Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-02 / 127. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kisebb a lyuk a költségvetésen Pozsony. Az idei év első öt hónapjában a negyedével si­került csökkenteni a költ­ségvetési hiányt a múlt év azonos időszakához képest - derül ki a pénzügyminiszté­rium tegnap közzétett elem­zéséből. A deficit az elmúlt hónapban 550 millióval, 1,567 milliárd euróra nőtt. Ez azonban 24,6%-kal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. A pénzügy szerint a lát­ványos javulás elsősorban a tavalyinál 11,1%-kal na­gyobb bevételeknek köszön­hető, amelyek idén elérték a 4,396 milliárd eurót. A ki­adásokat ugyanakkor alig valamivel több, mint egy százalékkal sikerült csök­kenteni. (SITA) Fogyasztási hitel: csúcson a kamat Pozsony. A fogyasztási hi­telek kamatai rég nem látott csúcsokat döntögetnek. A nemzeti bank adatai szerint a lakossági fogyasztási hitelek átlagos éves kamata idén márciusban 14,5 százalékra nőtt, amire 2004 eleje óta nem volt példa. A központi bank elemzői ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a kereske­delmi bankok számítottak az eurózónás alapkamat növe­lésére, így ezt már előre be­építették az áraikba. Nem el­hanyagolható tényezőnek számított azonban az is, hogy az elmúlt időszakban jelen­tős mértékben megugrott a lakossági kereslet a fogyasz­tási hitelek iránt. (TASR) Bajban a magyar termesztők Budapest. A németországi járvány miatt kritikus hely­zetbe került a magyar uborka­felvásárlás is, így nemcsak a spanyol gazdálkodókat, ha­nem a magyarokat is tetemes veszteség, 10, esetleg 100 millió forintos nagyságrendű kár érheti. Mártonfíy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint néhány napon belül 2-3 ezer tonna eladhatatlan uborka­készlet halmozódhat fel első­sorban az ország déli részén. Ha ugyanis nem indul meg a belföldi felvásárlás, illetve az export, teljesen tönkreme­hetnek a termelők. (MTI) Új mentőhitel Görögországnak Frankfurt/Athén. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung úgy értesült, hogy Gö­rögország újabb, 60-70 milli­árd eurós mentőhitelt kap az EU-tól és a Nemzetközi Valu­taalaptól (IMF). Az új hitel 2014-ig fedezné Görögország szükségletét. A második men­tőcsomag európai részét az euróövezeti országok tavaly alapított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközének (EFSF) kötvénykiadásából finanszírozzák. A német új­ság szerint ugyanakkor biz­tosra vehető, hogy az IMF nem utalja át a most folyó, 110 milliárd eurós program rá jutó részének következő, e hónapban esedékes adagját Görögországnak. Lehet, hogy ezt a mintegy 4 milliárd eurós összeget az EU Európai Pénz­ügyi Stabilitási Mechanizmu­sának (EFSM) keretéből utal­ják ki Görögországnak. Az IMF azért tartja vissza a hitel- részletet, mert előbb tudni szeretné, hogyan képzeli az EU Görögország további fi­nanszírozását. (MTI) Tönkreteszik a Cargót? Pozsony. A Cargo vasúti teherfuvarozót szándékosan teszik tönkre - állítja Ľubomír Vážny, a Smer parlamenti képviselője. Az előző kor­mány közlekedési minisztere szerint „az egészséges céget temetik, hogy aztán olcsón adhassák el”. Mindezt szerin­te az is bizonyítja, hogy míg a társaság által szállított áru- mennyiség a tavalyi első félévi 155,7 millióról a második félévre 159,2 millió euróra nőtt, az első félévben elért 300 ezer eurós működési nyere­séget a második félévben el­könyvelt 18 millió eurós vesz­teség követte. A teljes veszte­ség a második félévben így 85 millió euróra nőtt. