Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-21 / 143. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN 11 ezer hely a középiskolákban Pozsony. A középiskolák még hozzávetőleg 11 ezer kilencedikes jelentkezését várják a felvételi vizsgák második fordulójában. A legtöbb üres hely hagyományosan a szakközép- iskolákban van. A felvételik második fordulója ma lesz. A szakközépiskolákban 2600, a gimnáziumokban 1564, a kereskedelmi akadémiákon pedig 6770 üres hely várja az érdeklődőket. A legkevesebb gimnáziumi hely Nyitra megyében van. (TASR) Magyar nemzeti értéktár Budapest/Pozsony. Az MKP és az Emberi Méltóság Tanácsa olyan kezdeményezést indítványozott, amely a határon túl felállított, a magyar nemzet kultúrájának és történelmének részét képező emlékhelyek, szobrok, síremlékek védelmére irányítja a figyelmet. Munkacsoport alakul, amely első lépésben felhívja a figyelmet a nemzeti örökség emlékműveinek pusztulására, és a folyamat megállítására. A Kárpátmedence magyar kulturális örökségének védelméről Budapesten egyébként parlamenti határozat készül. Létrehoznák a magyar nemzeti értéktárat, és bevezetnék a magyar nemzeti örökséget. A munka a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban meg is kezdődött, tájékoztatott Tőkés László romániai EP-képviselő. (MTI, ú) Négy beadványt is kaphat az alkotmánybíróság Čentéš is panaszt emelhet UJ SZO-H1R Pozsony. Több száz gratulációt fogadott, de ez mit sem ér, ha a köztársasági elnök nem nevezi ki. Jozef Čentéš megválasztott főügyész elmondása szerint a hétvégén ismerősök és ismeretlenek sora gratulált megválasztásához, több mint 120 SMS-t kapott, ám elődje - és most még főnöke - Dobroslav Tmka volt főügyész nem gratulált neki. Ivan Gašparovič államfő azonban továbbra sem akarja kinevezni, kitart amellett, hogy megvárja az alkotmánybíróság döntését. Alkotmányjogászok szerint az államfőnek ehhez nincs joga, tény ugyanakkor, hogy a hatályos jogszabályok nem írják elő, az elnöknek mennyi időn belül kell kineveznie a megválasztott főügyészt. Időhúzás esetén Čentéš is az alkotmánybírósághoz fordulhat jogai megsértése miatt. Ebben az esetben a taláros testület törvénymagyarázatot adhat, amely azonban továbbra sem kötelezné Gašparovičot Čentéš kinevezésére, ám jogilag és politikailag megnehezítené ellenállását. Čentéš egyelőre nem akart arról nyilatkozni, alkotmánybírósághoz fordul-e. Az ügy érdekessége, hogy a következő hetekben egyszerre négy, a főügyészválasztással kapcsolatos beadvánnyal is foglalkozhat az alkotmánybíróság. Kettő már a testület előtt van - Ladislav Tichý helyettes főügyész beadványát, mellyel a nyílt főügyészválasztást lehetővé tevő házszabály-módosítást támadta meg, már elfogadták, ugyanebben a kérdésben múlt szerdán a Smer képviselői is beadványt nyújtottak be. Čentéš az államfő eljárása miatt élhet panasszal, Trnka pedig a pénteki főügyészválasztást támadhatja meg. Egyelőre Tmka sem nyilatkozott arról, mit tesz. Čentéš egyébként pénteken nem volt jelen a parlamentben, ellenfele, Tmka is csak délelőtt ment el a törvényhozás épületébe, hogy Richard Sulik házelnökkel hivatalosan közölje, visszavonja jelölését. Mint ismerétes, Čentéšt 79 igen szavazattal, titkos szavazás során választották múlt pénteken főügyésszé. (MSz) Várja a gazdák jelentkezését az ügynökség Kárpótlás kérhető az uborkahisztéria miatt Magyarország polgárai nem vagyunk, a szlovák állammal viszont nem tudunk azonosulni Haza-öntudat és szülőföld Pozsony. A szlovákiai magyarok számára fontos a nemzeti identitás, viszont korántsem jelenti személyiségük egyetlen alkotóelemét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez derül ki az „Emberek mozgásban, határok