Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-18 / 141. szám, szombat

Közélet-hirdetés 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 18. Ha a parlament megtöri az államfő vétóját, a törvény hosszú évekre meghatározza majd a kisebbségi nyelvek hivatalos szlovákiai használatát Lépések előre és hátra - a Kerekasztal elemzése a kisebbségi nyelvtörvényről Ha ismételten elfogadják a törvényt, a Párkány elnevezést hivata­losan is fel lehet majd tüntetni a táblán (Orosz Örs felvétele) MATRIČNÝ URAD ANYAKÖNYVI HIVATAL----------------------------­--------------------------TT-^ J?u Ch/í Cn° QutOumýv^ Kézi autómosó ___ (Somogyi Tibor felvételei Pozsony. A Szlovákiai Ma­gyarok Kerekasztala ál­lásfoglalást adott ki a ki­sebbségi nyelvhasználati törvény május 25-i par­lamenti módosításával kapcsolatban. Előrelépé­sekre, teljesületlen elvá­rásokra és visszalépé­sekre osztja az elfoga­dott tervezetet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011. május 25-én jó­váhagyott parlamenti módosí­tását ugyan nem írta alá Ivan Gašparovič államfő, vétóját vi­szont várhatóan június végén megtöri a parlament, így július elsejével hatályba léphet a tör­vény. Ha ez megtörténik, hosszú évekre meghatározza majd a ki­sebbségi nyelvek - köztük a ma­gyar nyelv - hivatalos szlovákiai használatánakkereteit. Előrelépések A Kerekasztal a kisebbségi nyelven történő írásos hivatali érintkezés területén jelentős előrelépésnek tartja, hogy az önkormányzatokon túl immár az állami szerveknek és az ön- kormányzatok által alapított jo­gi személyeknek is kötelességük lesz biztosítani űrlapokat a ki­sebbségnyelvén. Üdvözlikaztis, hogy kérésre kétnyelvűén is kiál- líthatóak lesznek bizonyos köz­okiratok és más hivatalos iratok: a születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat, illetve en­gedélyek, igazolások, állásfogla­lások és nyilatkozatok. ♦ helységnévtáblák Előrelépés, hogy a község ne­vét a kisebbség nyelvén is feltün­tethetik a vasútállomásokon, buszmegállókon, kikötőkben. Ennek az újdonságnak az érté­kéből sokat elvesz, hogy fakulta­tív módon került megfogalma­zásra, tehát továbbra is csak ál­lamnyelven kötelező feltüntetni a fent jelzett megnevezéseket. Nagyon fontos és szimbolikus tartalommal bíró előrelépés, hogy a szlovák történelmi sze­mélyiségekről elnevezett dél­szlovákiai településeken is meg­jelenhet a magyar nyelvű elne­vezés a helységnévtáblákon. ♦ nyelvi küszöb A nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 15-re történő csök­kentése az adott rendszeren be­lül pozitív változás. A módosítás azonban a gyakorlatban csak tíz év múlva érvényesülhet. Nyil­vánvaló, hogy a törvényalkotók szándéka a mostani állapot kon­zerválása volt. De ez különösen a ruszin és a roma kisebbség ese­tében kifogásolható, esetükben alkotmányellenes helyzetet eredményez. Az a feltétel, hogy két népszámláláson kell elérni 15 százalékot a településen élő kisebbségieknek a jegyzékre va­ló felkerüléshez, bár elvi szinten racionális, ugyanakkor az eddigi rendelkezéshez képest szigorí­tásként is értékelhető. A felgyor­suló asszimilációs folyamatok miatt, különösen a szórványok­ban, ahol a településeken a nemzeti közösségek (így ma­gyarok is) kisebbségben élnek, inkább jelent reális lehetőséget a listáról való lekerülésre, mint a listára való felvételre. Az asszimiláció által különö­sen veszélyeztetett városok