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8770 Lengyel zloty 3,9570 Cseh korona 24,501 Magyar forint 266,23 Horvát kuna 7,4488 Román lej 4,1305 Japán jen 117,11 Svájci frank 1,2182 Kanadai dollár 1,3948 USA-dollár 1,4408 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,40 25,30-23,83 278,39-254,41 OTP Bank 1,48-1,40 25,29-23,83 274,37-258,68 Postabank 1,49-1,39 25,39-23,68­Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 25,20-23,81 278,59-254,59 Tatra banka 1,48-1,40 25,19-23,91 277,11-256,05 Dexia banka 1,48-1,40 25,19-23,91 273,79-259,91 Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A nagytermelők a termés 40%-át is képesek tárolni, így megvárhatják az árak kedvezőbb alakulását Lesz elegendő takarmánygabona Az új termés betakarítását követő időszakban csökken a takarmá­nyok ára, másrészt az utóbbi években az agrártermékek jelentős mér­tékben a tőzsdei spekulánsok tárgyává váltak (Jón Krošlókfelv.) Pozsony. A tavalyi gyengébb termés ellenére Szlováki­ában továbbra sincs hiány takarmánygabonából. Az ok egyszerű: az állatállo­mány az elmúlt években drasztikus mértékben csökkent, manapság így már nincs szükség olyan nagy mennyiségű takar­mányra, mint korábban. SUSLABÉLA „Az elmúlt évi termésből kel­lő mennyiségű takarmánykeve­réket képes előállítani az ország” - mondta lapunknak Marián Uhrík, a takarmány- gyártók szakmai szövetségének az elnöke. Az állatok közvetlen etetésére éves viszonylatban ma már 730 ezer tonnányi ga­bona is elegendő. A múlt század kilencvenes éveiben még körül­belül 1,5 millió tonna takarmá­nyozási célokra szánt gabonára volt szüksége az ország mező- gazdasági üzemeinek. „Meg kell azonban említenünk, hogy a csökkenő hazai szükséglet miatt jelentős mértékben nőtt a gabona kivitele” - fűzte hozzá a szövetség elnöke. Szlovákia éves átlagban mintegy 1 millió 440 ezer tonna gabonát szállít külföldre, ami havi lebontásban 120 ezer tonnányi exportot je­lent. Ennek 52 százalékát a bú­za, csaknem 40 százalékát pe­dig a kukorica képezi. Ezzel párhuzamosan éves átlagban 270 ezer tonna gabonát impor­tálunk, aminek a 38,9 százaléka búza, 48,5%-a pedig kukorica. A keveréktakarmányok árai­nak az alakulását csaknem 85%-ban az alapvető takar­mánykomponensek ármozgása határozza meg. „Ha évközi vi­szonylatban a gabonafélék ára 70%-kal emelkedett, akkor természetszerűleg növekedtek a takarmánygabona árai is. Azok esetében ilyenkor 50-60%-os emelkedésről beszélhetünk. Mindez összeurópai jelenség, tehát Európa többi részében is hasonló áremelkedéseket köny­velhettek el az agráripari cégek” - magyarázta Uhrík. S hogy mi várható a gabona­piacon az idei termés begyűjtése után? „Nagy általá­nosságban elmondható,' hogy az új termés betakarítását köve­tő időszakban csökken az alap­vető takarmányok ára. Ez logi­kus folyamat, hiszen mintegy három hónappal a betakarítás után a kínálat nagyobb a keres­letnél. Az utóbbi években azon­ban az anyagiakban bővelkedő, erős kereskedelmi társaságok nagyban jutottak hozzá a fris­sen betakarított terméshez, s emiatt bizonyos egyensúly jött létre. Lényeges az a tényező is, hogy a nagytermelők raktárhe­lyiségekkel, bőséges tárolási te­rületekkel rendelkeznek, ahol a termésnek akár a 40 százalékát is képesek tárolni. Ennek kö­szönhetően megvárhatják a gá- bonaárak kedvezőbb alakulá­sát, amire általában október­november folyamán kerül sor. Egyértelmű ármozgásokat nehéz előre megjósolni, mivel az utóbbi öt évben az agrár­termékek jelentős mértékben a tőzsdei spekulánsok jól jöve­delmező tárgyává váltak. Szlo­vákia kicsi ország ahhoz, hogy képes legyen ellenállni az eu­rópai gabonaár-alakulásnak, a világpiaci árakról már nem is beszélve. Egyszerűen nincs egyéb választásunk: alkalmaz­kodnunk kell a világpiaci árak alakulásához. Az ENSZ élelmezésügyi in­tézete szerint egyébként az el­múlt egy évben a kukorica vi­lágpiaci ára megduplázódott, a búzáé pedig 57%-kal emelke­dett. Szárazság miatt csökkent a terméshozam Európában, rá­adásul a közel-keleti zavargá­sok és az egyiptomi és tunéziai vezetők elűzése is kedvezőtle­nül hatott az árakra. Az elem­zők szerint azonban, ha az idő­járás kedvező lesz, az év továb­bi részében elképzelhető az árak csökkenése. A helyi foglalkoztatottságot növelő hozzájárulásnak köszönhetően 5,4 ezer munkahely keletkezett Milliók a válság okozta károk enyhítésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság okozta károk enyhítése érdeké­ben hozott kormányzati intéz­kedések közül tavaly a helyi fog­lalkoztatottságot növelő hozzá­járulás számított a