Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-06 / 130. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 6. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 7 A tervek szerint a kölcsönt igénylőknek legalább 60 százalékos önrészt kellene biztosítaniuk Még kedvezőtlenebb jelzáloghitel Ha az Európai Bizottság javaslatát elfogadják, sokaknak nem lesz elég pénzük a házuk befejezésére (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Ha az Európai Bizottság elképzelései valóra válnak, abankok a jövőben a jelenleginél kisebb összegű jelzáloghiteleket folyósíthatnak majd. Az új szabályokat a pénzintézetek tőkemegfeleléséről szóló uniós jogszabályjavaslat tartalmazza, amit az Európai Bizottság dolgozott ki, és amely kedvező esetben akár már 2013-ban életbe léphet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A most közzétett javaslat szerint a kölcsönt igénylőknek legalább 60 százalékos önrészt kellene biztosítaniuk, míg a bankok csak a fennmaradó 40 százalékra nyújtanának hitelt. Ha ennél nagyobb arányú hitelre fájna a fogunk, az EU ezt sem tiltja majd meg teljesen, a jövőben azonban alaposan megkérik az árát. Aki ugyanis a fent jelzettnél kisebb önrésszel venne fel hitelt, annak magasabb kamatokat szabnak. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ha az említett 40 százalékosnál nagyobb arányú hitelt szeretnénk felvenni, ezért milyen felárat számolnak majd a bankok. A képhez hozzátartozik, Szlovákiában az eurózónán belül már most messze a legdrágábbak a jelzáloghitelek. A válság meghozta az óvatosságot Ajelenleg érvényes szabályok a bankoknak nem köti meg a kezét, a pénzintézetek így akár a vásárolt ingatlan száz százalékára is nyújthatnak hitelt. Szlovákiában a pénzintézetek többnyire az ügyfelek által kiszemelt ingatlan értékének 70 százalékára folyósítanak kölcsönt, míg a fennmaradó összeget az ügyfélnek a saját zsebéből kell állnia. Több bank azonban hajlandó állni az ingadan árának akár a teljes összegét is. Az ilyen esetekben azonban pár tizedpont- tal nagyobb kamatot számolnak fel. Mára ez a gyakorlat persze már nem olyan elterjedt, mint pár évvel korábban. A gazdasági válság kirobbanása előtt a pénzintézetek még nem voltak olyan körültekintőek, és az ügyféllel szemben nem támasztottak olyan szigorú feltételeket, mint manapság. Akkoriban így nem számított kivételesnek az sem, ha a bank a vásárolt ingatlan értékének a 120 százalékára nyújtott hitelt. így ebből a hitelt felvevő nem csupán az ingatlant vehette meg, hanem még a felújításra vagy a bebútorozásra is jutott pénze. A gazdasági válság során azonban jelentős mértékben megugrott a bedőlt hitelek száma, napjainkban ezért a pénzintézetek is sokkal óvatosabbak az ügyfelekkel szemben. Az óvatosság áll az Európai Bizottság mostani javaslata mögött is, hiszen minél nagyobb arányú hitelt nyújt a bank, annál nagyobb kockázatot vállal. Ha a pénzintézetek a jövőben nem kölcsönözhetnek majd standard módon pénzt az ingatlan száz százalékára, csökkennek a kockázataik is. Egy esetleges jövőbeni pénzügyi válság így kisebb érvágást jelentene számukra, és persze az államoknak is, hiszeh ez utóbbiaknak nem kellene olyan nagy összegeket fordítaniuk bankmentésre. Tovább tarthat új lakáshoz jutni Az ügyfelek számára az Európai Bizottság javaslata már korántsem számít olyan jó hírnek, hiszen ha az ingatlan értékének a 60 százalékát a saját zsebből kell állniuk, sokkal tovább tart majd, míg új lakáshoz vagy házhoz juthatnak. Az ingatlan megvásárlásához szükséges hitelhez azonban nem csupán a bankokon keresztül juthatunk hozzá, hiszen a lakástakarékpénztárakat is erre a célra alapították. így abban az esetben, ha az Európai Bizottság javaslatát elfogadják, az ügyfelek részéről nőhet a lakástakarékpénztárak által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet. Ez utóbbiak esetében ugyanis már