mozgásban. Nemzeti kisebbségek Európában: Szlovákia, Magyarország, Ukrajna” - elnevezésű felmérésből, amelyet az Európai Bizottság megbízásából készítettek 2007 és 2011 között. A kérdőívek szerint a hazai magyarok hetven százaléka tartja magát szlovákiai magyarnak. A felmérésbe olyan kisebb csoport is bekerült, amelynek tagjai magyar gyökerekkel rendelkező szlováknak vallják magukat, mások olyan magyarnak, aki inkább Magyarországhoz kötődik, vagyis azt tartja hazájának. A megkérdezettek túlnyomó többsége nem tartja elsődleges szempontnak, hogy legyen magyar állampolgársága, inkább azt, hogy magyarnak érezze és vallja magát. Otthoni közegben magyarul beszélünk, nyilvános helyeken viszont nem tartjuk problémának, ha a szlovákot kell használni - állapítja meg továbbá a közvélemény-kutatás. Magyar a kádban és a tévé előtt Az emberi identitásnak nem csak a szlovákiai magyarok esetében, hanem általában véve is sok összetevője van. Az élet különböző szituációiban különböző indentitásaink lépnek előtérbe figyelmeztet Gyurgyík László szociológus. „Az, hogy magyar vagyok, előtérbe kerül bizonyos társadalmi helyzetekben, de lehet, hogy ilyen helyzetek híján például sokáig háttérben marad. Ha otthon a fürdőkádban ülök, nem tudatosul bennem, hogy magyar vagyok, de ha a híreket nézem, akkor már igen” - magyarázta lapunk kérdésére a szociológus. Nemúgy viszonyulnak hozzánk, ahogy szeretnénk Az itteni magyarok haza-öntudatával kapcsolatban Gyurgyík elmondta, néhány éve készített felméréséből az derült ki, hogy a szlovákiai magyarok nagy része nem Szlovákiát vagy Magyarországot, hanem saját szülőföldjét tartja hazájának. „Feltüntettünk egy ilyen válaszlehetőséget, és a legtöbben ezt jelölték meg. Ez logikus, a megkérdezettek ezek szerint azzal a hellyel tudják magukat leginkább azonosítani, ahol élnek, naponta tartózkodnak” - emlékeztet a szociológus. Hozzátette, a válaszadókban ilyen kérdésnél mindig felmerül egy dilemma. „Magyarország polgárai nem vagyunk, a szlovák állammal viszont nem tudunk azonosulni, abból kifolyólag, hogy bizonyos esetben nem úgy viszonyul hozzánk, ahogyan mi szeretnénk” - állítja Gyurgyík. Szerinte éppen ezért csak csonka válaszokat gyűjthet egy olyan felmérés, amelynek kérdőívein mindössze államok nevei szerepelnek válaszlehetőségként. „Esetünkben nem lehet teljes értékű válasz sem Szlovákia, sem Magyarország, mivel mi e két világ között élünk” - állapítja meg Gyurgyík. Kelet-Európa húsz országában harminc etnikai kisebbség él. Ladislav Machnáček, a nyitra i Konstantin Filozófus Egyetem professzora a felmérés eredményeinek bemutatóján kijelentette, Szlovákiában nem a magyarok asszimilációja, hanem a magyar és a szlovák közösség kulturális és polgári együttélése zajlik. (TASR, vps) Azt akarják, hogy ne a népszámlálás eredményei alapján osszák szét az adóbevételeket Pozsonyban megijedtek a népszámlálás eredményeitől: a lakók negyede hiányzik ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A főváros városrészeit tömörítő regionális érdekvédelmi szervezet és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) arra kéri a pénzügyminisztériumot, ne a népszámlálások eredménye alapján ossza szét a jövőben az önkormányzatoknak az adóbevételeket. A pozsonyi városrészek vezetői azt fogják kérni Ivan Miklóstól, hogy a jövőben a lakossági nyilvántartásban szereplő adatok alapján jussanak bevételeikhez. Jelenleg az adóbevételeket a község lakosságának száma alapján kapják az önkormányzatok, ennek alapja pedig a tízévenként ismétlődő népszámlálás eredménye. Az ok: a májusi népszámlálás az előzetes eredmények alapján fiaskóval végződött a fővárosban, több városrészben negyedével, ötödével kevesebb embert