Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-05 / 103. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre kevesebbet tankolunk Pozsony. A benzinárak drasztikus drágulása miatt egyre kevesebbet tankolunk - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett elemzéséből. Eszerint a hazai kiskereskedelmi bevételek márciusban 3,4 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, amihez leginkább az járult hozzá, hogy a benzinkutak bevételei az elmúlt egy évben csaknem 16 százalékkal csökkentek. Emiatt a szlovák kiskereskedelem könyvelhette el az egyik legnagyobb visszaesést az egész Európai Unióban és az eurózónában is. Az előbbiben 1, az utóbbiban 1,7 százalékos átlagos bevétel- csökkenést mértek. (SITA) Növelte előnyét a VÍG Slovensko Pozsony. Még jobban elhúzott a korábbi piacvezető Allianz-Szlovák Biztosítótól a VÍG Slovensko biztosítási csoport (ebbe tartozik a Ko- operativa, a Kommunális és az SLSP Biztosító) - közölte tegnap Lelkes György, a Ko- operativa elnök-vezérigazgatója. A csoport piaci részesedése tavaly 31,88%-ra nőtt, miközben az Allianzé 28,94%-ra esett vissza. A VÍG Slovensko tavalyi biztosítási bevétele elérte a 659 mülió eurót, adózás előtti nyeresége pedig 38 millió eurót tett ki. 2010-ben a hazai biztosítási piac 1,95%-kal nőtt, azonban az osztrák kézben levő VÍG Slovensko egyenesen 3,26%-kal. (shz) Moody’s: túlzott magyar derűlátás London. A Moody’s Investors Services vezető elemzője szerint a magyar kormány növekedési várakozásai vélhetően túl magasak és elképzelhető, hogy a kormánynak további költségvetési intézkedéseket kell hoznia. Anthony Thomas szerint az Or- bán-kormány 2014. évi 4-6 százalékos növekedési becslése valószínűleg túlzott optimizmusra vall, és középtávon újabb intézkedésekre lehet szükség. Meglehetősen ambiciózus cél a GDP-arányos költségvetési hiány 2014. évi 1,9%-ra csökkentése, de ezzel a kormány egy erős bővülési ütemet feltételez - fogalmazott Thomas. „Egyszerűen nehéz azt látni, hogy ez a növekedés megvalósul” - tette hozzá. (MTI) Olcsóbb szlovák villanyáram Pozsony. Annak ellenére, hogy az energiaárak az elmúlt időszakban nőttek, az uniós átlaghoz képest Szlovákiában még mindig olcsóbban juthatunk hozzá a háztartási villanyenergiához. ,A háztartási villanyenergia ára a múlt év első felében 9,3%-kal maradt el az uniós átlagtól. A különbséget még sikerült is növelni, hiszen 2009 második felében a különbség még csak 5,2 százalékos volt” - nyilatkozta Marian Kapec, a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) szabályozási osztályának vezetője. A vállalkozói szféra számára nyújtott áram ára ugyanakkor a tavalyi első félévben 13,2%-kal haladta meg az uniós átlagot. (TASR) Drágult a horvát üzemanyag Zágráb. A Horvátországba utazók is egyre magasabb benzinárakkal számolhatnak. Horvátországban e héten átlépte az eddig lélektaninak számító 10 kunát (1 euró kb. 7,37kuna) a95-ösbenzin ára. Az ország legnagyobb olajforgalmazója, az INA adatai szerint a jobb minőségű 95-ös benzin ára az eddigi 9,97 ku- náról 10,07 kunára emelkedett. Viszont az eurodizel BS class gázolaj ára az eddigi 9,46 kunáról 9,35 kunára csökkent. A nemrég életbe lépett új szabályozás értelmében a gazdasági tárca kéthetenként határozza meg az üzemanyagok legmagasabb kiskereskedelmi árát. A maximált áraknál kizárólag a tengerparton és az autópályákon kérhetnek el többet a ben- zinkutakon. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8999 Lengyel zloty 3,9366 Cseh korona 24,209 Magyar forint 264,68 Horvát kuna 7,3815 Román lej 4,1100 Japán jen 120,62 Svájci frank 1,2826 Kanadai dollár 1,4175 USA-dollár 1,4882 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,53-1,44 24,92-23,47 277,87-253,93 OTP Bank 1,53-1,44 24,88-23,45 272,97-257,19 Postabank 1,53-1,43 25,03-23,34Szí. Takarékpénztár 1,53-1,43 24,83-23,45 277,92-253,98 Tatra banka 1,52-1,44 24,81-23,56 275,94-254,96 Dexia banka 1,52-1,44 24,80-23,54 272,43-258,63 Általános Hitelbank 1,52-1,45 24,89-23,51 277,67-253,75 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 5. www.ujszo.com Portugália három év alatt 78 milliárd eurós támogatást kaphat az Európai Uniótól és az IMF-től Finn kézben az újabb mentőöv Jósé Socrates, az ügyvivő portugál miniszterelnök szerint a 78 milliárd eurós, az írnél és a görögnél kevésbé szigorú mentőcsomag jót tesz az országnak (TASR-felvétel) Lisszabon. Megállapodott a portugál ügyvivő kormány az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az országnak nyújtandó mentőcsomag részleteiről. Portugália három év alatt 78 milliárd eurós támogatást kap, feltéve, hogy a finn parlament is megszavazza a segítséget. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A portugál miniszterelnök, Jósé Socrates úgy fogalmazott: a mentőcsomag ,jót tesz az országnak” és kijelentette, hogy a feltételek kevésbé szigorúak, mint Görögország és Írország esetében voltak. Socrates kedd este elmondta: a megállapodás értelmében nem kell majd csökkenteni a minimálbéreket és nem kell közalkalmazottakat elbocsátani, amint arra Írország és Görögország is kényszerült. Emellett a munkavállalók továbbra is megkapják 13. és 14. havi fizetésüket. Viszont a kormánynak be kell fagyasztani a közigazgatásban dolgozók bérét, valamint a nyugdíjakat 2013-ig. Emellett a havi 1500 euró feletti nyugdíjak után adót kell kivetnie. A munkanélküliségi ellátás maximum 18 hónapig járhat, a korábbi 3 év helyett, s a havi juttatás nem haladhatja meg az 1048 eurót (eddig 1258 euróra rúgott). A költségvetési deficitcélok tekintetében engedékenyebb határidőkről egyeztek meg - tette hozzá a miniszterelnök, kiemelve: „a nemzetközi intézmények felismerik, hogy a portugál helyzet nem olyan, mint a többi országé“. A kormánynak kedvező megállapodást sikerült kiharcolnia; olyat, ami védi Portugáliát - fogalmazott Socrates. A megállapodás szerint Portugáliának idén 5,9%-ra, 2012- ben 4,5 százalékra és csak 2013- ra kell 3%-ra csökkentenie költségvetési hiányát. Ez lazább menetrendet vetít előre a kormány által korábban jósolt idei 4,6 százalékos, 2012. évi 3%-os és 2013. évi 2%-os deficitpályához képest. A portugál költségvetés hiánya 2010-ben 9,1% volt, több mint az előzetes célként megjelölt 7,3%. A tárgyalások eredményeit ismerő források szerint a 78 milliárd eurós összeg egy részét (12 milliárdot) a bankrendszer megsegítésére szánhatják, arra az esetre, ha a bankoknak emelniük kell tőketartalékaikon. Korábban az ország legnagyobb pénzintézetei leszögezték: nem lesz szükségük a mentőcsomagban kapott pénzekre. Nehézségeket okozott a mentőcsomag részleteinek kidolgozásában az, hogy Jósé Socrates márciusban lemondott a miniszterelnöki pozícióról, miután a lisszaboni parlament nem szavazta meg az újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó reformjait. Ezt követően döntött úgy az ügyvivő kormány, hogy az EU-hoz és az IMF-hez fordul mentőcsomagért. A két intézmény világossá tette, hogy egy esetleges kimentés feltételeit valamennyi nagyobb pártnak el kell fogadnia. A mentőcsomagról tegnap tárgyaltak a portugál ellenzéki pártok, az unió és a valutaalap pedig ma tarthat sajtótájékoztatót, ahol a mentőcsomag részleteit ismertetik majd. Passos Co- elho, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt vezetője úgy nyilatkozott: nincs más választás, mint elfogadni a csomagot, mivel az országnak 8 milliárd eu- rónyi adósságot kell megújítania június közepén. Az Európai Unió pénzügyminiszterei várhatóan május 16-án döntenek a portugál programról, feltéve, hogy a minapi választásokon előretört Igazi Finnek nevű párt nem torpedózza meg a koncepciót (jelenleg négy finn párt támogatja az elképzelést, viszont a 200 tagú finn törvényhozásban jelenleg csupán 98-an szavaznának igennel a portugál csomagra). (MTI,NG,só) A legdrágábban továbbra is a fővárosban, a legolcsóbban Nyitra megyében juthatunk lakáshoz Tovább folytatódott a lakóingatlanok áresése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Pozsony/Budapest. