Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-18 / 141. szám, szombat
Közélet-hirdetés 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 18. Ha a parlament megtöri az államfő vétóját, a törvény hosszú évekre meghatározza majd a kisebbségi nyelvek hivatalos szlovákiai használatát Lépések előre és hátra - a Kerekasztal elemzése a kisebbségi nyelvtörvényről Ha ismételten elfogadják a törvényt, a Párkány elnevezést hivatalosan is fel lehet majd tüntetni a táblán (Orosz Örs felvétele) MATRIČNÝ URAD ANYAKÖNYVI HIVATAL------------------------------------------------------TT-^ J?u Ch/í Cn° QutOumýv^ Kézi autómosó ___ (Somogyi Tibor felvételei Pozsony. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala állásfoglalást adott ki a kisebbségi nyelvhasználati törvény május 25-i parlamenti módosításával kapcsolatban. Előrelépésekre, teljesületlen elvárásokra és visszalépésekre osztja az elfogadott tervezetet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011. május 25-én jóváhagyott parlamenti módosítását ugyan nem írta alá Ivan Gašparovič államfő, vétóját viszont várhatóan június végén megtöri a parlament, így július elsejével hatályba léphet a törvény. Ha ez megtörténik, hosszú évekre meghatározza majd a kisebbségi nyelvek - köztük a magyar nyelv - hivatalos szlovákiai használatánakkereteit. Előrelépések A Kerekasztal a kisebbségi nyelven történő írásos hivatali érintkezés területén jelentős előrelépésnek tartja, hogy az önkormányzatokon túl immár az állami szerveknek és az ön- kormányzatok által alapított jogi személyeknek is kötelességük lesz biztosítani űrlapokat a kisebbségnyelvén. Üdvözlikaztis, hogy kérésre kétnyelvűén is kiál- líthatóak lesznek bizonyos közokiratok és más hivatalos iratok: a születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat, illetve engedélyek, igazolások, állásfoglalások és nyilatkozatok. ♦ helységnévtáblák Előrelépés, hogy a község nevét a kisebbség nyelvén is feltüntethetik a vasútállomásokon, buszmegállókon, kikötőkben. Ennek az újdonságnak az értékéből sokat elvesz, hogy fakultatív módon került megfogalmazásra, tehát továbbra is csak államnyelven kötelező feltüntetni a fent jelzett megnevezéseket. Nagyon fontos és szimbolikus tartalommal bíró előrelépés, hogy a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett délszlovákiai településeken is megjelenhet a magyar nyelvű elnevezés a helységnévtáblákon. ♦ nyelvi küszöb A nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 15-re történő csökkentése az adott rendszeren belül pozitív változás. A módosítás azonban a gyakorlatban csak tíz év múlva érvényesülhet. Nyilvánvaló, hogy a törvényalkotók szándéka a mostani állapot konzerválása volt. De ez különösen a ruszin és a roma kisebbség esetében kifogásolható, esetükben alkotmányellenes helyzetet eredményez. Az a feltétel, hogy két népszámláláson kell elérni 15 százalékot a településen élő kisebbségieknek a jegyzékre való felkerüléshez, bár elvi szinten racionális, ugyanakkor az eddigi rendelkezéshez képest szigorításként is értékelhető. A felgyorsuló asszimilációs folyamatok miatt, különösen a szórványokban, ahol a településeken a nemzeti közösségek (így magyarok is) kisebbségben élnek, inkább jelent reális lehetőséget a listáról való lekerülésre, mint a listára való felvételre. Az asszimiláció által különösen veszélyeztetett városok esetében, ahol felsőbb szintű hivatalok székhelyei is találhatók, nemcsak az adott városban, hanem a hivatalok illetékességébe tartozó településeken élők számára akkor is elveszhet majd a nyelvhasználat lehetősége, ha saját településükön a küszöb feltétele továbbra is teljesül- állítja a Kerekasztal. Az Európa Tanács ajánlásait, amelyek azon terület meghatározásának módjára vonatkoznak, ahol a Nyelvi Karta rendelkezéseit alkalmazni kellene, továbbra sem veszi figyelembe a törvény - figyelmeztet a Kerékasztal. A Nyelvi Karta szerinti egyedi elbírálásra az egyes nyelvek és az egyes települések vonatkozásában továbbra sincs lehetőség. Teljesületlen elvárások Az elfogadott törvénymódosítás a Kerekasztal elemzői szerint több olyan területen marad adós a problémák megoldásával, amely a szlovákiai magyarok széles rétegeit érinti. Két évtizede probléma a törvény által biztosított kisebbségi nyelv- használati jogok gyakorlati érvényesítése. A nehézségek elsősorban azokon a településeken jelentkeznek, amelyeken a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nem alkotnak többséget. Ezeken a településeken a kisebbségi nyelv napjainkban egyre láthatóbban kiszorul a közéletből. A Kerekasztal jogsegélyszolgálata által fogadott bejelentések is jelzik, hogy ezeken a településeken súlyos gondok vannak a nyelvi jogok problémamentes érvényesítésével, ami komolyan visszahat a polgárok kisebbségi nyelvhasználati igényére és hajlandóságára. Téves és alibista az a nézet a Kerekasztal szerint, hogy az emberek a meglévő jogaikkal sem élnek. „Az elmúlt időszakok politikai alkui révén létrejött kaotikus és bonyolult kisebbségi nyelvhasználati rendszer olyan kihívás elé állítja az állampolgárt, amelyben egy jogi végzettséggel rendelkező egyén is csak nehezen tud kiigazodni. