Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-18 / 141. szám, szombat

Olvasztó Bendegúz a mamával és a papával Ma is felismerik az utcán www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. JÚNIUS 18. SZTÁRVILÁG ] J] Bendegúz nyomdász lett Az Indul a bakterház című filmet többször meg kell nézni. Az alkotók kezei közül olyan mű került ki, amely napjainkban is megállja a helyét. A filmben Koltai Ró­bert alakítása mellett a vagány, csibész te­hénpásztort játszó kisfiú alakítása ma­radt meg legtöbbünkben, olyany- nyira, hogy a Regős Bendegúzt életre keltő, jelenleg a nyomdaipar­ban dolgozó Olvasztó Imrét ma is felismerik az utcán. Egy ilyen nagy sikerű film után miért nem lett színész? Véleményem szerint, ha kifestek egy szobát, vagy megjavítok egy széket, az nem feltédenül jelenti azt, hogy nekem a továbbiakban akár festőnek vagy asztalosnak kel­lene lennem. Ez ugyanígy vonatko­zik a színészetre is. Én annak idején teljesen véledenül cseppentem bele ebbe a filmbe. A film készítői leve­let küldtek az iskolaigazgatóknak, a szerepre alkalmas gyereket kerestek. Több válogatás következett, s mint azt később megtudtam, négyezer gyerek közül választottak ki engem. Amikor már csak néhány gyerek maradt, azt mondta a rendező az egyik szereplőre mutatva: billentse őt fenékbe. Én meg örültem, hogy végre büntedenül hátsón billent­hetek egy felnőttet, úgyhogy ne­kifutásból, zsupsz! Meg is jegyezte aztán Mihályfy Sándor: csak bil- lentést kért, nem rúgást. Ahogy visszaemlékszem a forgatásokra és a szereplőgárdára, mindenkivel jóban voltam, csak Horváth Teri­kével nem. Ö a banyát játszotta, s számomra ő már az első pillanattól kezdve „banya” volt. Arra biztat­tak, legyek vele szemben pimasz, őt meg hergelték, hogy milyen szem­telen ez a gyerek. Megesett, hogy már állt a kamera, de mi még ker­gettük egymást a határban. Koltai Róberttel a mai napig megmaradt a jó kapcsolat. A híres gombócje­lenet mindig szóba kerül: kéthetes lekváros gombócok voltak, lefa­gyasztották, hogy a felvételig meg­maradjon. Szegény Robi kifeküdt, úgy eltaláltam. Azóta is emlegeti, hogy szemen dobtam. Tudatosította-e, hogy mi­lyen nagy színészekkel játszik? Fotók: a szerző és képarchívum Haumann-nal, Csákányival, és sorolhatnánk tovább. Számomra nem jelentettek többek, mint mondjuk a szomszéd bácsi vagy a szomszéd néni. Később ter­mészetesen ráébredtem arra, hogy valójában kikkel kerültem kapcso­latba. De ehhez jó néhány évnek el kellett telnie. Egyszerű volt megtanulni a sze­repszöveget? Tudtam az összes szereplő szö­vegét. Megkaptam a szöveg- és a forgatókönyvet, de senki nem mondta, hogy csak a sajátomat, vagyis a Bendegúzét tanuljam meg. Tudtam a kamerabeálláso­kat, tudtam, mikor melyik ref­lektor világít stb. A szöveget máig tudom, ennyi év után sem felej­tettem el. Évente egyszer-kétszer a családdal mindig megnézzük a filmet, és nagyon idegesíti őket, amikor közben megszólalok, és elkezdem mondani valamelyik szereplőnek a szövegét. Megkérdezhetem, hogy gyerek­szereplőként milyen gázsit ka­pott? Ez soha nem volt titok. Akkoriban nagyon sokat érő ötvenezer forin­tot kaptam. Ezt a pénzt egyébként nem én kezeltem. Bankba tették, és amikor nagykorú lettem, akkor kaptam meg a fizetségemet. Az Indul a bakterház után vol­tak-e még szerepajánlatok? Igen, kaptam egy-két főszerepet, de egyre rosszabbul éreztem magam a bőrömben, mert nem tudtam azo­nosulni a forgatás közbeni nyüzsgő élettel. Nem tetszett a rivaldafény. Hogyan alakult az élete? Nyomdásztanuló lettem, és bele­csöppentem a nyomdászok vilá­gába. Nagyon szeretem azt, amit csinálok: a szitanyomást, a film­nyomást és a különféle szöszmötö- lős grafikai munkákat. Előfordul, hogy azért kap meg­rendelést, mert tudják, hogy a cégben Bendegúz dolgozik? Előfordult, hogy azért hoztak oda munkát, mert Olvasztó Imre ott dolgozik. Nem Bende­gúz miatt jöttek, hanem azért, mert tudják, hogy az Olvasztó Imre jól dolgozik. Munkatársai hogyan szólítják? Természetesen Bendegúznak, de nemcsak a kollégáim, hanem a régi ismerőseim is. Sokszor kö- nyörgök, hogy szólítsatok már végre Iminek, mert én azt a nevet is szeretem, de valahogyan nem áll rá a szájuk. Nekik Bendegúz maradok. Egyéves a kisfia, gondolom, ő sem véledenül kapta a Bendegúz keresztnevet. Persze, persze. Számomra azért nagyon kedves emlék a szereplés az Indul a bakterházban. Igenis büszke vagyok rá, de nagyon keve­set beszélek róla. Lényegében csak akkor, amikor kérdeznek. Albert József

Next

/
Thumbnails
Contents