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság lassan kezd lecsengeni, és a lakások iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a lakóingatlanok áresése Szlovákiában még mindig nem állt meg, még ha ez már nem is olyan markáns, mint egy évvel ezelőtt. Az egyes régiók között azonban kiugróan nagy különbségek vannak, miközben az áreséshez kizárólag Pozsony és Nagyszombat megye járultak hozzá; az összes többi megyében, ha csak enyhén is, de nőttek az árak. Az Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetsége (NARKS) szerint a lakóingatlanokhoz az idei első negyedévben országos szinten 2,5%-kal olcsóbban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban. Tavaly ugyanakkor még 3,9%-os éves áresést mértek. Pozsony a legdrágább Az idei év első három hónapjában a lakóingatlanok négyzetmétere átlagosan 1264 euróba került, az egyes régiók között azonban jelentős eltérések vannak. A legdrágábban természetesen a fővárosban juthatunk lakáshoz. Pozsony megyében ugyan az előző negyedévhez képest 1,1%-kal csökkentek az árak, a négyzetméterenkénti átlagár azonban még így is 1694 euró. Nyitra megyében ugyanekkor 4,5%-os drágulást regisztráltak, ennek ellenére a 602 eurós négyzetméterenkénti átlagárral még mindig ez a megye számít a legolcsóbbnak egész Szlovákiában. Az elmúlt negyedévhez képest a legnagyobb áresést Nagyszombat megyében mérték, ahol 2,1%-kal olcsóbban juthatunk hozzá a lakóingatlanokhoz, mint a múlt év utolsó negyedében, jelenleg így átlagosan 846 eurót kémek egy négyzetméterért. Besztercebánya megyében 3,1%-kal, 760, Zsolna megyében 1,5%-kal, 759, Trencsén megyében 0,8%-kal, 712, Eperjes megyében 0,7 százalékkal, 837, Kassa megyében pedig 0,3 százalékkal, 996 euróra nőtt a négyzetméterenkénti átlagár. A lakóingatlanok egyes típusai közül az első negyedévben az öt- és többszobás lakások voltak a legdrágábbak, amelyeknek a négyzetméterért átlagosan 1432 eurót kértek, 1,6%-kal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A négyszobás lakások négyzetméterenkénti ára 3%-kal, 1247, a kétszobásoké 1,32 százalékkal 1373 euróra esett vissza, a háromszobásoké pedig 1270 eurón stagnált. Az egyszobás lakások négyzetméterenkénti ára ugyanekkor 1,1%-kal, 1428 euróra nőtt, a családi házak négyzetméteréhez pedig 0,4%-kal olcsóbban, 1133 euróértjuthattunkhozzá. Magyarországi körkép A szlovákiaihoz hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol szintén jelentősek a területi különbségek, így például Budapest XI. kerületében az átlagos négyzetméterárak az elmúlt két évben mintegy 3%-kal nőttek, míg a VI. kerületben közel 30%-kal estek. Budán is vannak a válság által sújtott területek, de Borsodban is találni válságálló térséget - derül ki az OTP Értéktérképből. Magyarország legdrágább körzetében (a Budai Vár) az átlagos négyzetméterár 584 ezer forint (2064 euró) volt 2010-ben, ami több mint a háromszorosa a legolcsóbb budapesti körzet (újpalotai lakótelep) átlagárának, és több mint a tízszerese a legolcsóbb magyar kistérség, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei bodrogközi kistérség átlagosan 42 ezer forintos (158 euró) négyzetméterárainak. A főváros környéki, a balatoni és néhány nagyváros környezetében lévő régió mutatkozott leginkább válságállónak. A válságot a nagyvárosok általában jobban vészelik át; különösen válságállónak bizonyult a budapesti agglomeráció keleti és nyugati szektora, csakúgy, mint Győr- Moson-Sopron megye nagy része. A Balaton térségében vegyes a kép, bár többségében vannak a válságot jobban tűrő kistérségek, kedvező piaci helyzetben inkább a kitüntetett turisztikai, rekreációs és üdülőterületek, mint a Velencei-tó, Hévíz és Zalakaros környéke tartoznak. (mi)