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal” - figyelmeztetnek az elemzők. Egyúttal sajnálattal állapítják meg, hogy a kisebbségi nyelvhasználat átláthatóságát a nemrég elfogadott törvénymódosítás sem orvosolja. Bár a hivatalok által a településeken is kötelezően ki kell helyezni „nyelvhasználati útmutatókat” és a hivatalok - egyedi esetben pedig a magánszféra - kötelességmulasztása esetén pénzbírságot kilátásba helyező rendelkezéseknek lesznek pozitív hatásai, a fő probléma e téren megoldatlan marad. A kisebbségi nyelvhasználat szempontjából hatványozottan veszélyeztetett régiókban a nyelvi jogok megfelelő érvényesíthetőségének gyakorlati megoldatlansága a kisebbségi nyelvek további kiszorulását vetíti előre. A valódi megoldást szerintük a megfelelő számú, kisebbségi nyelven is beszélő alkalmazottak biztosítása és a kisebbségi nyelvhasználatnak a többnyelvű települések minden közintézményére való kitérj esztése j elentené. ♦ hiányzó garanciák Az elemzés szerint a módosítás legnagyobb hiányossága a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesíthetőségére vállalt megfelelő garanciák hiánya és az a tény, hogy az állami és köz- intézmények csak egy részét vonták a törvény hatálya alá. A kisebbségeknek sugárzott kereskedelmi tévéműsorok kötelező államnyelvű feliratozása továbbra is érvényes élő műsorok esetében is. E területen tehát maradt a hatályos rendelkezés, ami alapján továbbra is rendkívül korlátozottak - gyakorlatilag nem léteznek - a kisebbségi nyelvű műsorszórás lehetőségei. A probléma megoldatlansága annál érthetetlenebb, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának tavalyi jelentése e rendelkezést indokoladan gazdasági versenyhátrányként és diszkriminatív megoldásként jellemezte, amelyet feltétlen or- voslásrajavasolt. ♦ egészségügyi intézmények Különösen sajnálatos, hogy az egészségügyi és szociális intézmények továbbra sem kötelesek kisebbségi nyelven kommunikálni az ügyfeleikkel, csak „ha ezt a körülményeik megengedik”. Az ilyen intézmények egészségügyileg és szociálisan kiszolgáltatott, fokozott védelmet igénylő ügyfelei számára semmi sem garantálja majd, hogy nem kerülnek nyelvi szempontból is kiszolgáltatott helyzetbe. ♦ oktatás A törvénymódosítás nem érinti a kisebbségi iskolák nyelvhasználatát. T ovábbra sem biztosított az állami oktatásirányítás által kiadott tartalmi szabályozások és az okiratok alapját képező formanyomtatványok magyar nyelvű megjelentetése. A Kerekasztal nem tartja megfelelőnek azt az elképzelést, hogy az iskolai dokumentáció kétnyelvű vezetésének kérdéskörét a kulturális és az oktatási minisztérium által megalkotásra kerülő rendelet szabályozza. ♦ közigazgatás A törvény továbbra sincs tekintettel Szlovákia közigazgatási felépítésére, ezért a körzeti és egyéb hivatalok esetében pusztán a közigazgatási felosztás, a hivatalok székhelyeinek fekvése ellehetetlenítheti a nyelvhasználatot a körzeti és egyéb hivatalok szintjén. így a nemzetiségi települések jegyzékén szereplő települések ténylegesen két csoportra oszlanak: az egyikben csak helyi önkormányzati szinten biztosított a nyelvhasználat, a másikban körzeti szinten is. A regionális, megyei szinten továbbra sincs biztosítva a kisebbségi nyelv használata, még a megyei önkormányzatok képviselői számára sem. Visszalépések A Kerekasztal elemzői elvi és garanciális szempontból elfogadhatatlannak tartják, hogy a ldsebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvénymódosítás olyan rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek a hatályos jogszabályokhoz képest alacsonyabb szinten rögzítik a kisebbségek nyelvhasználati jogait. Az önkormányzatok által működtetett helyi rendőri testületek szolgálati kommunikációjában viszont az elfogadott törvényjavaslat szigorúbban szabályozza a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit, mint a hatályosjogszabályok. A közterületen elhelyezett „fontos” információk közül az elfogadott módosítás már csak az életveszélyre figyelmeztető, egészséggel, vagyonbiztonsággal kapcsolatos információkat teszi kötelezővé kisebbségi nyelven is feltüntetni. Ahatályos törvény műiden „fontos információval” kapcsolatban írja elő ugyanezt a kötelezettséget. Az elfogadott törvény a kisebbségi nyelv használatát „adekvát módon”, a „kisebbségi nyelvű ügyintézésre fenntartott időkeret” (hivatali órák) megállapításával biztosítja. Ez egyértelműen több lehetőséget biztosít a rendelkezéssel való visszaélésre, ennek félreértelmezésére, mint a hatályos törvény. Az eddigi törvény egyértelműen szögezi le, hogy a hivatalok jogszűkítő értelmezési lehetőség nélkül kötelesek biztosítani a kisebbségi nyelv használatát. Az újonnan bevezetni kívánt rendelkezés veszélyes, a jogérvényesítés lehetőségeit jelentősen szűkítő gyakorlatot teremthet a hivatalok részéről, (vps, ú)
