Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-13 / 136. szám, hétfő
16 A TERMÉSZET EREJE egészség 2011. JUNIUS 13. www.ujszo.com Nyolc pohár víz naponta esete az oxigénnel nem tudunk, az nem is fáj - állítja ismét az érsebész. De ami a vízhiányból következik, a vesekő vagy az érelzáródás, na az már észlelhetőbb. Hidratáljunk krémekkel? Ne. Belülről pótoljuk a vizet, bársonyos és selymes lesz tőle a bőr. Persze mellesleg az se baj, ha egykét dologgal kicsit rásegítünk, de fiatal bőrnek az sem kell. Nem a vízzel a legegyszerűbb? A bőr belülről hidratálódik. Persze van kis különbség az egészségesen hidratált és az ödémásán puffadt bőr között, de most az egészséges víz- háztartásról beszélünk. Amikor elhatározza, hogy fogyókúrázni kezd, annak a szervezet issza meg a levét - a szó összes értelmében. Ha beleszalad egy barátnőbe, aki szemtelenül leadott 10 kilót, amit persze 15- nek mond, figyelje meg a bőrét. Ha aszott és ráncos, akkor a 10 kiló fele víz. Egyszer majd jól beiszik utána mindenféle vizeket, mindjárt fölszed pár kilót. Nagy árat fizetett ő azért, hogy beleférhessen a két számmal kisebb ruháiba. De türelem, hamarosan örülhet, mert visszaszedi azt nagyon gyorsan, mert nem megalapozott a diétája. Sok vízzel kell fogyózni, nem lesz baj. Egyes szakemberek arra esküsznek, hogy napi 2-3 liter, esetenként még több víznél kevesebbel nem is szabadna beérnünk Kicsit nekem is soknak hangzik. A reggeli italokkal, a leveseinkkel, a főzelékekkel és persze a nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel is jó adag vizet juttatunk a testünkbe. A vizet pedig ízesítheti citromlével is, ha úgy jobban csúszik, ráadásul vitamindús, lú- gosít és fogyaszt is egyben, de cukor nélkül! Aztán ott van a hozzászokás kérdése. Ha ráveszi magát, hogy igenis, óránként megigyon egy- egy pohár jó minőségű vizet, a gyomra előbb-utóbb hozzá tágul, és ha nem is lesz szomjasabb (ami ugye nem is cél), de legalább van hova tölteni. Aki okos, megérti, hogy inni kell, ha nem is szomjas. Miért? Hogy ne legyen szomjas. (MTI) E szabály a mannája az egészséges életmód guruinak, a személyi trénereknek és az agyonreklámozott súly- csökkentő diétáknak is: vagyis vizet kell inni, akkor is, ha éppen nem vagyunk szomjasak - az egészség megóvásának érdekében. E gy vezető amerikai fimess cég szerint még ennél is több folyadékra van szükség: a testsúly felét (fontban) kell meginni (unciában), tehát egy 170 fönt súlyú embernek (170* 0,45=77 kg) 85 uncia (több mint 10 pohárnyi) vizet kell meginnia naponta. Mi a kiszáradás, és miért olyan fontosam? Általában két fő okra vezethető vissza a kiszáradás: túl kevés folyadékbevitelre illetve, a fokozott folyadékvesztésre. Tünetei: szomjúságérzés, fejfájás, fáradékonyság, szédülés, néha izomgörcsök vagy fájdalmak, illetve mivel a vérnyomás csökken, szédülés léphet fel hirtelen test- helyzet-változástatáskor. Súlyosabb esetben öntudatvesztés, veseelégtelenség vagy halál is lehet a kiszáradás következménye. Vízvesztés szempontjából veszélyeztetettek • akik fokozott testmozgást végez nek anélkül, hogy pótolnák az elveszített folyadékot, • a kis gyermekek, akik nem tudnak még önállóan inni, ha szomjasak lesznek, • a beteg gyermekek, • az idős emberek Lázas betegségek esetén mindenképpen, de láz nélkül is veszít folyadékot a szervezet. Hasmenés, hányás, valamint gyógyszerek (pl. vízhajtó) is okozhatnak kiszáradást. Miért