Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-17 / 140. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 17. Vélemény és háttér 7 Korántsem biztos, hogy a főügyészválasztáskor elég lenne négy-öt áruló a bukáshoz Ismét végveszély Fél év után a kormányko­alíció visszatért ahhoz a ponthoz, ahonnan tavaly év végén elindult. MÓZES SZABOLCS Ahonnan menekülni akart. Ám nem tudott. Tavaly de­cemberben a koalíció a szét­esés szélére jutott, amikor egy szavazaton múlott, hogy a parlament titkos voksolással Dobroslav Tmkát válassza meg főügyésznek. Azóta a kormánypártok minden lehet­séges módon menekülni pró­báltak a csapdahelyzet elől. Elhatározták, hogy nyílttá te­szik a szavazást, majd több­ször is ignorálták a titkos vá­lasztást. Szerdán az alkotmánybíró­ság úgy döntött, elfogadja a helyettes főügyész beadvá­nyát, mellyel megtámadta a nyüt főügyészválasztást, s a döntés meghozataláig felfüg­geszti a jogszabály hatályát. Ezért hiába nem adott igazat a testület Ladislav Tichýnek - egyelőre, de lehet, hogy nem is ad -, a döntés meghozataláig nem lehet nyíltan főügyészt választani. így nem lehet el­lenőrizni, valóban mind a 77 koalíciós képviselő a koalíciós jelöltre voksol-e. Tovább pedig nem érdemes várni - ugyanis könnyen lehet, hogy az AB csak egy év múlva hozza meg döntését, s akármennyire kulcskérdés is a koalíció szá­mára a választás módja, az or­szág érdeke az, hogy alkotmá­nyos intézményei normálisan működjenek, ergo: legyen fő­ügyésze. (Igaz, jogosan me­rülhet fel a kérdés: mi az or­szág érdeke - Tmka még öt évig a főügyészség élén, vagy egy egyéves provizórium.) Nem maradt más hátra, mint a titkos választás. Ami egyet jelent a kormánybukás lehetőségével, ugyanis az a négy vagy öt áruló, aki decem­berben majdnem megbuktatta a kabinetet, még mindig a par­lament padsorait koptatja. Ha megválasztják Tmkát, a kor­mányfő lemond, mást nem te­het - ezt ahhoz már túlságosan sokszor kijelentette. Ha tippelni kellene, e sorok szerzője mégis azt mondaná, erre nem kerül sor. Néha fél év alatt is tud annyit változni a politikai helyzet, hogy az, ami anno kivitelezhetetlen volt, most realitássá váljon. A koalí­ciónak volt fél éve, hogy meg­találja, meggyőzze az áruló­kat, vagy legalábbis identifi­kálni tudja azokat az okokat - s egyben semlegesítse is -, amelyek miatt decemberben az ellenfélre voksoltak. Emel­lett korántsem biztos, hogy elég lenne négy-öt áruló a bu­káshoz. Ugyanis a parlament­ben azóta függetlenítette ma­gát két ellenzéki képviselő is - Anna Belousovová és Rudolf Púčik az SNS-ből -, akiknek elemi érdekük, hogy ne kerül­jön sor előrehozott választá­sokra. Ami a kormány bukása esetén fenyegetne. Emellett kérdéses az is, hogy az SNS- nek mennyire lenne kedve idén nekivágni egy bizonyta­lan kimenetű parlamenti vá­lasztásnak - 5 százalék körüli népszerűséggel, pár héttel a párt szimpatizánsainak jelen­tős részét megmozgató Be­lousovová távozása után. S végezetül egy pluszérv: Jozef Čentéš, a koalíció „finom lelkű” jelöltje ezúttal nem lé­pett vissza a titkos szavazástól, mint néhány hete. Ez is mutat valamit... Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Több alkotás részletesen ecsetelte a csehországi szudétanémetek háború utáni üldözését Tiltakoznak a cseh antifasiszták MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Nem tetszik a cseh antifa­siszta veteránoknak, hogy a prágai közszolgálati televízió az utóbbi időben nagy figyel­met szentel azoknak az erősza­kos cselekményeknek, tör­vénysértéseknek, amelyeket a csehek követtek el a II. világ­háború után a helyi szudéta­németek ellen. , A közszolgálati Cseh Televízió céltudatosan el­ferdíti a cseh történelmet” - ál­lítja a Szabadságért Harcolók Szövetsége nyilatkozatában. A szervezet, amely döntően a csehszlovákiai, illetve a szov­jetunióbeli ellenállás résztve­vőit tömöríti, határozottan til­takozik az ellen, hogy a köz- szolgálati televízió az utóbbi hónapokban több olyan alko­tást is bemutatott, amely rész­letesen ecsetelte a csehországi szudétanémetek háború utáni üldözését, az ellenük elköve­tett erőszakot, s feltárta azokat a bűncselekményeket, amelye­ket csehek követtek el. ,A há­ború végét úgy mutatják be, mintha más se lett volna, mint a német állampolgárok szen­vedései. Mintha nem is lett volna korábban Lidice, Ležáky és több más, nácik által felége­tett falu” - jelentette ki Jana Časnochová, a szövetség szóvi­vője. A Cseh Televízió védi műsorait, s azt állítja, a helyes nemzeti önismeret végett is szükség van rájuk. „Válaszunk a nemrégiben mozikba került Lidice, egy történelmi film, amelynek elkészítését döntően a televízió tette lehetővé” ­mondta a kritikákra Ladislav Sticha, a köztelevízió szóvivő­je. Több történész is kiállt a te­levízió mellett. „Ezek a műsorok hozzájárulnak szel­lemi megtisztulásunkhoz. Tudni kell, hogy a csehek sem voltak mindig hősök” - nyilat­kozta Oldfich Túrna, a modern cseh történelem intézetének igazgatója. Megszólaltak a nyugati frontokon harcoló cseh veteránok is. „Tiltakozásunkat megküldjük a cseh parlament­nek is” - mondta újságíróknak Jindnch Sitta, a Csehszlovák Légiósok Szövetségének alel- nöke. Sitta úgy véli: szükség van nyíltan beszélni arról, amit a csehek a szudétanémetek el­len elkövettek, de sosem sza­bad megfeledkezni az előzmé­nyekről, a világháborúról, s ar­ról, hogy a szudétanémetek ak­tívan kivették részüket Cseh­szlovákia szétveréséből. „Nem nagyon ismert tény, hogy a Cseh-morva Protektorátusban működő Gestapo állományá­nak mintegy felét a hazai szu­détanémetek tették ki” - hívta fel a figyelmet egy másik törté­nész, Eduard Stehlík. A II. vi­lágháború után a korabeli csehszlovák vezetés a szudéta- németeket és a szlovákiai ma­gyarokat kollektív módon há­borús bűnösnek nyilvánította, megfosztotta csehszlovák ál­lampolgárságuktól, vagyonuk­tól, végül mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarokat is ki akarták telepíteni, de ezt a potsdami nagyhatalmi értekez­let nem hagyta jóvá. KOMMENTAR Fico gázáremelése MOLNÁR IVÁN A Smer által a hazai árstabilitás védőszentjé­nek kikiáltott Jozef Holjenčík, az Árszabályo­zási Hivatal elnöke tegnap, ha csak részben is, de végre megadta magát az „ellenségnek”. Ro­bert Fico toporzékolhat, kígyót-békát kiálthat a kormányra, az igazság az, hogy az általa ki­nevezett, és az ő emberének tekintett Holjen- číknek köszönhetően július 20-tól 7 százalékkal nő a lakos­sági földgáz és több mint 9 százalékkal a távfűtésre használt gáz ára. Holjenčík átállt volna a másik oldalra? Korántsem. Csak éppen az a kivételes helyzet állt elő, hogy a piaci logika és a Smer önös érdekei végre egy hullámhosszra kerültek. A Szlovák Gázművek (SPP) tavaly nyolc áremelési javaslatot nyújtott be, amelyek mindegyikét visszautasították, és az Ár­szabályozási Hivatal csak az idei év elejétől engedett meg egy 4,5 százalékos drágulást. Emiatt a domináns gázszolgáltató már tavaly 74 millió eurós veszteséget ért el a lakossági szeg­mensben, és idén még ennél is nagyobb veszteségre számít. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az alternatív gázszolgálta­tók miért képesek alacsonyabb árakat kínálni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az SPP-nek biztosítania kell Szlo­vákia akadálymentes gázellátását, az évi másfél milliárd köbméternyi gáz garantálása pedig egészen más kötelessé­gekkel és persze költségekkel jár, mint amit az alternatív szol­gáltatóknak teljesíteniük kell. Az SPP a szállítások biztonsága érdekében kénytelen hosszú távú szerződéseket kötni, míg az alternatív szolgáltatók azonnali ügyleteket köthetnek, ame­lyek olcsóbb gázt jelentenek. A nagy kérdés persze, hogy a szlovák piacon eddig megjelent hat alternatív szolgáltató meddig lesz képes fenntartani az ügyféltoborzásra beállított bevezető árait. A gáz ára ugyanis a kőolaj világpiaci árára kö­tődik. A nálunk irányadó északi-tengeri Brent kőolajfajta hordója, ami 159 liternek felel meg, a tavalyi 70 dollárról má­ra 117 dollárra emelkedett. A földgázt a tőzsdéken a kereske­dők az idei évre megawattóránként 22 euróért vásárolták, míg a jövő évre szóló árak 27 euró körül mozognak. A Fico-kormány évekig művileg tartotta fenn az alacsony árakat, hogy a lakosság legfőbb védelmezőjének szerepében tetszeleghessen. Már akkor tudták, hogy ez a végtelenségig nem tartható fenn, tavaly azonban kegyes volt hozzájuk a sors, hiszen ellenzékbe szorultak, az általuk deformált piaci környezet méregpoharát a Radičová-kormány lesz kényte­len fenékig üríteni. Fico természetesen habzó szájjal tiltako­zik az áremelések ellen, a lelke mélyén azonban ujjong, hi­szen a drágulások által kiváltott szociális elégedetlenség az ő választótáborát növeli, és ha pár év múlva visszatér a hata­lomba, álszent módon újra befagyaszthatja az árakat. TALLÓZÓ SZERB SAJTÓ Egy belgrádi bíróság elvet­te Szlobodan Milosevics né­hai szerb és jugoszláv elnök családjától belgrádi házát - írta a belgrádi sajtó. Több lap is hírt ad internetes változa­tában arról, hogy hosszú évekig tartó pereskedés után a belgrádi főbíróság úgy dön­tött: törli az elhunyt államfő örököseinek - feleségének, fiának és lányának - bejegy­zett tulajdonjogát a belgrádi villanegyedben, Dedinjén ta­lálható házra. Milosevics 1999júliusában csupán 5000 német márkáért vette meg az államtól a 95 négyzetméteres házat. A bíróság szerint az ingatlan jelenlegi piaci érté­ke sokszorosa az akkori vé­telárnak, 120 ezer euróra rúg. A bíróság szerint Milo­sevics jogosulatlanul tett szert a házra, mivel volt már egy dedinjei luxusingatlanja, amelyet az államtól vett. A bíróság kötelezte a családta­gokat a perköltségek megfi­zetésére: 15 napon belül 528 ezer dinárt kell kifizetniük. A döntés nem jogerős, az örö­kösök fellebbezhetnek. Milo­sevics felesége, Mirjana Mar- kovics és fia, Marko ellen Belgrád évekkel ezelőtt nem­zetközi körözést adott ki. 2006-ban mindketten politi­kai menedékjogot kaptak Oroszországban. Az özvegyet hivatali visszaéléssel, a fiát el­lenzékiek bántalmazásával vádolják. (MTI) MAGYAR NEMZET A Katonai Főügyészség el­fogatóparancsa alapján vette őrizetbe az osztrák rendőrség Jakubinyi Róbertét, aki a gya­nú szerint oroszok strómanja­ként vásárolt, s játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt - írta a Magyar Nemzet. A lap úgy tudj a, a férfira - aki csak rövid időre utazott Ausztriába és vissza akart térni thaiföldi bú­vóhelyére - katonai ügyész­ségi kihallgatás vár. A katonai elfogatóparancs azt jelenti, hogy Jakubinyi Róbert vala­melyik rendvédelmi szerv tag­jaként követhetett el törvény- sértést, vagy olyan személlyel együtt gyanúsítható, akivel szemben katonai nyomozó­hatóságjárhat el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents