Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-10 / 134. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 10. Kultúra-hirdetés 9 Édesapja regényét vitte színre Komáromban Rastislav Ballek rendező Véres jelenetek az élet vágóhídjáról „Nem tudom, ki, hogyan olvassa majd" (Dömötör Ede felvétele) Mindig a szenvedélyes igazságkeresés vonzotta a politikához Jörge Semprún (1923-2011) Csak nemrég olvasta el édesapja, Ladislav Ballek író regényét. Akkor, amikor A henetessegéd című előadást kezdte tervezni. A regényből készült adaptáció bemutatója ma este hét órakor lesz a Jókai Színházban. SZÉL JÁNOS AII. világháború utáni világ állapotáról ad jelentést az előadás. A XX. század nagy megrázkódtatásai, a két háború, a két totalitárius rendszer, a kitelepítések még mindig befolyásolják az életünket. Ilyen értelemben tükör az előadás, melybe még mi is belenézhetünk, mondja Rastislav Ballek rendező. Ladislav Ballek sohasem akarta, hogy a fiából is író legyen? Nem éreztem ilyen nyomást. Az, hogy a művészetek felé fordultam, nemcsak a család, hanem a környezetem hatására is történt. Lehet, hogy a sors keze is benne van. Mikor határozta el, hogy rendező lesz? Már nem is emlékszem. Abból indult, hogy kerestem valamit, ami megelégedést hoz. Amiben van valami abból, amit a családból hoztam, de van benne valami belőlem is. Kompromisszumot kötöttem. Legyen az valami az irodalom, a képzőművészet, a filozófia és a politika között. A színház mellett döntöttem, mert az valamennyit tartalmazza. A színművészeti főiskolán jól érezte magát? A gyengéd forradalom után kerültem a pozsonyi színművészetire. A 90-es évek elején csodás volt ott. Levetítették az addig páncélszekrényben őrzött filmeket, kiadták az addig tiltott irodalmat. Láthattuk, hogyan csinálják a színházat a világban, milyen filmeket néznek, mit olvasnak. Vajdička professzornál tanultam. Odafigyelt a tanítványaira, előzékeny, elnéző és jóindulatú volt. Ma is hálával gondolok rá. Rendezőként milyen utat járt be eddig? Zsolnán, Túrócszentmár- tonban, Eperjesen dolgoztam, az utóbbi időben pedig Pozsonyban rendeztem, előbb az Aréna Színházban, legújabban a Nemzeti Színházban Menet közben pedig jöttek a díjak. Két előadásom is Színházi Deszka Díjban részesült. Az Aréna Színházban készült Tiso és most, a Szlovák Nemzeti Színházban futó Hollyroth... is a legjobb előadás díját nyerte. Mire emlékszik vissza abból az időszakból, amikor édesapja A segéd című regényt írta? Még gyerek voltam, de az írógép billentyűinek megállíthatatlan kopogására határozottan emlékszem. Apám nem olvasott fel belőle részleteket, még túl kicsi voltam ahhoz, hogy megértsem. Bevallom, csak nemrég olvastam el a regényt. Úgy tűnik, mostanában érik meg bennem a vágy, hogy visszatérjek a gyökereimhez. A hentessegéd című színmű közös választás volt a Komáromi Jókai Színházzal? Közösen jutottunk arra, hogy érdekes lenne megnézni, egy szlovák rendező miképp viszi színre egy magyar színházban ezt a témát. Es épp akkoriban kezdtem foglalkozni apám művével. A második próbán levetítette a társulatnak A hentessegéd című filmet. Már az elején figyelmeztettem őket a film és Ondrej Šulaj színpadi változata közötti különbségekre. A filmnek saját kifejezési eszközei vannak. A rendező engedélyével kivettünk egy-két részt a forgatókönyvből, melyek nem voltak a színpadi változatban. A színészek összehasonlíthatták az irodalom, a film és a színház nyelvét. Az előadás fő helyszíne egy vágóhíd. Juraj Gráféi díszlettervezővel döntöttük el, hogy a történet, az emberi viszonyok brutalitásukban és szürrealitá- sukban leginkább egy vágóhídon zajló élethez hasonlítanak, ahol vér folyik, élettelen testeket dolgoznak fel emberi fogyasztás céljából. Az ölés, a vállalkozás, a pénz, az étel, az - ital, a szex különös körforgása ez. A háború, az öldöklés után az emberek ismét enni, inni, szeretkezni akartak. Negyven évesen miért érdekli ennyire a történelem? Manapság hajlamosak vagyunk megfeledkezni a történelemről. Csak tankönyvekben, akadémiai vitákban foglakozunk vele. A színház lényege az is, hogy összességében látja az embert, nem csak a magánéletében, hanem úgy is, ahogy a történelmi háttérben mozog. A történelemben vannak bizonyos irányzatok és összeütközések, amiket ma nem veszünk észre, ám a történelmi háttérben érthetőbbek, domborúb- bak, több lehetőséget kínálnak a színháznak a konfliktusok felgöngyölítésére. Milyen nézői fogadtatásra számít? Nem tudom, ki hogyan olvassa majd ezt a történetet, hiszen egy másik kultúrkörből való. Minden fordítás során, és itt nem a nyelvi, hanem a színpadon látott képek lefordítására gondolok, adódhatnak félreértések. Remélem, ha akadna ilyesmi, az konstruktív vitához vezet majd. JUHÁSZ KATALIN Hosszú és eseménydús élete volt. 87 év adatott neki. Párizsi otthonában érte a halál, állítólag csendben, nyugodtan ment el. Öt éve, a Budapesti Könyvfesztivál díszvendégeként még arról beszélt, mennyi történet van a fejében, amelyeket meg kellene írnia, de már inkább csak mesélni szereti őket, hiszen a mesélés a továbbadás legősibb formája, és az öregek szeretik, ha körülülik és hallgatják őket. Jorge Semprún író a spanyol polgárháború után Franciaországba menekült, 1943-ban bekapcsolódott a francia ellenállási mozgalomba. A Gestapo letartóztatta, a hírhedt buchenwaldi koncentrációs táborba került. Az ott átélt borzalmak hatására született vüághírű regénye, A nagy utazás. Egy interjúban elmondta, Buchenwaldban valószínűleg az mentette meg az életét, hogy jól tudott németül, így irodai munkára osztották be. Legtöbb regényét franciául írta, de egész életében spanyolnak vallotta magát. Franco alatt Franciaországban élt, majd visszatért hazájába. Tagja lett a spanyol kommunista pártnak, de konfliktusba került a mozgalommal, végül kizárták. Innen ered másik nagy témája, a kommunizmus eszméinek csődje a nyugati baloldali mozgalmakban. „A totalitárius állatkerttel szemben inkább választom a piac dzsungelét” - foglalta össze később viszonyát a baloldalhoz. 1988 és 1991 között engedett Felipe Gonzalez szocialista miniszterelnök csábításának, kulturális miniszter lett. Elmondása szerint mindig a szenvedélyes igazságkeresés vonzotta a politikához. Két filmben is együtt dolgozott Costa- Gavras görög rendezővel, a Z, avagy egy politikai gyilkosság krónikája című film forgató- könyvéért Oscar-díjat is kapott, a Vallomásban pedig csehszlovák vonatkozású témát dolgozott fel Artúr London, a II. világháború utáni csehszlovák külügyminiszter-helyettes emlékiratai alapján, akit 1951-ben letartóztattak, a Slánský perben, koholt vádak alapján életfogy- tiglant kapott, majd 1963-ban rehabüitálták. Nem véletlen, hogy Costa-Gavras Semprúnra, a „renegát kommunistára” bízta a forgatókönyvet, és az sem, hogy a főszerepet a kommunistákkal épp az 1968-as csehszlovák események miatt szakító Yves Montand játszotta. Jorge Semprún a politikusi kitérő után visszatért az íráshoz, 1994-ben megkapta a német könyvszakma rangos Békedíját, három évre rá a Jeruzsálem-dí- jat is. 2000 után még hallatta hangját politikai kérdésekben, például sürgette Castro távozását Kuba éléről. Az utóbbi években azonban már visszavonultan élt Párizsban. Premier 2011.6.19-én 19.00 órakor A Szlovák Nemzeti Színház új épületének opera . és balett-terme ■ ■ ■■ ■ fill * fť .»•V Ismétlés 2011.6.22-én 19.00 órakor A Szlovák Nemzeti Színház új épületének opera és balett-terme es A verizmus gyöngyszemei OPERARESZLETEK U. Giordan FEDOR, G. Puccini MANÓN LESCAUT, R. Leoncavallo BAJAZZÓK ÉS SZVIT E. Wolf - Ferrari A MADONNA ÉKSZEREI Operákból z áfiami dotál Forródrót: +421 2 204 72 297 Tájékoztatás és jegyrendelés munkanapokon 9.30-tól 17.30-i www.snd.sk m @* 9.— 1*373 •' ľl'HHťH in.ba ifi®! MP91100271 Egész életében spanyolnak vallotta magát (Képarchívum)
