Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-07 / 131. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 7. Közélet 3 Asszimiláció, kevés gyerek és elvándorlás - várhatóan 30-60 ezer fővel csökken a magyarság száma 2001-hez képest Fogy a szlovákiai magyar, de miért? NÉPSZÁM SČÍTANIE OBYVATEĽOV 1 Auti' A iV A počítame s tebou i SZÁMOLUNK VELED! mum [fim Sajnos a fogyással is számolni kell (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. Tegnap lezárult a népszámlálás adat- gyűjtési szakasza. Az el­ső eredményeket várha­tóan ősszel teszi közzé a statisztikai hivatal, ám sajnos már most boríté­kolható, hogy kevesebb magyar van Szlovákiá­ban, mint a tíz évvel ez­előtti népszámláláskor. Cikkünkben a miértre keressük a választ. MÓZES SZABOLCS A statisztikusok - szlovákok és magyarok egyaránt - legfel­jebb azon vitáznak, hogy mennyivel lesz kisebb a ma­gyarság száma, a fogyást kész tényként kezelik. Sajnos nem­csak arányaiban, hanem számszerűleg is. 2001-ben a II. világháború óta először fordult elő, hogy csökkent a magyarság száma az eggyel korábbi cenzushoz viszonyítva, bár az arányszám ez idő alatt - egy kivételtől el­tekintve - folyamatosan csök­kenő tendenciát mutatott. Szociológusok és demográ­fusok szerint a szlovákiai ma­gyarság száma idén várható­an a lélektani határnak számí­tó 500 ezer fő alá esik, arány­száma pedig 9 százalék alá. Gyurgyík László szocioló­gus szerint 461 ezer és 486 ezer fő közötti lesz a magyar­ság száma a népszámlálás alapján. 1991 és 2001 között 47 ezres volt a fogyás, az utóbbi tíz évben 30-60 ezres is lehet. Asszimiláció A fogyás két fő oka az asszimi­láció és nemzetiségváltás, vala­mint a természetes fogyás. Gyurgyík kutatásai szerint az 1991 és 2001 közötti fogyásnak 60 százalékban az előbbi, 25 százalékban pedig az utóbbi az oka. Hasonló arányokra lehet számítani az utóbbi tíz év statisz­tikái alapján is, azzal, hogy a természetes fogyás valószínűleg felgyorsult. Magyarán: kevés magyar gyermek születik, és egy részük élete során nemzetiséget vált. Az asszimilációt leginkább a vegyes házasságok és a gyerekek szlovák iskolába íratása erősíti. Gyurgyík kimutatásai szerint például a vegyes, szlovák-ma­gyar párok gyermekeinek 80 százaléka szlovák lesz, de még a tisztán magyar családokban fel­növő gyermekek 6 százaléka is asszimilálódik a későbbiekben. A szlovák iskolába járó magyar szülők gyermekeinek közel 30 százaléka felnőtt korban szlo­váknak vallja magát, ám ha ma­gyar iskolába jártak, ez az arány csak 2 százalék. Kevés gyerek születik A népszaporulat lelassulása, illetve fogyásba történő átcsa- pása egész Szlovákiát érintő probléma, ám a magyarlakta já­rásokban hatványozottan je­lentkezik. Branislav Šprocha demográ­fus (Infostat intézet) kimutatása szerint a mai Dél-Szlovákia ré­giói már a 20. század elején is érezhetően alacsonyabb termé­kenységi mutatókkal rendelkez­tek, mint az északi szlovák régi­ók. Főként a Lévától Rozsnyóig húzódó, több történelmi várme­gyét is felölelő régióban volt az utóbbi másfél században mé­lyen átlag alatti a gyermekszám, s ezekben a régiókban kezdődött el a leghamarabb az egykézés. Az utóbbi években is ezekben a járásokban született egy anyára vetítve a legkevesebb gyerek. Elvándorlás A fogyásban nem elhanya­golható szerepe van az elván­dorlásnak, mely a magyarságot érzékenyebben érinti, mint a Magyarok száma és aránya Szlovákiában 1921 644 ezer 21,2% 1930 585 ezer 17,8% 1950 355 ezer 10,3% 1961 519 ezer 12,4% 1970 552 ezer 12,2% 1980 559 ezer 11,2% 1991 567 ezer 10,8% 2001 521 ezer 9,7% szlovákságot. Főként azok nagy része, akik közép- vagy főiskolai tanulmányaikat Magyarorszá­gon végzik, a határon túl ma­radnak. Emellett országos szin­ten a déli régióban a legmaga­sabb a munkanélküliség, így in­nen nagyobb arányban mennek el az aktív korban lévők,külföld­re dolgozni, mint a relatíve gaz­dagabb vidékekről vagy a fővá­rosból. Van ugyanakkor olyan or­szág, ahol az elvándorlás nem a kisebbségi magyarságot fog­ja negatívan érinteni. Románi­ából főként a román nemzeti­ségű fiatalok mentek el az utóbbi tíz évben nagyobb arányban, ennek köszönhető­en esély van rá, hogy hosszú évtizedek óta először nő a ro­mániai magyarság aránya. Az asszimilációval össze­függ, hogy a magyar romák milyen arányban vallják ma­gukat magyarnak. Amint szombati számunkban a téma boncolásakor írtuk, már tíz évvel ezelőtt is hozzávetőlege­sen 60-90 ezer magyar roma volt. A magyarság fogyása így attól is függ, ők milyen arány­ban „váltanak” roma nemzeti­ségre. Összesen négy szlovák rendőr segíti majd a bajbajutott szlovák turistákat, kihelyezett konzulátus is megnyitja kapuit Idén is lesznek szlovák rendőrök az Adriai-tengernél Júliusban a szlovák rendőrök is felbukkannak a horvát tengerparton (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az idei turistasze­zon alatt is lesznek szlovák rendőrök Horvátországban, akik szükség esetén segítséget nyújtanak a bajba jutott szlo­vák állampolgároknak - közöl­te tegnap lapunkkal a külügy­minisztérium. A turistáknak az egyenruhásokon kívül a kül­ügyminisztérium kihelyezett konzulátusának munkatársai is segítséget nyújtanak. A konzulátus harmadik alka­lommal nyitja meg kapuit júli­us 1-jén Splitben. Az irodában például ideiglenes utazási ok­mányt állíthatnak ki azoknak, akik elveszítették, vagy akiktől ellopták irataikat. Az iroda au­gusztus végéig működik Split­ben, a Kralja Zvonimira 14-es házszám alatt. A konzulátus te­lefonszáma +385 21 315 108; elektronikus elérhetőségé pe­dig slovak.con@gmail.com. A szlovák rendőrök július 4-től augusztus 28-ig lesznek Horvátországban a leglátoga­tottabb turistaközpontokban. Ketten a Makarskai rendőrál­lomáson teljesítenek szolgála­tot, a Podgora, Tucepi, Brela és Baska Voda üdülőközpontok­ban járőröznek. Szükség ese­tén a turisták az alábbi mobil­számon léphetnek velük kap­csolatba: +385 99 7201001. A másik két rendőr irodája a krki rendőrállomáson lesz, a Crikevnica, Növi Vinodolski, Opatija, Cres, Krk, Mali Losinj, Rab, Baska, Malinska és Moscenicka Draga központok­ban üdülők fordulhatnak hoz­zájuk segítségért. Telefonszá­muk: +385 99 7201002. A szlovák állampolgárok ál­tal külföldön elkövetett bűncselekmények száma egyébként általában Horvát­országban a legmagasabb. Rendszerint szállodai szobá­kat rabolnak ki, vagy autókat törtek fel. A turisták gyakran azért ke­rülnek bajba, mert nem tart­ják be a közlekedési előíráso­kat. A szlovák rendőrök, illet­ve a konzulátus munkatársai legfeljebb új utazási okmá­nyokat állíthatnak ki, vagy segítséget nyújtanak a ható­ságokkal való kommunikáció során. A bírságot viszont nem fizeti ki a konzulátus a turis­ták helyett és arra sincs lehe­tőség, hogy készpénzt adja­nak kölcsön annak, akinek például ellopták a pénztárcá­ját. (dem) Rendőrségi akció Egy hétig tele lesznek az utak rendőrökkel Pozsony. Újabb, egy hétig tartó rendőrségi akciót hirde­tett az európai közlekedés­rendészetek emyőszervezete, a Tispol. A júniusi ellenőrzés tegnap kezdődött és vasárnap éjfélkor ér véget. Az egyenru­hások főleg a közúti közlekedés résztvevőinek alkoholfogyasz­tására fognak összpontosítani. Nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a motorosok és a kerék­párosok is a megszokottnál jó­val gyakoribb ellenőrzésre számíthatnak - közölte la­punkkal Michal Slivka, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa. Az előző, országos ellenőr­zés során egy hét alatt 112 so­főrt büntettek meg azért, mert ittasan ültek a volán mögé, 65 kerékpáros kapott alkoholfo­gyasztás miatt büntetést. Slivák szerint egyébként a szigorú büntetéseken kívül önmagában a gyakoribb ellen­őrzések is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a balesetek száma. Idén június 6-ig a rendőrség 6216 közúti balesetet észlelt, ami 2010 ugyanazon idősza­kával összehasonlítva 2275 esettel kevesebb. A karambo­lok során 2264 személy szen­vedett könnyű, 394 pedig sú­lyos sérüléseket, 123 ember vesztette életét, (dp) A parlament dönti el Nem akarjuk emelni a sör­ös boradót Pozsony. Előre sejteni lehe­tett a Polis ügynökség felméré­sének végeredményét; a közvé­lemény-kutatás során ugyanis arra a kérdésre keresték a vá­laszt, hogy a lakosság egyetért-e a boradó bevezetésével, illetve a sör jövedéki adójának eme­lésével. A megkérdezettek túl­nyomó többsége - a bor eseté­ben 58,2, a sör esetében 57,8 százaléka - nemmel válaszolt. Ján Baránek, a Polis ügynök­ség politológusa leszögezte: a boradó bevezetését a válasz­adók 27,4 százaléka támogat­ja, 14 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre. A sör adóterhelését az emberek 28,2 százaléka emelné még tovább, 14 százalékuk nem tudott ál­lást foglalni. Egyébként a bor jövedéki adóját már többször próbálták emelni, de egyszer sem sike­rült. Ha a jelenlegi javaslatot megszavazza a parlament, ak­kor jövőre akár a harmadával drágulhatnak a borok az üzle­tekben. A pénzügyminisztéri­um hektoliterenként 40 eurós jövedéki adót vetne ki az egyik legkedveltebb hazai italfajtá­ra. A szőlészek és borászok szakmai szervezetei szerint a döntés katasztrofális hatással lesz az ágazatra, a forgalom visszaesése ugyanis három­ezer ember munkahelyét ve­szélyeztetheti. (dp, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents