Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-07 / 131. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2011. június 7., kedd 15. évfolyam 6. szám 12. oldal A minőségre összpontosítva Cél a termőképesség és a termésstabilitás javítása Új elemek a repcetermesztésben A ritkább állományban könnyebben képez oldalhajtásokat a növény 21. oldal 22. oldal A bendőben is vizsgálják Védett és mikrobiális fehérjék a takarmányozásban A legjobban alkalmazkodnak ennek a térségnek a légköri és termesztési viszonyaihoz Hazai fajták széles választéka Több mint félszáz gabonafajtát mutattak be (A szerző felvétele) A sósszigeti gabonanemesítő állomás vezetése a gazdákat hagyományteremtő rendezvényre hívta, amelynek keretében a kísérleti állomás parcelláin a zólyomi Osivo vetőmag-forgalmazó céggel együttműködve a hazai termesztőknek több mint félszáz gabonafajtát mutattak be. TÁJÉKOZTATÓ A bemutatón egyrészt a sósszigeti állomás nemesítő munkájának eredményeit, másrészt a vetőmag-forgalmazó cég partnerei által ebbe a térségbe ajánlott búza-, árpa-, tritikálé- és rozsfajtákat tekinthették meg az érdeklődők. Za- labai Gyula a sósszigeti Istropol nemesítő állomás igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy kínálatukban végre olyan létszámban tudják megjeleníteni az általuk kinemesített és a köztermesztésbe is bevezetett hazai fajták választékát, hogy immár egy önálló bemutató keretében is felvonultathatják azokat, de kihasználták a lehetőséget, és a partnercéggel együttműködve még szélesebb választékot vonultatnak fel a termelőknek, amelyből mindenki kiválaszthatja a neki leginkább megfelelőt. A hazai gabonanemesítés neves képviselője elmondta, a szlovákiai eredmények is bizonyítják, hogy a világ e szegletében is tudnak a szakemberek olyan fajtákat előállítani, amelyek kiállják a nemzetközi megmérettetés próbáját. Sőt, külön előnyük, hogy mivel itt a kontinentális légköri és termesztési feltételek között lettek kinemesítve, az ebben a térségben uralkodó és változó termesztési feltételekhez, köztük a szárazsághoz is jobban tudnak alkalmazkodni. A legújabb sósszigeti búzafajtákról külön cikkben számolunk be, a rendezvényen egyébként mellettük a német KWS Lochov őszi és tavaszi búza-, őszi és tavaszi árpa-, tritikálé- valamint rozsfajtáit, az osztrák Probstdorfer Saatzucht, a cseh Ragt, a francia Nickerson búzafajtáit, a diószegi Hordeum tavaszi árpafajtáit és az olasz Produttori Sementi durumbúza fajtáit is megtekinthették a látogatók. A fajtabemutatón felvonultatott kalászos gabonafajták kínálatából kiemelhetők a speciális tulajdonságokkal bíró fajták, amelyek többek között pigmenttartalmuk révén a takarmányok vagy a pékipari termékek színezésére alkalmasak, üyenek voltak például a sósszigetiek Bona Dea, illetve az újabb Bona Vita elnevezésű sárga pigmenttartalmú őszi búzája, amelyek kiváló minőségük mellett a pékipar speciális igényeit is ki tudják elégíteni. A KWS Lochov kínálatában az őszi búzák között a Cubus a minősége és télállósága alapján az egyik kedvelt fajta a német termesztők körében. Ugyanezen nemesítő cég őszi árpafajtái közül a Fridericus emelhető ki, amely hatvonalas csúcsminőségű, kiváló termőképességű fajta. A sörgyárak a Wint- malt fajta iránt is élénk érdeklődést tanúsítanak, mivel a tavaszi árpához hasonló minőségű termést ad. Bő választékot vonultatott fel a KWS Lochov rozshibridekből is, ezek közül a legújabb Palazzo jelentősen megnövelt terméspotenciállal rendelkezik, főleg az intenzív termesztési körzetekbe ajánlott. Élelmi- szeripari minősége is kiváló, ugyanakkor terméspotenciálja a biogáz üzemekben való hasznosításra is alkalmassá teszi. A durumbúza termesztés iránti növekvő érdeklődés a mi térségünkben is növelte a köztermesztésbe ajánlott fajták számát, sőt, az olasz kínálat mellett a sósszigeti nemesítők is felvonultattak néhány fajtát (Pentadur és Riveldur). (sz) A mezőgazdasági vállalkozások számára javítja a vállalkozói környezet stabilitását Megvásárolható lesz a gazdasági udvarokon levő épületek alatti telkek tulajdonjoga TÁJÉKOZTATÓ A hazai mezőgazdaság rendszerváltás utáni transz- formációja ugyan megpróbálta rendezni az egykori földműves szövetkezetek jogi helyzetét, de az átalakítás eredményeként létrejött új gazdálkodó egységek tulajdonviszonyaiban még így is maradt jóné- hány sötét folt, bizonytalansági tényező. A rendezetlen viszonyok nagyon sok helyen megnehezítették az új beruházások és fejlesztések kivitelezését. A földtulajdon rendezése után is számtalan nyitott kérdés maradt például az egykori szövetkezeti irodák alatti parcellák tulajdonjogát illetően, mivel ezeket sok esetben nem tudták egyértelműen megszerezni a jogutódok. Erre reagált legutóbb benyújtott jogszabály-módosítással a szaktárca vezetése. Május végén a kormány által is elfogadott módosított rendelet értelmében megváltoznak a Szlovák