számláltak meg, mint amennyien valójában ott laknak. Pozsony Újváros városrészében például Közelről sem számoltak meg mindenkit (TASR-felvétel veszélyt jelentenek Pozsony számára” - jelentette ki Vladimír Báján, Pozsony-Ligetfa- lu polgármestere. A statisztikai hivatal ugyanakkor már a népszámlálás előtt figyelmeztette az önkormányzatokat, az ő érdekük is, hogy a nép- számlálás sikeres legyen, s mindenkit megszámláljanak. A cenzussal kapcsolatos hisztéria főként a fővárosra volt jellemző, a népszámlálás alatt sorra jöttek a hírek arról, hogy a számlálóbiztosok egymás után adják vissza megbízatásukat. Másrészt több pozsonyi lakos arra panaszkodott, nem tud részt venni a népszámláláson, mert a számlálóbiztos nem kereste fel, az önkormányzatnál pedig nem tud emiatt panaszt tenni - a fiaskóért minimálisan ezen a ponton tehát az önkormányzatok is hibásak. Információink szerint a falvak és a kisebb városok nem küszködnek ilyen problémákkal, sőt a többi nagyobb városban sem lesz ekkora a meg nem számlált lakosok aránya. (MSz, SITA) Gond van az uniós támogatások felhasználásával, a kutatóknak nincs idejük kutatni Jurzyca segítségét kéri az akadémia ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Agrárkifizető Ügynökségnél (Pôdohospodárska platobná agentúra - PPA) jelentkezhetnek azok a mező- gazdasági termelők, akiknek anyagi káruk keletkezett az E.coli baktérium okozta németországi hasmenésjárvány, pontosabban az uborkahisztéria miatt. Kárpótlást az eladatlan kígyóuborka, paradicsom, saláta, paprika és cukkini után kaphatnak, a május 26. és június 18. közti időszakra. Juraj Kadáš, a földművelésügyi tárca szóvivője szerint az érintetteket folyamatosan tájékoztatják. A károkat e-mailben (martina.demcakova@apa.sk, martina.sykorova@apa.sk, eva.jurikova@apa.sk) vagy faxon (02/53 412 659 és 02/53 412 665) lehet bejelenteni. A kártérítéssel kapcsolatos részleteket és a bejelentéshez szükséges nyomtatványmintákat a PPA honlapján (www.apa.sk) tették közzé. Az Európai Unió mezőgazdasági szakbizottsága nemrég hagyta jóvá azt a 210 mülió eurós gyorssegélyt, amellyel részlegesen kártalanítják az érintett európai zöldségtermesztőket. (ú) ÚJSZÓ-OSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) az oktatásügyi minisztérium segítségét kéri az uniós pénzalapok felhasználása kapcsán. Az akadémia a tudományos kutatásokra eddig elsősorban kisebb projekteken keresztül próbált pénzt szerezni az uniótól, most viszont nagyobb (legtöbb 50 millió euró értékű) projektekkel próbálkoznának. Ha ugyanis a jelenlegi gyakorlat nem változik, az oktatásügyi minisztérium uniós alapokért felelős ügynöksége nem lesz képes feldolgozni a rengeteg projektet, figyelmeztetett tegnap Jaromír Pastorek, a SAV elnöke. Egyben emlékeztetett, hogy a közelmúltban néhány nagyobb kutatóprojekt kapcsán már megszólították Eugen Jurzyca (SDKÚ) oktatásügyi minisztert, és ő akkor ezt jóvá is hagyta. A tárca viszont nem sokkal később úgy nyilatkozott, hogy a nagyobb projektek problémásak lehetnek. „Miért nem beszélik ezt meg velünk? Jelenleg úgy állunk, a kutatóknak nincs idejük arra, hogy kutatásokkal foglalkozzanak, mert össze kell például írniuk, hol és mit olvastak. Az államnak el kellene döntenie, mit támogat, és mit nem” - állítja Pastorek. Szerinte ezt az adminisztrációs terhet azzal lehetne csökkenteni, ha kevesebb, de nagyobb projektek készülnének. Pastorek szerint az oktatásügyi tárca együttműködése megkönnyíthetné a munkájukat. (SITA, vps) a lakossági nyilvántartás szerint 41 ezer ember él, ám a népszámláláson csak 28 ezren vettek részt. A pozsonyi polgármesterek szerint a többi városrészben is hasonló a helyzet. „A népszámlálási eredmények súlyos