a célösszeg felének a megspórolását követően hozzá lehet jutni a hitelhez. Az elmúlt időszakban azonban a lakás-takarékpénztárak felett is egyre több viharfelhő gyülekezik. Májusban a pénzügyminisztérium törvényjavaslata kavarta fel a kedélyeket, eszerint ugyanis a jövőben csak az kaphatná meg a teljes állami prémiumot (66,39 euró), aki már az év legelején belép a három lakás-takarékpénztár valamelyikébe (PSS, ČSOB és Wüstenrot Lakás-takarékpénztár). Ráadásul a közteshitel folyósítása és törlesztése időszakában az ügyfél nem kaphatná meg az állami prémiumot. Akik úgy gondolták, hogy ezt már nem lehet fokozni, azoknak csalódniuk kellett, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) ugyanis a múlt héten egyenesen az állami prémium megszüntetését javasolta a tárcának. Az IFP elemzői mindezt azzal magyarázzák, hogy a lakás-takarékpénztári ügyfelek támogatása évente 40 millió eurójába kerül az államnak, miközben az említett összeg nagy része a lakás-takarékpénztárak nyereségét gyarapítja, hiszen az ügyfelek által fizetett díjak az állami támogatás 83%-át teszik ki. A piac legnagyobb játékosa, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) élesen kritizálta az IFP javaslatát, a PSS képviselői szerint ugyanis nem lehet összehasonlítani a lakás-takarékpénztárak működési költségeire fordított összeget az állami támogatás nagyságával. Imrich Béreš, a PSS igazgatótanácsi elnöke szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy a lakástámogatásra fordított állami forrásokat épp a lakás-takarékpénztárak használják fel a leghatékonyabban, hiszen a hatékonyság itt eléri a 100 százalékot, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Félünk a rizikós befektetésektől Pozsony. Egyes befektetési alapok iránt az elmúlt időszakban ugyan már enyhén nőtt az érdeklődés, a gazdasági válságot követően azonban még mindig nagy a bizalmatlanság irántuk. Míg februárban és márciusban még 2,9 illetve 2,8 millió eu- róval csökkent a nyíltvégű befektetési alapokban elhelyezett pénzösszeg, áprilisban már 12,1 millió eurós növekedést könyvelhettek el. A jegybank adatai szerint a pénzpiaci alapokban ugyanakkor áprilisban is folytatódott a visszaesés, ezekben csaknem 21 millió euróval kevesebb pénz volt, mint egy hónappal korábban. (SITA) Újra több áram fogy Szlovákiában Pozsony. A gazdasági válság az energiacégek nyereségét is alaposan lefaragta, hiszen jelentős mértékben csökkent a fogyasztás, tavaly azonban már ebben az ágazatban is beindult a növekedés. A 700 ezer ügyfelet kiszolgáló Közép-szlovákiai Áramszolgáltató (SSE) tavaly 73,2 millió eurós profitot könyvelhetett el, 74,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. ,A válság során az áram- fogyasztás visszafogottabb volt, ami a korábbi eredményeinken is meglátszott, tavaly azonban már csaknem 5%-kal sikerült növelni az eladásainkat” - magyarázza a látványos profitnövekedés okait Anna Zátková, a cég szóvivője. (SITA) Meredek lejtőn az Egyesült Államok New York. A Standard & Poor’s után a Moody’s is fokozza a nyomást az Egyesült Államokra. Az amerikai hitelminősítő szervezet figyelmeztetett, hogy a világ legnagyobb adós államát a lemi- nősítés veszélye fenyegeti. Ha július közepéig nem történne előrehaladás az amerikai költségvetésről folyó tárgyalásokon, akkor az országot valószínűleg leminősítik - közölte a Moody’s. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8875 Lengyel zloty 3,9570 Cseh korona 24,450 Magyar forint 265,38 Horvát kuna 7,4530 Román lej 4,1319 Japán jen 116,89 Svájci frank 1,2197 Kanadai dollár 1,4177 USA-dollár 1,4488 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,49-1,40 25,26-23,79 277,77-253,85 OTP Bank 1,49-1,40 25,24-23,82 273,88-258,10 Postabank 1,50-1,39 25,38-23,66Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 25,19-23,79 277,88-253,94 Tatra banka 1,48-1,41 25,17-23,89 276,44-255,44 Dexia banka 1,48-1,41 25,17-23,90 272,87-259,04 Általános Hitelbank 1,48-1,41 25,22-23,82 277,79-253,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Béreš: Ellenezzük az olyan módosításokat, amelyek a polgárokat sújtják Az 1992 óta a lakásfinanszírozásba irányuló lakossági befektetések több mint felét teszi ki a lakás célú takarékosság. Ennek ellenére a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma az elmúlt 19 év során a 20. törvénymódosítást kezdeményezi a lakástakarékosságot illetően. A készülő módosításról Imrich Béreš mérnökkel, a Prvá stavebná sporiteľňa, a.s. igazgatótanácsának elnökével beszélgettünk. Miért módosul a lakástakarékosság szabályozása? A pénzügyminisztérium tavaly novemberben jelentette be, hogy hatékonyabbá kívánja tenni a lakástámogatási rendszert, ezért felülvizsgálja a lakástakarékosságot. Ugyanakkor 2014-ig az államháztartási hiányt 3,5% alatt szeretné tartani. Sajnos, ezt a célt nem a leghelyesebb úton kívánja elérni. Mivel megtakarításra számit az állami hozzájárulás lefaragásából, az áthidaló kölcsönt törlesztők esetében megszünteti az állami prémium kifizetését, és módosítja az állami hozzájárulás kiszámítását a spórolás első évében. Miért tartja helytelennek a pénzügyminisztérium javaslatát? A lakástakarékosság hatékonyságát alátámasztja, hogy az állami hozzájárulás összegének több mint 15- szörösét fektetjük lakás célú hitelnyújtásba. Az állami prémiumra való jogosultság megszüntetését az áthidaló kölcsönt felhasználó lakástakarékoskodók esetében a jogaikba való súlyos beavatkozásnak tartjuk, ami ráadásul visszamenőleges hatályú, tehát alkotmányellenes. Milyen következményekkel járna az állami prémium új kiszámítási modelljének bevezetése a spórolás első évében? Az állami hozzájárulás egyfajta motiváció, ami hosszabb távú betétek elhelyezésére ösztönöz. Mi ezt az összeget lakás célú hitelnyújtásra fordítjuk. A bonyolult prémiumszámítási javaslat a spórolás első évében megszünteti a prémium odaítélésének átláthatóságát, és az ügyfelek többsége számára csökkenti az esélyt, illetve elérhetetlenné teszi a maximális állami prémium megszerzését. A javaslat ugyan látszólag költségmegtakarítást eredményez a költségvetésben, de negatívan befolyásolja az alacsony és a közepes jövedelemmel rendelkezők lakhatásának állami támogatását, csökkenti a motivációt a spórolásra, illetve fölösleges túlszabályozással a potenciális lakástakarékoskodók jelentős részét elriasztja a szerződés- kötéstől, esetleg jelentősen alacsonyabb összegű betétek elhelyezésére ösztönzi. Mit remél a pénzügyminisztérium a javasolt módosításoktól? A minisztérium szerint az állami prémiumon megspórolt összeg a 2013-2015-ös időszakban hozzávetőleg évi 12 millió eurót tesz ki. Csakhogy ez a megtakarítás végeredményben jelentős bevételkiesést is eredményez az állami költségvetésben. A lakás célú befektetések fokozatos, 40-től 90 millió euróig terjedő csökkentése jelentősen visszaveti a lakásépítést és -felújítást. A befektetések hiánya, az építőanyagok és a háztartási berendezések forgalmának csökkenése munkahelyek tízezreinek megszűnéséhez vezethet az építőiparban és a kapcsolódó ágazatokban. Ez végeredményben évi 15- 30 millió eurónyi adóbevételkiesést fog eredményezni az állami költségvetésben. Ez pedig már nem csak a lakástakarékoskodókat, hanem Szlovákia minden lakosát érinti. Ezek az intézkedések legsúlyosabban az alacsony jövedelemmel rendelkező réteget érintenék, amely Szlovákia összlakosságának több mint 70%-a. Ezért sem engedhetjük, hogy a lakástakarékosságról szóló törvény várhatóan 2012. január 1-jétől érvénybe lépő módosításába bekerüljön a pénzügyminisztérium által javasolt prémiumszámítási mód a spórolás első évében, valamint a törvény hatályának visszamenőleges kiterjesztése az áthidaló kölcsönt törlesztő ügyfelekre. MP91100373
