Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-05 / 103. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 5. Kultúra 9 Anton Molnár Párizsban festi „világhódító" képeit, amelyeket most Budapesten láthat a közönség Színes, érzéki útinaplók Anton Molnár: Drága Mancika - Remény (Somogyi Tibor reprodukciós felvétele) Tizenegy játékfilmet válogattak be a versenybe 42. Magyar Filmszemle ÖSSZEFOGLALÓ Piros nadrágos festője Anton Molnár a francia művészeti életnek. De piros nadrágos érték- közvetítője a magyar kultúrának is. Extravaganciájában extra tudás párosul rokonszenves vagánysággal. SZABÓ G. LÁSZLÓ Molnár Antal úgy francia, hogy magyar. Különleges látásmódja, eredeti stílusa, alkotásainak összetéveszthetetlen esztétikuma mégis nemzetek fölé emeli. Fényes magánövezet, ahol ő jár, az emberi, a női, a tárgyi szépség olykor elérhetetlennek tűnő territóriuma. Földi paradicsom ez, amelyben ecset által születik meg minden üzenet. Most egy letűnt világ hőseiről, a magyar puszta betyárjairól, drága Mancikáról és szerelmes párjáról, egy lóversenyen összejött díszes társaságról, finom reggelekről és reggelikről, arcokról, testekről, felejthetetlen pillanatokról. Harmincvalahány kép a Váci utcai Gefrodinspex Galériában. Huszonhárom évvel azután, hogy Anton Molnár családjával együtt Franciaországba költözött. A képek között szoborfestmény kettétört croissant- nal, egy csésze teával és öt szál szivarral. Odébb Oldás és kötés címmel installáció. Emelvényen fekete-fehér képernyős televízió. Jancsó Miklós legendás filmjének kimerevített kockája Latinovits Zoltánnal és Aj- tay Andorral. Odébb piros bőrfotel. Piros a festmény kerete is a falon. Ugyanaz a kép, mint a lábas televízióban. Takaros parasztház előtt a két színész. Plusz egy régi járgány. Megindító a két kép együtt. Különös „rím” 1963 és 2011 között. Tisztelet Jancsónak és Latino- vitsnak. De Kondor Béla és Hu- szárik Zoltán előtt is meghajol a festő. Meghajolt már akkor is, amikor Budapesten élt. Kalandos út, ami neki jutott. Még tízéves sincs, amikor édesapja, aki a Műegyetem ábrázoló geometria tanszékének a vezetője volt, állást kap Afrikában. Természetesen vele utazik a család, Maliban, Bamakóban telepednek le. A Képző- és Iparművészeti Szak- középiskolát már Budapesten végzi el festő szakon, akárcsak a Képzőművészeti Főiskolát. 1986-ban grafikusi munkát vállal Genfben, két évvel később pedig családostul költözik ki Párizsba. Hongkong, Szingapúr, Tokió, New York, London, Monaco, Koppenhága - kiállításainak színhelyein ecsettel „írja” naplóit. Merít a reneszánszból, a pop-artból, idősíkokat, különböző történeteket illeszt egybe. így lesz a Vaux le Viconte-i palotabelső „folytatása” három tubusból kinyomott festék, egy fegyverét töltő fiatal vadász „társa” egy macskát ölelő gyönyörű nő, így kerül a Dózse-palota látképe mellé erdélyi szöveg, a firenzei freskórészlet alá „nemesi reggeli”. Női portrék, kedvenc cipők, lenyűgöző tájak, magyar népviseletbe öltözött párok, az ifjúság édes madara, gyümölcsök, italok, szivarok, egy doboz gyufa, tükörként árulkodó teáskanna, finom porcelánedények mesélnek régi emlékekről, ízekről, zamatokról, szerelmekről, varázsos pillanatokról, gyűjtőszenvedélyről, szépérzékről, távoli és vágyott, megtapasztalt és féltve őrzött világokról. Várakozás című képén (bőrsapka, bőrzakó, piros nadrág) háttal áll Anton Molnár. Valahogy mégis olyan érzése támad a szemlélődőnek: az arcába, a gondolataiba, a leikébe lát. Hogy viszi magával kalandos útjaira, érzéki illatoktól dús, pulzáló tájakra, várótermek zajos csendjébe, felszállunk mellé egy indulás előtti hajóra, fél szemmel lesünk be pompázatos fürdőszobákba, megállunk egy gazdagon megterített asztal előtt, érintünk, kóstolunk, szaglászunk titkos szobákban, szerelmi zugokban, rejtett fészkekben, forró homokdűnék között. Anton Molnár bejárta száz- szor-ezerszer az érzékek birodalmát. Képei oda is becsalogatják a mindenre kíváncsi, (feí)izgatott nézőt, de már csak azután, hogy emlékei batyuját biztonságos helyre rakta. Elveszíteni ugyanis soha nem akarja. Budapest. Ma kezdődik a 42. Magyar Filmszemle, amelyet a korábbi februári időpont helyett az idén néhány hónappal később rendeznek meg. A május 8-ig tartó esemény nyit ófilmje Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotása lesz: tfj A megnyitón Bara Margit Kos- suth-díjas színésznő életműdíjat kap. A versenyben 11 játékfilm, 24 dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm, 10 tudományos-ismeretterjesztő, 13 tévéfilm és 11 animációs film indul. A mustrára 28 játékfilmet neveztek, ebből válogatták ki azt a 11 alkotást, amely versenyben van a legjobb filmnek járó Arany Orsó-díjért. A játékfilmes versenyben a Cserhalmi György színművész vezette zsűri olyan filmekből válogathat, mint Rudolf Péter Üvegtigris 3, Kocsis Ágnes külföldön nagy sikereket elért Pál Adrienn, valamint Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Fran- kenstein-terv című munkája. Az említettek mellett helyet kapott a programban egyebek közt Pozsgai Zsolt rendező A föld szeretője című filmje, amely Zsolnay Vilmos fazekasmester, a világhírű Zsolnay Porcelángyár alapítójának életét és a XIX. század második felének Magyarországát mutatja be. A halálba táncoltatott lány - Hules Endre munkája - két testvér újratalálkozásának története. A fivérek úgy döntenek, felújítják utolsó közös sikerüket, A halálba táncoltatott leány balladájából készült táncdarabot, amely lökést adhat mindkettőjük pályafutásának. Versenyben van Miklauzic Bence legújabb filmje, A zöld sárkány gyermekei, amely egy kisiklott magyar ingatlanügynök és egy Magyarországon ragadt kínai férfi szokatlan barátságáról szól. Az ügynökök a paradicsomba mennek című munkájával képviselteti magát a versenyben Dézsy Zoltán. Az 1980-as évek második felét felidéző alkotás egy sokáig külföldön tanult férfiról szól, aki az ellenzéki mozgalom egyik vezetőjévé válik, az első szabad parlamenti választásokon pedig bejut a parlamentbe. A kisjátékfilmek mezőnyében szerepel a pozsonyi Prikler Mátyás Köszönöm, jól című, szlovákiai magyar színészekkel forgatott alkotása, valamint Till Attila Cannes-ba várt Csicska című filmje is. (MTI/ú) Roma jókedv a fővárosban Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének gáláns gesztusaként ingyenes a belépés a Parno Graszt ma esti pozsonyi koncertjére. Az autentikus cigányzene nagykövetei mára bejárták a fél világot, legalább nyolc éve tanyáznak az európai világzenei slágerlisták élén. A Paszab községből származó bandában (a Parno Graszt jelentése fehér ló) nemzedékről nemzedékre vándorolnak a hangszerek immár több mint húsz esztendeje. A hagyományos roma hangszerelés, valamint a színpadról áradó ellenállhatatlan jókedv mindenütt sikert arat, olyanok is azonnal megkedvelik őket, akik nem is gondolnák magukról, hogy közel áll hozzájuk ez a