Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-20 / 142. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 20. Vélemény és háttér 5 Lehetetlenné akarták tenni, hogy Trnkán kívül bárki más a főügyészi posztra kerülhessen Fertő szlovák módra Tulajdonképpen érthető, hogy Robert Fico és pártja parlamenti „színtársulatának” tagjai majdnem gutaütést kaptak attól, hogy a kormánypárti képviselők pénteken egy emberként főügyésszé választották saját jelöltjüket, Jozef Čentést. BARAK LÁSZLÓ Ugyanakkor érthető a volt főügyész, Dobroslav Tmka kava- rása , aki azért vonta vissza jelöltségét közvetlenül a szóban forgó választás előtt, mert az alkotmánybíróság egy vonatkozó panasz nyomán, érdemi döntés nélkül, vagyis egy politikai ügyeskedéstől bűzlő manőverrel felfüggesztette annak a jogszabálynak a hatályát, amely alapján főügyészt lehet választani... Trnka és persze Ficóék sajátos olvasatában az alkotmány- bírósági mutatvány azt üzente, hogy a pénteki főügyészválasztás alkotmányellenes. Annak ellenére, hogy végső soron titkos szavazással bonyolították le. Figyelem: olyan módon, amiért Ficóék és maga Trnka is szinte vérre menően hadakoztak a főügyészválasztásról szóló jogszabály alkotmánybírósági felfüggesztése előtt! Ami azonban teljességgel érthetetlen és a legenyhébben szólva is elfogadhatatlan - főként erkölcsileg, és tulajdonképpen jogilag sem igazán kóser -, az maga a szóban forgó alkotmánybírósági manőver. Hiszen nem más az, mint átlátszóan célirányos bűvészkedés a paragrafusokkal. Mégpedig annak az erkölcsi fertőnek a jegyében, amely a szlovákiai bíróságokat szinte általában jellemzi. Joggal gyanítható ugyanis, hogy épp úgy konkrét üzleti meggondolások vagy politikai üzérkedés okán született, mint oly sok bírósági döntés országszerte - a tyúkperektől kezdve a milliárdos nagyságrendű korrupciós afférokig bezárólag... Az illetékes alkotmánybírók ezért eztán csak akkor lennének még Ficónál és Tmkánál is elve- temültebbek, ha Jozef Čentéš pénteki titkos szavazással lebonyolított megválasztását majd ők is képesek lesznek törvényellenesnek minősíteni. Rátéve egyjókora lapát trutymót arra a jelképes bűzlő kupacra, ami a főügyészválasztási jogszabály hatályának felfüggesztése volt. És kizárólag arra irányulhatott, hogy megakadályozzák mind a nyilvános, mind pedig a titkos főügyészválasztást. Vagyis voltaképpen lehetetlenné akarták tenni, hogy Trnkán kívül bárki más a főügyészi posztra kerülhessen! Robert Fico és Dobroslav Tmka vonatkozó moralizálása eközben olyan, mintha egy elvetemült szadista strici, mondjuk a Facebook-profilján, kenetteljesen a házastársi hűség szentségéről értekezne, és szenvedélyesen pálcát tömé a nők elnyomói fölött... Ezt nevezik erkölcsi fertőnek a köbön! De vajon mit gondoljunk ennek a szánalmas politikai indíttatású színjátéknak egy további szereplőjéről, az államfőről, Ivan Gašparovičról? Aki közvetlenül Centéš megválasztása után szinte kezét-lábát törve rohant kijelenteni, hogy nem hajlandó kötelességét teljesíteni. Vagyis nem írja alá Čentéš kinevezését, amíg az alkotmánybíróság nem hoz konkrét vonatkozó döntést. Holott, anno egy Harabin nevű embert - van-e, ki e nevet nem ismeri? - a valós alkotmányos aggályok ellenére huszonnégy óra leforgása alatt kinevezett a Legfelsőbb Bíróság elnökévé... Semmi kétség nem lehet afelől, hogy Gašparovič épp úgy bekoszolódott a szlovák közélet erkölcsi fertőjében, mint azok az alkotmánybírók, akiknek, akárcsak neki, szigorúan el kellene