ese­tében, ahol felsőbb szintű hiva­talok székhelyei is találhatók, nemcsak az adott városban, ha­nem a hivatalok illetékességébe tartozó településeken élők szá­mára akkor is elveszhet majd a nyelvhasználat lehetősége, ha saját településükön a küszöb fel­tétele továbbra is teljesül- állítja a Kerekasztal. Az Európa Tanács ajánlásait, amelyek azon terület meghatá­rozásának módjára vonatkoz­nak, ahol a Nyelvi Karta rendel­kezéseit alkalmazni kellene, to­vábbra sem veszi figyelembe a törvény - figyelmeztet a Kerék­asztal. A Nyelvi Karta szerinti egyedi elbírálásra az egyes nyel­vek és az egyes települések vo­natkozásában továbbra sincs le­hetőség. Teljesületlen elvárások Az elfogadott törvénymódo­sítás a Kerekasztal elemzői sze­rint több olyan területen marad adós a problémák megoldásá­val, amely a szlovákiai magya­rok széles rétegeit érinti. Két év­tizede probléma a törvény által biztosított kisebbségi nyelv- használati jogok gyakorlati ér­vényesítése. A nehézségek első­sorban azokon a településeken jelentkeznek, amelyeken a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nem alkotnak több­séget. Ezeken a településeken a kisebbségi nyelv napjainkban egyre láthatóbban kiszorul a közéletből. A Kerekasztal jogse­gélyszolgálata által fogadott be­jelentések is jelzik, hogy ezeken a településeken súlyos gondok vannak a nyelvi jogok problé­mamentes érvényesítésével, ami komolyan visszahat a polgá­rok kisebbségi nyelvhasználati igényére és hajlandóságára. Téves és alibista az a nézet a Kerekasztal szerint, hogy az em­berek a meglévő jogaikkal sem élnek. „Az elmúlt időszakok po­litikai alkui révén létrejött kao­tikus és bonyolult kisebbségi nyelvhasználati rendszer olyan kihívás elé állítja az állampol­gárt, amelyben egy jogi végzett­séggel rendelkező egyén is csak nehezen tud kiigazodni. Ne cso­dálkozzunk tehát azon, ha az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal” - figyelmeztetnek az elemzők. Egyúttal sajnálattal ál­lapítják meg, hogy a kisebbségi nyelvhasználat átláthatóságát a nemrég elfogadott törvénymó­dosítás sem orvosolja. Bár a hi­vatalok által a településeken is kötelezően ki kell helyezni „nyelvhasználati útmutatókat” és a hivatalok - egyedi esetben pedig a magánszféra - köteles­ségmulasztása esetén pénzbír­ságot kilátásba helyező rendel­kezéseknek lesznek pozitív ha­tásai, a fő probléma e téren meg­oldatlan marad. A kisebbségi nyelvhasználat szempontjából hatványozottan veszélyeztetett régiókban a nyelvi jogok megfe­lelő érvényesíthetőségének gyakorlati megoldatlansága a kisebbségi nyelvek további ki­szorulását vetíti előre. A valódi megoldást szerintük a megfelelő számú, kisebbségi nyelven is be­szélő alkalmazottak biztosítása és a kisebbségi nyelvhasználat­nak a többnyelvű települések minden közintézményére való kitérj esztése j elentené. ♦ hiányzó garanciák Az elemzés szerint a módosí­tás legnagyobb hiányossága a nyelvhasználati jogok gyakorla­ti érvényesíthetőségére vállalt megfelelő garanciák hiánya és az a tény, hogy az állami és köz- intézmények csak egy részét vonták a törvény hatálya alá. A kisebbségeknek sugárzott kereskedelmi tévéműsorok kö­telező államnyelvű feliratozása továbbra is érvényes élő műso­rok esetében is. E területen tehát maradt a hatályos rendelkezés, ami alapján továbbra is rendkí­vül korlátozottak - gyakorlati­lag nem léteznek - a kisebbségi nyelvű