Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-18 / 141. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ 2011. JUNIUS 18. ÉRDEKESSÉG 15 31572 BUCHENWALD WIKTOR KAKPl b * • EÜÜ m ■ I k 1 1 'W&É i HP j ◄ John Demjanjuk, akit nemrég egy müncheni bíróság ötévi börtönre ítélt. Az ukrán származású férfi 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. Alexandra nagyapja, Hanns Elard Ludin (balra), Hermann Goeringgel (jobbra) és Adolf Hitlerrel Nürnbergben. Ludin Hitler szlovákiai követeként 70 ezer zsidó deportálásában volt érintett. Miután Ludint 1947-ben felakasztották, özvegye abban a hitben nevelte gyermekeit, hogy apjuk „jó náci" volt. ► Alexandra Senfft könyvével (SITA/AP- és TASR/AP-felvételek) A nácik unokái szembesülnek a múlttal Rainer Höss tizenkét évesen tudta meg, hogy a nagyapja a történelem egyik legkegyetlenebb tömeggyilkosa volt: az iskola kertésze, egy auschwitzi túlélő kékre-zöldre verte, amikor meghallotta, hogy az egykori auschwitzi lágerparancsnok unokája. A németek évtizedeken át szembesültek a náci korszakkal, milliárdokat fizettek kárpótlásra, részletesen tanították a Harmadik Birodalom történelmét az iskolákban, és emlékműveket emeltek az áldozatoknak. Máig nagy figyelmet szentelnek a németek a holokausztnak, ezt bizonyítja a 91 esztendős John Demjanjuk elítélése is. Saját családjuknak a náci kegyetlenkedésekben való esedeges érintettségét azonban sokáig kerülték. Most, több mint 65 évvel a hit- lerizmus után egyre többen próbálnak meg utánajárni a családi titkoknak. Egyesek Hösshöz hasonlóan magányosan kutatnak. Mások a Né- metország-szerte kutatási és lelki segítséget nyújtó foglalkozásokon keresnek segítséget. „Kívülről úgy tűnik, hogy a harmadik nemzedék tanulhat, jólétben, békében és stabilitásban él - magyarázza Sabine Bode, aki könyvet írt arról, hogyan nehezedik a holokauszt a mostani német családokra. - Ugyanakkor ki nem mondott titkok, némán viselt teher, szeretethiány és gyakori szorongás uralkodik a családjukban.” Másokhoz hasonlóan Höss is a családja ellenállásába ütközött: jobbnak látták nem piszkálni a múltat. Magányosan folytatta hát a kutatást a levéltárakban és az interneten a nagyapjáról. Rudolf Höss 1940 májusától 1943 novemberéig volt az auschwitzi haláltábor parancsnoka. 1944-ben tért vissza egy rövid időre, hogy felügyelje mintegy 400 ezer magyar zsidó elpusztítását a gázkamrákban kevesebb, mint két hónap alatt. A háború után egy észak-németországi tanyán bujkált, elfogták, és 1947-ben felakasztották. Rainer Höss szerint valahányszor megtudott valamit a nagyapja bűneiről, minden egyes részlet mintha darabokra szaggatta volna. Kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, három szívrohama volt. Ma már nem érzi magát bűnösnek, de minden pillanatban nyomja a múlt terhe. Családtagjaival, akik árulónak tartják, nincs kapcsolata. „Az első generáció szégyellte és megpróbálta eltitkolni az általa elkövetett bűnöket. A második nemzedéknek gyakran jelentett gondot, hogy személyesen nézzen szembe a náci szülőkkel. így az unokák dolga most, hogy levegyék az átkot a családokról” — érvel Sabine Bode. Ursula Boger egyetemista korában a holokausztról olvasva tudta meg, hogy a nagyapja, Wilhelm Boger Auschwitz legrettegettebb kínzójának az unokája. A 41 éves nő évekig járt terápiás kezelésre, amíg fel tudta dolgozni, hogy a nagyapja szörnyeteg volt. Bettina Goring, Hermann Goring nád vezetőnek az unokahúga egy izraeli dokumentumfilmben feltárta, hogy 30 éves korában úgy döntött: sterilizáltatja magát, mert „attól tartottam, hogy még egy ilyen szörnyeteget hozok a világra”. Aleksandra Senfft, Hanns Elard Ludinnak, a közel 70 ezer zsidó deportálásában érintett szlovákiai követnek az unokája Schweigen tut weh (A hallgatás fáj) című könyvében leírja, hogy milyen nyomasztó terhet jelentett a hazugság a családja, különösen az apja kivégzésekor még csak 14 éves édesanyja számára. Az özvegyen marad nagyanyja abban a hitben nevelte gyermekeit, hogy apjuk „jó náci” volt. „Ha én is elhallgatom nagyapám bűneit, a tudtomon kívül én is cinkos lettem volna” - -hangsúlyozta Senfft. (MTI) URALKODOHAZAK Margit dán királynő és férje, Henrik. A herceg nagyon sokoldalú, jó borszakértő, olykor írogat is, és nagy állatvédő, aki már többször hallatta hangját az állatkínzások ellen. Emellett pedig a Dán Tacskóklub elnöki tisztét i: (SITA/AP-1 Henrik herceg az Év Európai Embere JÉ Év Európai /t ___ Embere címmel Ll r W ismerték el a / % t földrész kultuJL m í U rális örökségéért végzett nautikájáért Margit dán királynő férjét, Henrik herceget. A francia származású herceg az Europa Nostra nevű szervezetet segítő tevékenységéért vehette át a díjat a koppenhágai kikötőben álló királyi jachton. A dániai Európa Mozgalom elismerését korábban Angela Merkel német kancellár, Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Anders Fogh Rasmussen korábbi dán miniszterelnök, jelenlegi NATO-főtitkár is megkapta. A szervezet méltatta a 76 éves Henrik herceget, mert úgy vált dánná, hogy közben nem feledkezett meg francia gyökereiről, és európaiságát is megőrizte. Úgy vált dánná, hogy közben nem feledkezett meg francia gyökereiről és európaiságát is megőrizte. Margit vőlegényeként 1967-ben érkezett Dániába, ahob feleségül vette a skandináv ország trónjának örökösét. Henrik herceg európai látásmódjával gazdagította Dániát a kultúra, a gasztronómia és a hagyományok terén - emelte ki Eik Boel, a szervezet elnöke. (MTI)
