Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-17 / 140. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 17. Kertészkedő 15 A szőlőmolyok első nemzedéke ellen tojásrakás idején tudunk védekezni, de később is permetezni kell Hatékony védelem a szőlőben (Képarchívum) A hortenzia sok levegőt és fényt igényel Ecettől szépül TALLÓZÓ Sok tennivaló van ilyen­kor a kertben. Rendsze­res időközönként per­metezni kell a szőlőt, de a zöldmunkáról sem szabad megfeledkezni. Kertészmérnök szakér­tőnk e héten néhány időszerű teendőre hívja fel a figyelmet. BELUCZ JÁNOS Azok, akik a szőlőben tartani tudják a permetezési forduló­kat, egyelőre bizakodóak az idei terméskilátásokkal kapcso­latban. A lisztharmat és a pe- ronoszpóra mellett azonban a molykártevők megjelenésére is figyelni kell. Molyok a szőlőben A szőlőnek számos molykár­tevője van. Nedvesebb, hűvö­sebb helyeken a nyerges szőlő­moly (Eupoecillia ambiguella- Obalovač pásový) károsít, szá­razabb, melegebb tájakon a tar­ka szőlőmoly (Lobesia botrana- Obalovač mramorový). Kisebb mértékben megfigyelhetjük térségünkben a szőlőiloncát is (Sparganothis pillerma - Obalovač viničový). A molyok repedésekben telel­nek át báb alakban. Az imágók a rügyfakadás idején megjelen­nek a tojásrakás pedig a fürtök megjelenésekor történik. A nőstények ádátszó tojásokat raknak, legtöbbet a fürtre, de a szárrészekre és a levelekre is. Egy nőstény 70-80 tojást rak le. Az embrionális fejlődés időtartama 7-12 nap, a hernyó fejlődési ideje 20-35 nap. A mo­lyoknak évente két nemzedéke van. A hernyók a bimbókat, fürtkezdeményeket szövögetik össze, fonálszerű nyálkájukkal. Az első nemzedék ellen legin­kább tojásrakás idején, vagyis virágzás előtt tudunk védekez­ni. Később már védi őket virág­zás után az általuk szőtt gubó, de azért nem reménytelen az elvirágzás utáni védekezés sem. Ez után bebábozódnak, majd jú­liusban megjelennek a második nemzedék megalapozói, itt már a nőstények a tojásaikat a szőlő­bogyókba rakják. A lárvák sok bogyó felzabálására képesek, de nagyobb kárt azáltal okoznak, hogy a sérült szemeken megje­lenik a szürkepenész. A máso­dik generáció elpusztítására is ajánlatos kétszer megpermetez­ni a szőlőt. A szőlőiloncának egy nem­zedéke van, a szőlőn kívül gyo­mokon és lágyszárú növénye­ken tenyészik, így gyakori az elhanyagolt szőlőben. A hernyó tavasszal a fakadó rügyekkel, az összeszőtt levelekkel és virá­gokkal táplálkozik, majd a szö­vedékében bábozódik. A lepke május-júniusban repül. Tojásait kis csomókban a levelekre rak­ja. A kikelő hernyók táplálkozás nélkül mennek telelő helyükre. A szőlőmolyok ellen többnyi­re kontakt készítményeket (pl. Decis, Dimilin, Integro, Karate Zeon 5SC, Reldan, Vaztak stb.) használunk, a felszívódó szerek közül a Calypso vethető be. Őszibarack hajtásválogatása Az őszibaracknál év közben ajánlatos két alkalommal elvé­gezni a hajtások válogatását, szeptemberben pedig a hajtások kurtítását. Ezeket a munkákat azért szorgalmazom, mert a legkedvezőbb korban levő (5- 12 éves) fák képesek akár 1-1,5 méteres hajtásokat hozni, ami­re a fa sok tápanyagot és vizet használ fel. Ezek egyrészt beár­nyékolják a koronát, másrészt rontják a rügydifferenciálódás feltételeit, miközben