legsikere­sebbnek, amelyet még az előző kormány vezetett be 2009 már­ciusában. Ehhez azok juthatnak hozzá, akik az önkormányzattal megegyezve közhasznú munkát végeznek. Leggyakrabban a közterületek takarítása, a par­kosítás tartozik ezen munkák közé. Tavaly a támogatásnak köszönhetően az önkormányza­tok csaknem 5,4 ezer munkahe­lyet hoztak létre - derül ki a munkaügyi tárca szociális elemzéséből, amelyben az el­múlt évet vették górcső alá. Eszerint a munkaügyi hivatalok a fent említett támogatást azok­nak az önkormányzatoknak fi­zették, amelyek a munkapiacon hátrányos helyzetben lévő em­bereket alkalmaztak. Alapfelté­telnek számított, hogy a mun­kaviszonynak legalább kilenc hónapig kellett tartania, és a normál heti munkaidőnek leg­alább a felét kellett kitennie. Az állam erre a támogatásra az el­múlt év első tíz hónapjában több mint 18 millió eurót fordított. További 3,4 ezer munkahe­lyet sikerült létrehozni az új munkahelyek létesítéséhez nyújtott támogatás segítségével is. Ez azonban már 3,2 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az ok egyszerű: az elmúlt évben erre a célra már csak 8,5 millió eurót fordítot­tak, 12,3 millióval kevesebbet, mint egy évvel korábban. „Ez iránt a támogatás iránt tavaly Eperjes megyében volt a legna­gyobb érdeklődés, ahol 751 új munkahelyet sikerült létrehoz­ni a segítségével, ami az orszá­gos szint 22%-a” - derül ki a munkaügyi tárca elemzéséből. Az egyik legkevésbé kihasz­nált válságellenes intézkedés­nek azon alkalmazottak bérki­egészítése számított, akik korá­ban legalább 3 hónapot mun­kanélküliek voltak, egyedül ta­láltak maguknak új munkahe­lyet és nehéz anyagi helyzetben voltak. Tavaly így csak 207-en jutottak támogatáshoz, amire az állam 292,4 ezer eurót fordí­tott. A legnagyobb érdeklődés Nyitra megyében mutatkozott, ahol ezt a támogatást 92-en vet­ték igénybe. A jelenlegi kor­mány tavaly szeptembertől egy újabb támogatást is bevezetett. Az árvízkárok enyhítése érde­kében a települések által e célra felvett alkalmazottak béréhez járult hozzá, aminek köszönhe­tően az elmúlt évvégéig 158 új munkahelyet hoztak létre, a legtöbbet Kassa megyében. Erre a célra az állam 453,5 ezer eu­rót fordított. A támogatás - leg­feljebb 6 hónapig - az alkalma­zottra fordított költségek 95 százalékát fedezi, (mi, SITA) A hazai cégvezetők mintegy 80 százaléka szerint nálunk elterjedt jelenségnek számít a korrupció Zavar a lefizetés, azonban sokan élnek vele ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai cégek csúcsvezetőinek 80 százaléka szerint nálunk elterjedt a kor­rupció, viszont egy másik kér­désre válaszolva azt állították, hogy a saját társaságuknál az elmúlt két évben gyakorlatilag nem tapasztaltak lefizetést (mindössze 5% válaszolta az el­lenkezőjét) - derül ki az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanács­adó cég nemzetközi felmérésé­ből. Radoslava Staroňová, a tár­saság képviselője közölte: a 25 európai országot felölelő felmé­rés azt mutatja, hogy nálunk kü­lönösen magas a szerződés el­nyerése fejében ajándékot adók aránya. Igennel a megkérdezet­tek 38 százaléka válaszolt, en­nél magasabb mutatót, 40 szá­zalékosat csupán Görögország­ban mértek, miközben az euró­pai átlag csupán 19%. A siker érdekében a szokványosat messze meghaladó szolgáltatá­sokat a szlovák cégvezetők 37 százaléka nyújtana vagy tart el­fogadhatónak, ezzel egyenesen elsők vagyunk Európában. Eu­rópában átlagosan a nagyválla­latok menedzsereinek egyhar- mada hajlandó egy pályázat, megrendelés érdekében kor­rumpálni, nálunk a válaszadók bő kétharmada válaszolt igen­nel. A korrupcióra való magas hajlamnak némileg ellentmond az a tény, hogy a hazai vezetők 82 százaléka várja el az állam szigorúbb ellenőrzését, a hatá­rozottabb korrupcióellenes harcot, másrészt a válaszadók mindössze 7%-a véli úgy, hogy az állami hivatalok eredménye­sen vehetik fel a harcot a kenő­pénzekkel, lefizetésekkel szem­ben, 36%-uk pedig egyenesen azt vallja, a hivatalok szemet hunynak a jelenség felett: (só)

Next

/
Thumbnails
Contents