Földalap hatáskörébe tartozó földek bérleti, csere- és tulajdonviszonyainak feltételei, amelyek alapján egyértelműbbé válnak a Földalap feladatai a parcellák bérlete, eladása és cseréje során. Az említett rendelet alapján lehetővé válik az is, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a gazdasági telepeik alatti földek tulajdonjogát a Szlovák Földalaptól megvásárolják. Ez azokra a parcellákra vonatkozik, ahol különböző saját tulajdonban levő gazdasági épületeik vannak. A földvásárlás iránt érdeklődőknek lehetőségük lesz arra is, hogy a vételi díjat három év alatt törlesszék. A kormányzat ez által is szeretné javítani és stabilizálni a vi- déld vállalkozói környezet feltételeit jelentette be Simon Zsolt földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter a rendelet jóváhagyását követően. A tárcavezető hozzátette, hogy a rendelet csak azokra a földterületekre vonatkozik, amelyek a Szlovák Földalap hatáskörébe tartoznak, ugyanakkor véleménye szerint a jogszabály már jelentős mértékben biztosítja a gazdálkodók számára a vállalkozói környezet stabilitását, egyúttal a beruházások fejlesztési lehetőségét is. A kormány- rendelet várhatóan június közepén jelenik majd meg a törvénytárban. (sz) Bizottság kontra Spanyolország Kinek az EU-ja? ISMERTETŐ Az Európai Unió Bírósága a Bizottság kontra Spanyolország ügyben (vagyis hogy egy tagállam adminisztratív intézkedésekkel próbálta megvédeni saját vállalkozóit a sokkal nagyobb tőkeerővel és piaci befolyással érkező üzletláncoktól) a következő - precedens értékű - ítéletet hozta: „A tagállamok a nagyméretű kiskereskedelmi létesítmények megnyitását nem tehetik függővé olyan gazdasági megfontolásoktól, mint a korábban kialakult kisebb kiskereskedelemi egységekre gyakorolt hatás vagy a vállalkozás piaci részesedése. E megfontolások nem igazolhatják a letelepedés szabadságának korlátozását.” Az erről szóló hírt az Agrárium-pro- fit honlapján fedeztük fel, és mivel áttételesen bennünket is érint, a hozzá tartozó kommentárral együtt közöljük. Mivel az Európai Bizottság szerint a letelepedés szabadságával ellentétes az a szabályozás, amely a nagyméretű kiskereskedelmi létesítményeknek a Katalán Autonóm Közösség területén történő létrehozásának feltételeit rögzíti, a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset Spanyolországgal szembeni benyújtása mellett döntött. A bíróság ezen ítéletében megállapítja, hogy a vitatott szabályozás egészében tekintve megvalósítja a letelepedés szabadságának korlátozását. E szabályozás ugyanis azzal a hatással jár, hogy megzavarja, vagy kevésbé vonzóvá teszi más tagállamok gazdasági szereplői számára tevékenységeiknek a Katalán Autonóm Közösség területén történő gyakorlását, és ily módon érinti a spanyol piacon történő letelepedésüket. Az Európai Unió Bírósága tehát elmarasztalta Spanyolországot a katalán vonatkozó rendelkezések miatt és ezzel súlyos precedenst teremt. Ezek után joggal feltételezhető, hogy mostantól a tagállamok azon törekvései, amelyekkel korlátozni kívánják a kereskedelmi egységek, elsősorban a nagy eladóterű üzletek terjeszkedését, több nehézségbe fog ütközni. A letelepedés szabadságának joga eddig is létezett, de - ahogy Katalóniában is - adminisztratív intézkedésekkel próbálták a tagállamok megvédeni saját vállalkozóikat a sokkal nagyobb tőkeerővel, és piaci befolyással érkező láncoktól. Az indoklás értelmezhetetlen és elfogadhatatlan. Ugyanis a helyi gazdaság védelme a bizottság és a neki igazat adó bíróság szerint nem ok. Lefordítva: a globalizáció mindenek előtt. Ez már csak azért is ellentmondásos, mert közben az EU vidékfejlesztési politikája éppen a vidéki életforma, a fenntartható mező- gazdaság érdekében költ el súlyos euró-milliárdokat. Ez az ellentmondás nem látszólagos. A nagy eladóterű kereskedelmi egységek terjedése bizonyíthatóan sorvasztja el a helyi kiskereskedelmet, a kis és közepes méretű élelmiszeripari, mező- gazdasági és egyéb kapcsolódó vállalkozások jelentős részét. Nem hiszem azt, hogy a jogászok nem fognak egyéb jó indokokat kiötölni (környezetvédelem, területrendezés, vagy fogyasztóvédelem okán), és megoldani az ilyen beruházások hátráltatását, illetve a politika a motivációk csökkentése terén nem tud lépéseket tenni, de fáj, hogy az Európai Unió egyik legfelsőbb szerve (zárójelben: amely egyébként nem választott, hanem kinevezett testület) mintha kettős mércét alkalmazna, lobbyérdekeket képviselne. A bizottság által még 2008 szeptemberében benyújtott keresetnek hosszú előzménye van, amit az érdeklődők megtalálnak az interneten. Amire viszont felhívnám a figyelmet az az, hogy mindössze egy tagállam (Dánia) támogatta beavatkozóként Spanyolországot az eljárás során. Kérdésem: a többi tagállam ezek szerint a bizottság álláspontján van??? (agrárium-profit) (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele)