a tavaszi metszéskor eltávolításra ke­rülnek. Ha viszont a nagy nö­vekedésnek indult hajtásokat - későbbi esetleges funkciójá­tól függően - tőből eltávolít­juk vagy jobb helyzetben levő oldalelágazására lerövidítjük, akkor ezzel tetemes energiát „spórolunk” meg a fának. Ezt a beavatkozást kikönyököltető metszésnek nevezzük. Ha a jú­niusi hajtásválogató metszést korábban (a hónap elején) vé­gezzük, akkor összeköthetjük a szintén nélkülözhetetlen gyü­mölcsleválogatással. A metszés, hajtásválogatás során a fölösleges, leginkább a korona belsejében levő, függő­leges, fölfele törekvő, nem be­rakodott hajtások 60%-át tőből kivágjuk a többit 1-2 levél felett lerövidítjük. Az utóbbi azért jó megoldás, mert a levél segít­ségével tápláljuk az ágakat, másrészt javítjuk a gyümölcs­levél arányt. Kurtítást (amikor félbe-vágjuk a hajtást) most nem végzünk. Az oldalágakon is hasonló­képpen kimetéljük a gyümölcs nélküli, idei, felfele menő haj­tásokat. Ott, ahol kevés gyü­mölcskezdemény található, ún. egyszerűsítő metszést végzünk. A fölösleges sok elágazásból csak a jó helyzetben levő, kife­le növő idei hajtásokat hagyjuk meg. Ez által ritkítjuk a korona lombozatát, hogy a nap, levegő bejárja és a permettel minden részt elérjünk. Nem kell félni attól, hogy a beavatkozással el­távolítjuk a jövő évi termőrésze­ket. A most még növekedésben levő hajtások őszre megnőnek, és kifejlesztik termőrügyeiket. A következő hajtásválogatást júli­us másik felében végezzük. Zöldmetszés az almában Az almánál is végzünk hajtás­válogatást vagy zöldmetszést. A lényeg itt is az, hogy a felesleges idei hajtásokat, amelyek besűrí­tik a koronát, kitördeljük, vagy 1-2 levél felett visszavágjuk. Almánál, körténél, de még a szüvánál is jó megoldás a lekö- tözés. Az utóbbi megoldásokkal pótolhatunk egy hiányzó oldal­ágat, de a leggyakoribb cél a lusta vagy keveset termő fáknál a hajtások, gallyak vízszintesbe való lekötése, hogy berakodja­nak termőrügyekkel. A tavasszal ifjított öreg gyü­mölcsfákon sok vízhajtás ke­letkezett. Valamit kezdeni kell velük. Ágpódásként meghagy­hatunk egyet a sok közül, de ne legyen ez a legerősebb hajtás. Előbb kössük le a kiválasztott hajtást, majd a feleslegeseket törjük ki, vágjuk le. Lassan érnek a bogyós gyü- mölcsűek, főként a málna. A szüretig még biztosan lesz eső, ami előrevetíti a szürkepenész megjelenését. Ezért ajánlatos még most megpermetezni a málnát Teldorral (várakozási ideje 3 nap). Továbbá adjunk a málnatövekhez érett komposz- tot vagy gyorsan ható NPK-t, majd jól öntözzük be. Hasonló­képpen készüljünk fel a szeder­szüretre is. A szeder esetében je­lenleg még hosszabb várakozási idejű szerek közül válogatha­tunk (pl. Mythos, Quadris Max). Sok helyen a kajszi fák tele vannak gyümölccsel. Ahhoz, hogy a fa ezeket ki tudja nevelni és jövőre is teremjen, sok vízre van szüksége. Ott, ahol nagy a szárazság, adjunk a fáknak leg­alább 200 liter vizet, ami 40 mm csapadéknak felel meg. Ez eset­ben a fa képes lesz a jövő évben is teremni és a barackok most megnőnek. A csonthéjasokat szüret után metszeni kell. A munkát a korai cseresznyével kezdjük. Minimá­lisan a letört, megcsonkított ré­szeket kezeljük le. Szobának, kertnek egyaránt ritka szép dísze a hortenzia. A növényt április végén, május elején szokták kiültetni a sza­badba. A nagyvirágú változa­tok őshazája Japán és Kína, de a XIX. században Európában is elterjedt. Ám miután a közhie­delem úgy tartotta, hogy nem illik lánynak, fiatalasszonynak ajándékba vinni, mert meddő virágai szerencsétlenséget hoz­nak, a hortenzia az idősebbek virága lett. A nagy virágfejek a rózsaszín és a kárminpiros különféle vál­tozataiban tündökölnek. A kék színűt mesterségesen állítják elő: a sötét rózsaszín vagy pi­ros egyedeket timsós, illetve alumínium-szulfátos vízzel ön­tözik. A hortenzia cserépben, dézsában hosszabb időn át tart­ható, azonban a számára ked­vező hűvös, szellős környezetet a lakások többsége nem tudja nyújtani, ezért kizárólag a szo­bában tartva visszaesik fejlődé­sében. Ha csak tehetjük, tegyük ki a kertbe. Védett, nedves környezetben a szabad földbe ültetve is áttelelhet, ilyenkor töveit földdel kell takarni. TALLÓZÓ A gyakran ijesztőnek tartott és ritkán értékelt denevérek ingyenes ökológiai szolgáltatá­sa az USA mezőgazdaságának több milliárd dollár hasznot hoz évente. A Science tudomá­nyos folyóiratban közölt újabb keletű vizsgálatok szerint az észak-amerikai denevérek a po­tenciálisan kártékony rovarok fogyasztásával évente legalább 3,7 milliárd és 53 milliárd dollár közötti tartományba eső hasz­not hoznak. A haszon becslésénél főként azt vették figyelembe, hogy ha nem lennének denevérek, akkor a rovarok pusztításához egyéb­ként szükséges peszticidek és kipermetezésük mekkora költ­séget jelentene. A költségmeg­takarítási számításokban nem szerepelnek a peszticidek embe­rekre, házi- és vadállatokra és a környezetre gyakorolt hatásai. A 16-18 fokos hőmérséklet az ideális számára, sok levegőt és fényt igényel, de a közvetlen napsütést nem viseli el. A hajta­tott, cserepes példányokkal el­lentétben az átteleltetett, majd szabadba kitett virág nyáron, júliusban-augusztusban virág­zik. Ilyenkor igényli a gyakori, bőséges öntözést. Öntözővizét literenként egytized deciliter ételecet hozzáadásával sava­nyítsuk, lágyítsuk. Virágzáskor nitrogén-foszfor-kálium tar­talmú tápsóval táplálhatjuk, amiből 2 grammot oldjunk föl literenként, és keverjünk a víz­hez. A cserepes hortenziát el­virágzás után, a májusi fagyok elmúltával tegyük ki edényes­tül a szabadba. Ha a kiültetést választjuk, ügyeljünk, hogy le­hetőleg félámyékos, mészben szegény földbe kerüljön. Ha meszes a talaj, a rododendro­nok számára is ajánlott sava­nyú virágfölddel töltsük meg az ültetőgödrét. A kertben tartott edényes hortenziát október végén vigyük a teleltetőbe, szá­raz, sötét, hűvös helyre. Télen a földjét csak annyira tartsuk nedvesen, hogy a gyökérzet ne száradjon ki. (Aszabadfold.hu nyomán) Denevérek nélkül a termést még jobban károsítanák a rovarok. Az egyre fokozódó károk mérté­ke pedig a vegyszerfelhasználás növekedését vonja maga után. Az Indiana államban végzett vizsgálat szerint 150 nagy bar­na denevér nagyjából évente 1,3 millió rovart fogyasztott el. Ugyanakkor az USÄ dene­vérállománya példa nélküli veszélyeknek - így a 2006-ban azonosított WNS betegségnek - van kitéve. A betegség hatá­sára a téli álmot alvó denevé­rek pofáján és szárnyain fehé­res