stílus. A koncert helyszíne a Dunaj kulturális központ, amelynek bejárata a Nedbalova utcáról nyílik, (juk) A zenék egy elbeszélés különböző nyelveken mikrofonba mondott szövegére születtek, amelyekhez a művész filmrészleteket társított Franz Kafka ismeretlen mosolya JUHÁSZ KATALIN Somoija. Kafka leikébe próbál behatolni Szemző Tibor multimediális művész, zeneszerző és filmes A császár üzenete című film- és hanginstallációval, amelynek bemutatója holnap este 19.15-tői lesz a somoijai zsinagógában. Kafka azonos című rövid elbeszélése 13 nyelven hangzik el, köztük kínaiul, jiddisül, mongolul, németül és csehül, az alapanyagként szolgáló szövegekre zenék születtek, amelyeket Szemző hat helyszínen forgatott filmrészletekkel párosított,. szerves egységet alkotva hang, kép és zene között. A végső forma négy év alatt állt össze. Szemző Tibor azt kutatta, mik lehettek Kafka írásainak motivációi, és kik hatottak rá, illetve kikre hatott ő életének utolsó éveiben. A császár üzenetét Szemző zen elbeszélésnek tartja, nyelvezete szerinte rendhagyóan gazdag és szép, legalábbis nem illik bele a Kafkáról alkotott általános képbe. „Miközben világos, hogy sosem tudhatjuk meg az üzenet tartalmát, már eleve tudjuk, hiszen bármikor megálmodhatjuk. Kafka egy helyütt azt írja, hogy csak az álom vezet közvetlenül valahová. Aztán hozzáteszi, hogy az is csak az őrületbe vezethet. A kafkai létezés, identitás motivációját kerestem. Hogy mi minden kell ahhoz, hogy egy embernek ilyen gondolatai lehessenek” - magyarázta Szemző Tibor. A történetnek három főszereplője van. Kafka Bécs mellett halt meg egy magyar orvostanhallgató, Klopstock Róbert karjaiban, és ott volt vele utolsó szerelme, egy sziléziai származású fiatal nő, Dora Diamant, akivel előtte sok időt töltöttek Berlinben. Az installációban ezért mindhárman szerepet kaptak. Berlin, Bécs és Budapest mellett Szemző Tibor járt Sziléziában, Klopstock szülővárosában Dombóváron, a Ma- gas-Tátrában, ahol Kafka összebarátkozott a későbbi sikeres tüdőgyógyásszal, illetve Brooklynban, ahol Klopstock Kafka halála után letelepedett és megalapozta orvosi karrierjét. Kafka Amerikájából ismerhetjük az író vonzódását a távolihoz, ami végül csak egy rövid időre adatott meg neki, már nagybetegen. Szemző Tibor sokat merített a Beszélgetések Kafkával című könyvből is, de elsősorban az író lelke érdekelte őt. „Kafka univerzális identitását igyekeztem megragadni, ezért 29 nyelvre fordíttattam le és mondattam mikrofonba anyanyelvi beszélőkkel az említett rövid írást. Gyakran használok prózai szöveget zenei motívumként. Most is ezt vettem körbe zenei szólamokkal. Szeretném, ha Kafka ismeretlen mosolya derengne felénk ebből az installációból”- mondta Szemző Tibor, aki előbb a rövid zeneműveket alkotta meg, majd ezekhez keresett megfelelő filmrészleteket a hat helyszínen forgatott nyersRészlet Szemző Tibor egyik kisfilmjéből (Forrás:www.szemzo.hu) anyagból. Ezúttal sem videóra, hanem 8 miliméteres filmre dolgozott. „Szeretem ezt a technikát, mert olyan érzést kelt, hogy a kép bármelyik pillanatban eltűnhet, hogy a film textúrája illékony” - tudtuk meg az alkotótól, aki hat kivetítővel készül a holnapi somorjai megnyitóra. A projekt május 28-án csúcsosodik ki egy másik Kafka-szakértő, Forgách András két szeményes színdarabjával, amely eredeti szövegek felhasználásával készült. A kis- fümek megtekinthetőek a www.kafka.szemzo.hu internetes honlapon.
