Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-18 / 141. szám, szombat
ÚJ szó pDpccypv X IvCvjvjZAJ Bendegúz nyomdász lett 13. oldal 2011. június 18., szombat, 5. évfolyam, 24. szám Fogalma sincs az időtől egy amazóniai indián törzsnek, pontosabban nincs rá fogalma. Az amondawa törzs tagjainak talán azért „nincs idejűk”, mert bőven van nekik: nem kapkodva éldegélnek. A világtól teljesen elzárva teltek napjaik egészen 1986-ig, csak akkor fedezték fel őket a brazil őserdőben. Most brit kutatók, a Portsmouth Egyetem tudósai vizsgálják, miként lehet, hogy ez a törzs „időtlen” maradt - legalábbis az elvont gondolkodás terén. Azt természetesen érzékelik tagjai, hogy az események egymás követően történnek, és ezt meg is tudják beszélni maguk között, ám nincs szavuk az időre, sem annak olyan mértékegységeire, mint a hónap vagy az év, és persze szekundumok sem röpködnek ajkaikról - adta hírül a BBC News. Emiatt azt sem tudják, hogy ki hány éves. A felcseperedést és öregedést azonban nyelvükkel mégis kifejezik valamelyest: vannak szavaik az egyes életkorszakaszokra. Ami különlegesen érdekes: a törzs - miután kapcsolatba került tágabb hazájával, Brazíliával - ta“ A bennszülötteket az is elzárkózásra ^ készteti, hogy attól W tartanak, gyermekeik elfelejthetik őseik szokásait, ahogy utánozni kezdik a turisták beszédét, öltözködését. ■r * NX wm v nulgatja a portugál nyelvet, melynek gond nélkül használja olyan szavait, mint például a „jóval később”. így aztán a brit kutatók igyekeznek kiismerni ezt az időtlen észjárást, amíg nem késő. A törzs ugyanis kezdi megismerni a naptárat, és idővel nem lesz olyan tagja, akinek „nem lesz ideje”. Csak nehogy úgy járjanak, mint a szintén amazóniai ticuna törzs tagjai, akik megelégelték a civilizált emberek „tanítását”. „Sok gondunk volt. Az emberek egyre csak jöttek-mentek, hátrahagyva szemetüket, műanyag zsákokat, palackokat. Mostantól csak gyűlésünk engedélyével jöhetnek be” — idézett a közelmúltban egy falubelit a The Daily Telegraph brit napilap. A bennszülötteket az is elzárkózásra készteti, hogy attól tartanak, gyermekeik elfelejthetik őseik szokásait, ahogy utánozni kezdik a turisták beszédét, öltözködését. A 800 lelkes faluba évente több tízezer idegen érkezett, s a bennszülötteknek ebből semmi hasznuk sem volt. A hátizsákos turisták csak zavarták az indiánokat, akik úgy döntöttek, hogy a jövőben csak olyan idegen léphet a területére, akit meghívnak. A település határában őrszemek állnak furkós- botokkal felfegyverkezve, és a jövevényeknek személyi igazolvánnyal kell bizonyítaniuk, hogy rajta vannak a „vendéglistán”. A ticuna indiánok az egyik legveszélyeztetettebb népcsoport a világon, az ENSZ 30 ezerre becsüli a törzs lélekszámát. (MTI, ú) i fínrí; jrlőjü 1 minin tfirjajtSEl