műsorszórás lehetősé­gei. A probléma megoldatlansá­ga annál érthetetlenebb, hogy az Európa Tanács Velencei Bizott­ságának tavalyi jelentése e ren­delkezést indokoladan gaz­dasági versenyhátrányként és diszkriminatív megoldásként jellemezte, amelyet feltétlen or- voslásrajavasolt. ♦ egészségügyi intézmé­nyek Különösen sajnálatos, hogy az egészségügyi és szociális in­tézmények továbbra sem köte­lesek kisebbségi nyelven kom­munikálni az ügyfeleikkel, csak „ha ezt a körülményeik megen­gedik”. Az ilyen intézmények egészségügyileg és szociálisan kiszolgáltatott, fokozott védel­met igénylő ügyfelei számára semmi sem garantálja majd, hogy nem kerülnek nyelvi szempontból is kiszolgáltatott helyzetbe. ♦ oktatás A törvénymódosítás nem érinti a kisebbségi iskolák nyelvhasználatát. T ovábbra sem biztosított az állami oktatásirá­nyítás által kiadott tartalmi sza­bályozások és az okiratok alap­ját képező formanyomtatvá­nyok magyar nyelvű megjelen­tetése. A Kerekasztal nem tartja megfelelőnek azt az elképzelést, hogy az iskolai dokumentáció kétnyelvű vezetésének kérdés­körét a kulturális és az oktatási minisztérium által megalkotás­ra kerülő rendelet szabályozza. ♦ közigazgatás A törvény továbbra sincs te­kintettel Szlovákia közigazgatá­si felépítésére, ezért a körzeti és egyéb hivatalok esetében pusz­tán a közigazgatási felosztás, a hivatalok székhelyeinek fekvése ellehetetlenítheti a nyelvhasz­nálatot a körzeti és egyéb hivata­lok szintjén. így a nemzetiségi települések jegyzékén szereplő települések ténylegesen két csoportra oszlanak: az egyikben csak helyi önkormányzati szin­ten biztosított a nyelvhasználat, a másikban körzeti szinten is. A regionális, megyei szinten to­vábbra sincs biztosítva a kisebb­ségi nyelv használata, még a megyei önkormányzatok képvi­selői számára sem. Visszalépések A Kerekasztal elemzői elvi és garanciális szempontból elfo­gadhatatlannak tartják, hogy a ldsebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvénymódosítás olyan rendelkezéseket tartal­mazzon, amelyek a hatályos jogszabályokhoz képest alacso­nyabb szinten rögzítik a kisebb­ségek nyelvhasználati jogait. Az önkormányzatok által működtetett helyi rendőri testü­letek szolgálati kommunikáció­jában viszont az elfogadott tör­vényjavaslat szigorúbban szabá­lyozza a kisebbségi nyelvhasz­nálat lehetőségeit, mint a hatá­lyosjogszabályok. A közterületen elhelyezett „fontos” információk közül az el­fogadott módosítás már csak az életveszélyre figyelmeztető, egészséggel, vagyonbiztonság­gal kapcsolatos információkat teszi kötelezővé kisebbségi nyelven is feltüntetni. Ahatályos törvény műiden „fontos infor­mációval” kapcsolatban írja elő ugyanezt a kötelezettséget. Az elfogadott törvény a ki­sebbségi nyelv használatát „adekvát módon”, a „kisebbsé­gi nyelvű ügyintézésre fenntar­tott időkeret” (hivatali órák) megállapításával biztosítja. Ez egyértelműen több lehetőséget biztosít a rendelkezéssel való visszaélésre, ennek félreértel­mezésére, mint a hatályos tör­vény. Az eddigi törvény egyér­telműen szögezi le, hogy a hiva­talok jogszűkítő értelmezési lehetőség nélkül kötelesek biz­tosítani a kisebbségi nyelv használatát. Az újonnan beve­zetni kívánt rendelkezés veszé­lyes, a jogérvényesítés lehető­ségeit jelentősen szűkítő gya­korlatot teremthet a hivatalok részéről, (vps, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents