezet déli részén lesznek, ahol 18 iskolát is felhúznak - közölte a palesztin ügyekkel foglalkozó izraeli katonai hatóság. Az építőanyagok bevitelét eddig azért nem engedélyezték, mert attól tartottak, hogy a Hamász katonai célokra használja föl a cementet és vasat. A korlátozó rendelkezések felülvizsgálatának indokát Jeruzsálemben nem közölték. Az ENSZ üdvözölte a döntést. (MTI)