éppen nyolc pohár vízről szól a szabály? A szabály eredete nem pontosan ismert. Egyesek szerint a II. világháború idején volt kötelező a katonák számára biztosítani ekkora vízadagot. Egy másik feltételezés szerint onnan ered, hogy egy átlag személynek a 2000 ka- lóriás diéta esetén legalább ennyi folyadékot kell fogyasztania, hogy a normál nátrium és elektrolit egyensúlyt a szervezetében fenntartsa. A nyolc pohár szabály úgy tűnik, nem ártalmas az egészségre és egyéb jótékony hatása is lehet, azonkívül, hogy megelőzi a kiszáradást. Pl. csökkenti az éhségérzetet, teltség érzetet okoz, ami fogyókúránál kifejezetten hasznos lehet. Azonban sok embernél - kivéve természetesen a rizikócsoportot - nem lenne szükség rá, hogy szorosan betartsa ezt a szabályt, mégis sokan úgy érzik, ártanak az egészségüknek, ha nem alkalmazzák. Előfordulhat, hogy túl sok folyadékot viszik valaki? A nyolc pohár szabály általában veszélytelen, hiszen a szervezet „tudja”, .mennyi folyadékra van szüksége, a felesleges folyadék távozik. Azonban ha valaki úgy gondolja, hogy a több jobb, és túl sok folyadékot fogyaszt, akár bajt is okozhat magának. Fokozott folyadékbevitel esetén a szervezet nátrium szintje leesik (ezt hyponatrémiának vagy vízmérgezésnek hívják), túl sok folyadék kerül a vízterekbe, így agyödéma, hányás, fáradékonyság, görcsroham vagy kóma következhet be. Azonban szerencsére nagyon nehéz olyan sok vizet fogyasztani, hogy ezek a problémák, tünetek bekövetkezzenek. Ha fennáll a kiszáradás veszélye, akkor jobban oda kell figyelni a folyadékbevitelre és meg kell próbálni még több folyadékot és sót fogyasztani. Kik nem veszélyeztetettek Iváson kívül az elfogyasztott ételek útján is folyadékhoz juttatjuk a szervezetünket. Kevesen gondolnak úgy az ételekre, mint lehetséges folyadékforrásokra, pedig beleszámít a napi folyadékbevitelbe. Például a sárgarépa 87%- a, a brokkoli több mint 90%-a víz. A dehidratáció esélye minimális azon egészséges gyermekeknél és felnőtteknél, akik kiegyensúlyozottan táplálkoznak, isznak, ha szomjasak, és ügyelnek a folyadékbevitelükre meleg, illetve párás időben. (F. M.) » A két hidrogén Aki arra gondol, hogy elég folyadékot iszik, amikor csak megszomjazik, az kb. leülhet, elégséges, mert ha elérte a szomjúság- ak bármilyen fázisát, már késésen van - állítja Dr. Rozsos tván magyar érsebész szakor- as. mikor már szomjat érzünk, hiányos belső folyamatok, állapo- >k egyensúlya már megborult, > az is eltart egy ideig, mire a evitt folyadékkal helyreállítjuk a sti békét. ersze nincs arra pontos válasz, tilyen italt igyunk. ríz. Van olyan, ami a vízcsapból folydogál unottan, heteket töltve mindenféle szaniter- árúban. Van, aki erre esküszik, van, akinek bevált ásványvize van, van, aki ezeket csak ízesítve szereti. Sör, bor, tea és társaik, minden vízből készül, mindegyik iható. Folyadékpódásra azonban a víz alkalmas elsősorban, az a víz, ami ott locsog minden egyes sejtünkben. De mégis milyet? Jó a csapvíz, ha nem túl klóros és kevés benne a csövek faláról bekerült adalékanyag és baktérium. Jó az ásványvíz, ha nem csapvizet töltenek bele, és tiszta forrásból származik, valamint nem túl sós és nincs tele oldhatatlan vegyüle- tekkel. Jó a szénsavas, ha valaki savasítani szeretne éppen, vagy a fröccshöz keres valamilyen borkiegészítő folyadékot. Jó a szén- savmentes, talán a legjobb, abból is a lúgos. Amúgy jó és használ minden, ami iható, de egy fontos szabály járul hozzá, inni kell belőle. Persze, mikor kint dühöng a kánikula, iszik mindenki. Ha meg elmúlik a kánikula, már nem iszik sokat az, aki nem tudja, milyen fontos a vízpódás. Pedig azt tudni kell! Mert amit A TERMESZETGYOGYASZE A SZÓ Az E. colit is megöli a fekete áfonya Jelige: Kíváncsi. „Nemrég olvastam valahol, hogy a fekete áfonya még az oly rettegett Escherechia coli baktériumot is megöli. Igaz ez?“ Valóban így van. A gyógynövény, amely- lyel meg lehet előzni az E-coIi-fertőzést, a fekete áfonya. A fekete áfonya (Vaccinium myrillus L.) csak magasan fekvő területeken, hegységekben terem. Létezik olyan fenyves erdő, amelynek alsó részében csak fekete áfonya terem. A lehulló tűlevelek olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyektől a talaj savanyúvá válik. Ezért ha valaki a hegyekből hozza a 20- 40 cm magas, érdekes dúsan elágazó cserjét, s elülteti, Dr. Nagy Géza természetgyógyász nem fog megélni, mert nemcsak a savanyú talaj hiányzik neki, hanem a hegyi nyirkos levegő is. Am léteznek nemesített fajok, de a talaj akkor is fenyőfakérgekben gazdag legyen, hogy igazán savanyú talaj legyen, és néha meg is kell öntözni a tövét enyhén ecetes vízzel, hogy becsapjuk és akkor még teremni is fog. Gyógyászati szempontból a levele és a termése értékes, ezek kékesfekete színűek, hamvasak. Az íze kellemes, savanykásan édes. Termése a bogyó és ennek hatóanyaga a kékeslila mirtillin festék. Az antocianok csoportjába tartozik a mirtilin, amelynek festékanyaga a szemgyengeséget gyógyítja, de segít prosztata- és visszérbántalmak esetén. A levele flavonoidokat, cserzőanyagokat, vércukorszintcsökkentő glukokinineket, szerves savakat, tanint, illóolajat, nyálkát és gyantát tartalmaz. Termése, bogyói hasmenés ellen jók, cserzőanyag-tartalma (5-10 százalék) miatt pedig vérzéscsökkentő, vitaminpótló, fertődenítő és baktériumölő. Leveleinek összehúzó, antiszepti- kus, vércukorszintcsökkentő, vizelethajtó hatása van. Nagyon kedvelt növény, az üzletekben kis csomagolásban kapható, de sok gyógykészítmény alkotóeleme is. A bogyók lila festéke azoknak a gyógyszere, akik sokat tévéznek, számítógépen dolgoznak. Javítja a hajszálerek vérellátást, és megakadályozza a bevérzést. Javítja a látást, mert regenerálja a recehártyát. Megöli az Escherichia coli baktériumot és más sztafilokokkuszt. Alkalmazható gyomor- és bélgyulladásnál akkor is, ha elszaporodtak a vastagbélben a rothasztó baktériumok. Mivel sok benne a cserzőanyag, hasmenésnél is hasznos lehet. Gyenge húgyhólyag esetén segít a leveléből készült tea: 15 g levelet öntsünk le fél liter hideg vízzel, takarjuk le és 5 percig főzzük. További 10 percig hagyjuk ázni, majd szűrjük le, és naponta háromszor igyunk belőle. A vérkeringés javítására is jó az áfonya. 100 g jól megmosott bogyót 7 dl 30-35 fokos szeszben két hétig áztassunk, majd szűrjük le, és a bogyókat préseljük ki. A levét keverjük össze teával, és naponta egyszer 1 dl-t igyunk belőle étkezés előtt. A fekete áfonya nem okoz mérgezést, a szárított bogyóból készült erős tea viszont székrekedést válthat ki. Az előírt adagot nem szabad túllépni. Teakészítéskor 1 g levelet számítsunk egy pohár teára, terméséből pedig 10 g bogyót 4 dl vízzel forraljunk fel, és kis adagokban igyuk meg. Túladagolástól nem kell félni, mert az Alpokban, a Tátrában gazdagon terem, s az ott lakók gyümölcsként fogyasztják.