zárkózniuk bármilyen politikai indíttatású manőverezéstől. Az ország főügyészéről szóló döntés esetében pedig még szigorúbban kellene távolság- tartónak lennie. Már, ha nem annyira buta vagy velejéig romlott, hogy figyelmen kívül hagyja: a főügyész-választási szappanopera a kezdetektől fogva arról szól, meg lesz-e állítva végre a köztörvényes gazemberek, a fehérgalléros gazdasági bűnözők meg a gátlástalan politikai szélhámosok nyíltszíni és büntetlen nyomulása Szlovákiában! Avagy minden marad a régiben... „Miszrátát pusztítsák el, és fessék vörösre a kék tengert a lakosság vérével" Összegyűltek a bizonyítékok Kadhafi ellen MT1-F1GYELŐ Líbiai jogászok több ezer oldalnyi olyan dokumentumot gyűjtöttek össze a kormányerők által ostromlott Miszráta városában, amelyek egyértelmű bizonyítékként szolgálhatnak Kadhafi elítéléséhez, ha a líbiai vezető valaha is bíróság elé kerül - írta a The Observer. A brit lap tudósítójának beszámolója szerint az általa látott iratok „vérfagyasztó részletességgel” dokumentálják azokat a parancsokat, amelyeket a Kadhafihoz hű erők tábornokai adtak ki a város.polgári lakossága elleni fegyveres fellépésre. Az egyik parancs szerint a kormányerőknek ki kell éhez- tetniük a felkelők kezén lévő város lakóit. „Abszolút tilos” átengedni az ellenőrzőpontokon és kapukon minden olyan járművet, amely üzemanyagot és egyéb szállítmányokat juttatna be Miszrátába - áll az egyik írásos utasításban. Egy másik parancs szerint a kormányerőknek külön „vadászniuk” kell a sebesült lázadó fegyveresekre, jóllehet ezt a genfi konvenció kifejezetten tiltja. Az összegyűjtött anyagok között szerepel Kadhafi személyes üzenete is, amelyben arra utasítja a várost ostromló erőket, hogy Miszrátát „pusztítsák el”, és „fessék vörösre a kék tengert” a lakosság vérével. A The Observernek nyilatkozó helyi jogászok szerint az általuk összegyűjtött dokumentumok alapján a Kadhafi elleni vádak „máris bizonyítást nyertek”. A lap úgy tudja, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntető- bíróság ügyészei - amint a város ostromát sikerül felszámolni - a helyszínre készülnek, hogy tanulmányozzák az iratokat. A Miszrátában dolgozó líbiai jogi szakértők a felkelés kitörése után azonnal felvették a kapcsolatot a lázadó erők vezetésével, kérve, hogy a városban elfoglalt kormányépületeket ne égessék fel, hanem az ott talált iratokat adják át nekik. Bengáziban, a felkelők központjában a tiltakozók minden hivatalos épületet felgyújtottak, így odavesztek esetleg bizonyítékként felhasználható iratok is. KOMMENTAR Ösztönállamfő MOLNÁR NORBERT Ivan Gašparovič ahol tud, segít. Az ellenzéknek. És ahol tud, keresztbe tesz. Mindenki másnak. Az elmúlt héten visszaadta a kisebbségi nyelvtörvény módosítását, majd bejelentette, egyelőre nem nevezi ki a parlament által megválasztott Jozef Čentéšt főügyésznek. Gašparovič nem tud meglepetést okozni: unalmasan korlátolt. Kevés lenne azonban Gašparovič húzásaihoz Robert Fico csodálata, ha a kormánykoalíció nem szolgáltatná futószalagon a muníciót. A főügyészválasztás nem torkollott volna ekkora káoszba és bizonytalanságba, ha a kormánypártok egységesek, az elején néhányan nem állnak Dobroslav Tmka mögé, s a biztonság kedvéért nem kell nyilvánossá tenni a parlamenti választást, hogy aztán végül titkosan válasszák meg Čentéšt, mert ha nagyon kell, úgy is meg tudják. Ficóék megérezték a vérszagot, Radičová bukásának lehetősége elhódította az államfőt is. A főügyész-választási cirkusz folytatódik. De miért is? Azért, mert Gašparovič felelősséget érez az országért, az igazságszolgáltatásért? Dehogyis. Ha így érezne, azonnal kinevezné Čentést, hiszen a főügyészég hónapok óta fejetlen. Az államfő nemcsak, hogy részese lett különféle politikai játékoknak, hanem Ficóval párban politikai harcot folytat a kormány ellen. Harabint a Legfelsőbb Bíróság élére órák alatt nevezte ki, mert Ficónak ez megfelelt, pedig sok mindenkinek voltak szakmai kifogásai ajelölt ellen, míg Čentéš esetében senki sem fogalmazott meg komoly szakmai kifogásokat. A kisebbségi nyelvtörvény visszaadása a parlamentnek senkit nem lepett meg. Csak az volt a kérdés, mire hivatkozik a Szlovák Köztársaság elnöke, vagyis minden állampolgár elnöke. Az egyik ok: bizonyos területeken egyenjogúsítja az ország tízszázaléknyi lakosának nyelvét az államnyelvével, sőt, ezáltal korlátozza az államalkotó nemzet jogait. Vagyis, ha valaki ebben az országban az anyanyelvét használja, ami történetesen nem szlovák, akkor más emberek, akik történetesen szlovákok, jogait sérti. Vagyis, valaki ültethet borsót a kertjébe, míg más nem, mert nem tartozik egy bizonyos kaszthoz. Gašparovič logikáját az példázza a legjobban, hogy szerinte Szlovákiában nincs szükség olyan lépésekre, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot támogatnák. Bezzeg a többségi nyelvhasználat támogatására szükség van. Talán, ha a koalíció picit egységesebb lett volna a kérdésben, és Matovičék nem sütögetik kis politikai pecsenyéjüket e kérdéskör tepsijében, Gašparovič is elbizonytalanodott volna. Vagy ha Répás Zsuzsanna magyar helyettes államtitkár kicsit korábban mondja azt a nyilvánvaló butaságot, hogy a kisebbségi nyelvtörvény visszalépés, akkor az államfő is megingott volna. Bár ez ellentmond Gašparovič azon ösztöneinek, hogy Ficóért bármit, a kormány és a magyarok ellen nem különben. FIGYELŐ Akár az unió is széteshet A görög válság az Európai Unió szétesését okozhatja a luxemburgi miniszterelnök szerint. Jean-Claude Juncker - aki az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke és egyben Európa egyik legtekintélyesebb politikusa - a Süddeutsche Zeitungnak közvetve ugyan, de a diplomáciában szokatlan élességgel bírálta Angela Merkel német kancellárt és Nicolas Sarkozy francia államfőt, felróva, hogy a többieket kirekesztve cselekszenek. „Ilyesmi Helmut Kohllal vagy Jacques Chirac-kal nemigen fordult elő” - jelentette ki Juncker. Élesen bírálta a „Monsieur Eurónak” nevezett luxemburgi miniszter- elnök Merkel és Sarkozy előző nap létrejött megállapodását arról, hogy önkéntes alapon a magánbefektetőket is vonják be a görög adósságválság megoldásába. Juncker szerint Európa a tűzzel játszik. Ha ugyanis a magánhitelezők is részt vesznek a válság rendezésében, ez ahhoz vezethet, hogy a hitelminősítő intézetek Görögországot fizetésképtelenné nyilvánítják. Ez pedig katasztrofális következményekkel járhat az EU, illetve a valutaunió számára. A csőd átterjedhet Portugáliára és Írországra, továbbá a magas államadósság miatt - még Spanyolország előtt - megfertőzheti Belgiumot és Olaszországot. A német kancellár ugyanakkor egy szombati tanácskozáson ismét a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy a magánbefektetőket is vonják be Görögország megsegítésébe. Merkel bírálta a hitelminősítő intézeteket, hogy ezen a téren angolszász dominancia tapasztalható. A kancellár szerint szükség van egy európai alternatívára, azaz egy európai hitelminősítő intézetre. (MTI)