színű gomba telepszik meg. Bár az még nem világos, hogy a betegség miért letális, azonban úgy tűnik, a denevérek hiber­nációs mintázatának befolyá­solásával az állatok éhezését váltja ki. A betegség rendkívül hatékony: a populációkban 75- 100 százalékos mortalitási ará­nyok fordulnak elő. (Magyar Mezőgazdaság) Veszélyben az ingyenes ökológiai szolgáltatók Milliárdokat érnek A legvízigényesebb növény a paprika, az uborka és a gyökérzöldségek Ha nincs eső, öntözni kell ÖSSZEFOGLALÓ Veszélyes molykártevő Jelentős károsító Először 2006-ban találták meg Európában, mára Magyar- országon is megjelent és terjed a dél-amerikai paradicsom- sarlósmoly. Az alföldi kerté­szetekben tavaly óta jelentős károkat okozott. A molylepke leírásáról, életmódjáról, föld­rajzi elterjedéséről a legfris­sebb 2011-es kutatások szá­molnak be. Az apró, alig centis moly hernyója a paradicsom le­velében rág, ezzel a levélzetet pusztítja, de a paradicsomba is befúrja magát, s teszi tönkre, ületve eladhatatlanná a ter­mést. (pecsinapilap.hu) Csapadékszegény időjárás esetén, aki teheti, öntözzön! Néhány nappal az öntözés után pedig kapáljunk. Nemcsak azért kell kapálni, hogy a talaj víz­készletét fogyasztó gyomnövé­nyektől megszabaduljunk, ha­nem azért is, hogy megőrizzük a talaj apró morzsái közötti jára­tokban tárolódott nedvességet. A legvízigényesebb kerti növények a zöldségfélék, kü­lönösen a paprika, az uborka, a gyökérzöldségek. Sok vízre van szükségük a bogyós gyü- mölcsűeknek (a szamócának, málnának, szedernek), az őszi­barack- és almafáknak és a vi­rágok többségének. Akadnak olyan növények is, amelyek az utolsó vízmolekulát is ki tudják szívni a talajból. Ilyen példá­ul a dinnye, a mandulafa, míg viszonylag aszálytűrő növény­nek mondható a szőlő. Ennek megfelelően az öntözés sor­rendiségét alaposan meg kell gondolni! Sok víz esetén jönnek a gyomnövények is. Sokan kér­dezik, hogy milyen gyomirtó vegyszert használjanak a csa­ládi ház körüli vagy a hétvé­gi kertjükben. Nos, a legjobb gyomirtó szer a kapa! Igaz, hogy kapálni fárasztó munka, mégis sokkal jobb, mint a vegy­szer, amely a nagyüzemi táblá­kon nagyon jó szolgálatot tesz, de a kiskertben, ahol vegyesen állnak a növények és nagy an­nak a veszélye is, hogy átsodró­dik a permetcsepp a szomszéd­ba, jobb elkerülni a gyomirtó szerek által okozott bonyodal­makat. Ha idejében kapálunk és nem várjuk meg, míg a gyo­mok elhatalmasodnak, magot érlelnek, akkor a kapálás sem olyan kínos feladat, mint ahogy azt sokan vélik. (Bálint György írása nyomán) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8753 Lengyel zloty 3,9841 Cseh korona 24,286 Magyar forint 269,20 Horvát kuna 7,4108 Román lej 4,2405 Japán jen 113,63 Svájci frank 1,1958 Kanadai dollár 1,3929 USA-dollár 1,4088 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,47-1,39 24,92-23,47 277,55-253,65 OTP Bank 1,47-1,39 24,93-23,51 273,35-257,72 Postabank 1,48-1,38 25,06-23,37­Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 24,87-23,49 277,76-253,84 Tatra banka 1,47-1,39 24,86-23,60 276,25-255,25 Dexia banka 1,47-1,39 24,85-23,59 272,76-258,94 Általános Hitelbank 1,47-1,39 24,90-23,52 277,78-253,86 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents