Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-05 / 103. szám, csütörtök
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 5. A társadalom öregszik, az idegenek jelenthetik az egyik megoldást a népességi mutatók javítására Szlovákiában nem téma a bevándorlók helyzete Nem vagyunk befogadó társadalom: Szlovákiában tavaly több mint 500-an kértek letelepedési engedélyt, közülük csak 15-en jártak sikerrel (Pavol Funtál felvétele) Állambiztonsági szempontok és emberi jogok Nehéz idegennek lenni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában nincs könnyű dolguk a letelepedni vágyó idegeneknek, a jelenlegi törvények nem igazán könnyítik meg a bevándorlók társadalomba való betagozódását. Egyebek között ezekre a problémákra világít rá a Fjúžn -Új kisebbségek hete (az angol fusion - elegy - szóból) nevű rendezvénysorozat, amelyet idén hatodik alkalommal rendeznek meg Pozsonyban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A MIPEX (bevándorlási hivatalok csoportja) felmérése szerint Szlovákia a bevándorlókkal szembeni hivatalos - állami - hozzáállás tekintetében európai viszonylatban csak Lettországot és Ciprust előzi meg. Politikai közöny Hogy a hazai politikai elit közömbös a téma iránt, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a témáról tartott kedd esti eszmecserén (címe: A sajátunkat nem adjuk, az idegent nem akarjuk!) a parlamenti pártok közül csupán az SDKÚ, az SaS és a Híd képviseltette magát. A Smer nem is válaszolt a felkérésre, a KDH nem talált olyan szakértőt, akit küldhetet volna, az SNS-t pedig meg sem hívták. Juraj Hrabko publicista, a beszélgetés vezetője szerint a hazai politikai pártok azért nem foglalkoznak a bevándorlókkal, mert azok nem jelentenek potenciális szavazatokat, ugyanis némelyik európai országhoz képest (Franciaország, Olaszország) arányuk a szlovákiai lakosságon belül elenyészően kicsi. Szlovákiában tavaly több mint 500-an kértek letelepedési engedélyt, közülük csak 15-en jártak sikerrel. Az elutasító válaszok aligha voltak minden esetben indokoltak, állítja Juraj Droba SaS-es parlamenti képviselő. „Áttanulmányoztam ezeket a kérvényeket, és nagy részük megfelelt minden követelménynek” - figyelmeztetett Droba. A belügyminisztérium valószínűleg tudatosan tartja ilyen alacsony szinten az évente kiadott engedélyek számát, 2007-ben ugyanis például a tavalyinál sokkal többen, 1642-en kérelmezték a letelepedést Szlovákiában, de csak 14-en kaptak igenlő választ. Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormányalelnök szerint annak ellenére, hogy Szlovákia Közép-Európa etnikailag legsokszínűbb országa, a szlovákokban van a legtöbb idegengyűlölet. A vitában elhangzott, hogy a szlovák társadalom egyre öregszik, ezért az itt letelepedő, és a társadalomba beolvadó idegenek jelenthetik az egyik megoldást a népességi mutatókjavítására. Szlovákiába nagyobb számban csak 1989 óta érkeznek bevándorlók, viszont nagy részük Nyugat-Európába igyekszik, így csak köztes megállót jelentünk a számukra. A szlovák állampolgárságért folyamodóknak éveket kell várniuk, az átlagos várakozási idő az unióban a leghosszabbak közé tartozik. Egyre többen jönnek Ennek ellenére a bevándor-. lók száma évről évre nő, a belügyi tárcához tartozó idegen- rendészeti hivatal adatai szerint 2009 végén 62 882 idegen élt Szlovákiában, ami a lakosság több mint egy százalékát jelenti. Jelenleg tárcaközi egyeztetés fázisában van egy belügyminisztérium által kidolgozott törvény, amely a határellenőrzések és az idegenek letelepedésének feltételeit szabályozza majd, így ennek köszönhetően a következő hónapokban a témának a politikai életben is visszhangja lehet. A Fjúžn fesztivál szervezőinek célja, hogy bemutassák azoknak a szlovákiai kisebbségeknek a helyzetét, amelyekről a közbeszédben kevesebb szó esik. „Egy olyan védjegyet, márkát szerettünk volna létrehozni, amely kellően kifejezi az új, dinamikusan változó társadalom, és a kultúrák keveredésének eszméjét” - magyarázta Laco Oravec, a fesztivál egyik szervezője, a Milan Šimečka Alapítvány programigazgatója. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Fjúžn nemcsak a hagyományosan megrendezésre kerülő új kisebbségek fesztiválját jelenti, hanem a jövőben további kisebb rendezvényeket is szerveznek országszerte. (TASR, vps) Pozsony. A Szlovákiába érkező bevándorlók számára megérkezésüktől esetleges távozásukig a letelepedési engedély megszerzése és megtartása jelenti a legnagyobb gondot. A szlovák jogszabályokról ugyan elmondható, hogy ezen a téren összahangban vannak az uniós normákkal, viszont túl nagy hatáskört biztosítanak az egyes hivataloknak, állítja Zuzana Bargerová, az Emberi Jogok Ligájának (Human Rights League) munkatársa. „Ha egy menekült vagy más módon ide érkező külföldi kapcsolatba kerül egy hivatallal, lényegében a hivatalnok dönti el, hogy az illetőnek mihez van joga és mihez nincs” - állítja Bargerová. Mint mondta, a bevándorlók bizonyos csoportjai tíz év legális it- tartózkodás után sem kaphatnak állampolgárságot. Bargerová hasonlóan restriktívnek tartja a belügyminisztérium által készített új törvényt a határ- ellenőrzésekről és az idegenek letelepedéséről. „A tervezet az állambiztonsági szempontokat tartja elsődlegesen fontosnak, és ezek ebben az esetben az emberi jogok kárára érvényesülnek” - magyarázta Bargerová, aki az elmondottak alapján véleményezte is a törvénytervezetet. Munkatársa, Zuzana Števulová szerint az államnak éppen az jelent kockázatot, ha az ide érkezőkben a bizonytalanságot erősítjük ahelyett, hogy megkönnyítenénk betagozódásukat a társadalomba. Stevulová szerint a hivatalos álláspont, mely szerint Szlovákia az idegenek nagyrészének csak köztes megállót, nem pedig a célt jelenti, hibás. „Ezzel az elmélettel próbálják megindokolni a téma iránti közönyüket” - véli az aktivista. Szerinte Szlovákia már csak azért is ideális célország az új otthont keresőknek, mert viszonylag biztonságos, gazdaságilag rohamosan fejlődő ország, és kevés bevándorló él itt. A bevándorlókat két csoportra oszthatjuk: önként, gazdasági megfontolásból ide érkezőkre és humanitárius bevándorlókra. A jelenlegi, több mint 62 ezer Szlovákiában élő bevándorló túlnyomó többsége az első csoportba tartozik. Háromféle letelepedési engedélyt igényelhetnek: úgynevezett tartós, ideiglenes és tolerált letelepedésről beszélhetünk. Az ideiglenes letelepedési engedélyhez indoklás szükséges: például munkavállalás, vállalkozás, tanulmányok, szolgálatteljesítés fegyveres testületek kötelékében. Legtöbben az első kettőt nevezik meg indokként. Tartós letelepedési engedélyt legegyszerűbben úgy lehet szerezni, ha az illetőnek szlovák állampolgár a házastársa, vagy ha zsinórban öt évig rendelkezett ideiglenes letelepedési engedéllyel. (5uzn.sk, vps) Az ideiglenes letelepedési engedélyhez indoklás szükséges: munka- vállalás, vállalkozás, tanulmányok... (Pavol Funtál felvétele) Magyarországot aggasztják a kárpátaljai történések, a magyar kormányzat magyarázatot vár az ukrán államfőtől Titkosszolgálatosok zaklatják a kárpátaljai magyarokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ungvár/Budapest. Zaklatja az egyszerűsített honosítást kérő kárpátaljai magyarokat az SZBU, az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat - állítja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A szervezet nyüt levélben fordult az ügyben Viktor Janukovics ukrán államfőhöz. A KMKSZ szerint az SZBU munkatársai telefonon vagy személyesen keresik fel az állampolgársági kérvényt benyújtókat, hogy tegyenek írásos nyüatkozatot kérelmük benyújtásának tényéről. . A KMKSZ értesülései szerint olyan eset is előfordult*hogy az állampolgárt arra kényszerítették, üljön be az autójukba, és a központban tegyen vallomást. Ellenkező esetben megtorlást helyeztek kilátásba vele és a családtagjaival szemben. A szervezet szerint az érintett személyektől megtagadták az ügyvédi segítség igénybe vételét, és kihallgatásuk során azt követelték, ismerjék be, hogy felvették a magyar állampolgárságot. A KMKSZ szerint az SZBU ezzel az elnyomó kommunista titkosszolgálat gyakorlatát idézi, célja egyértelműen a kárpátaljai magyarok megfélemlítése. A KMKSZ azt kéri Januko- vicstól, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a törvénytelenségek beszüntetésére, illetve vonja felelősségre az SZBU üle- tékeseit. A hatályos ukrán alkotmány és a vonatkozó törvények értelmében jelenleg nem vonható sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre az olyan ukrán állampolgár, aki más orSemjén Zsolt: „Magyarország kiáll mellettük” (Képarchívum) szág állampolgárságát is felveszi. Ugyanakkor egyes állami, köztisztviselői állások betöltésének hangsúlyozott feltétele az, hogy a kinevezett vagy megválasztott személy kizárólag ukrán állampolgár legyen. A KMKSZ mellett a magyar kormányzat és az LMP is magyarázatot követel Ukrajnától. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes tegnap kiemelte, Magyarországot aggasztják a kárpátaljai történések. „Egyetlen ország hatóságára sem tartozik, hogy egy magyar nemzetiségű ember miért megy be a magyar konzulátusra” - tette hozzá. Semjén fontosnak ítélte, hogy azok a magyar nemzetiségű emberek, akiket zaklattak, ezt jelezzék, „és Magyarország kiáll mellettük és az ő emberi jogaik mellett”. Az MTI információi szerint eddig mintegy húsz esetről érkezett bejelentés. Semjén kifejtette: Kárpátalján az ott élő románság nagy számban román állampolgár is, a szlovákok szintén felvehették a szlovák állampolgárságot, s a Kelet-Ukrajnában élő orosz nemzetiségűeknek szintén tömegével van orosz állampolgársága. Hasonló eset nem történt -jegyezte meg, hozzátéve: különösen elfogadhatatlan, ha ez kifejezetten csak a magyar nemzetiség ellen irányul. A miniszterelnök-helyettes megerősítette: a magyar állam továbbra sem ad ki az állampolgársággal kapcsolatban semmilyen információt más országoknak. Akik úgy gondolják, hogy ebben a tekintetben nincsenek biztonságban, jöjjenek át Magyarországra és itt adják be a kérelmüket- ajánlotta Semjén. A retorziókat az LMP is elítélte. Az ellenzéki párt arra kéri a magyar külügyminisztert, hogy a kárpátaljai magyarok zaklatásáról szerzett információkról és a tervezett intézkedésekről számoljon be a parlament Nemzeti összetartozás bizottsága következő ülésén. (MSz, MTI) Magyarország lebukott Szabadabb a szlovák sajtó Pozsony. Javított a szlovák sajtószabadság megítélésén az amerikai Freedom House nevű szervezet, amelynek hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint a tavalyi 43. helyről idén a 36. helyre léptünk előre. Csehország a 26., Lengyelország a 48. A legnagyobb visszaesést Magyarország könyvelhette el: tavalyi pontszáma alapján a 40. helyen állt volna, most csak a 65., Görögországgal, Guayanával és Szamoával együtt, egyetlen pontra megközelítve a „részben szabad” kategóriát. A jelentés szerint „Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök konzervatív kormánya korlátozó szabályozást nyomott keresztül a parlamenten és ellenőrzést szerzett a médiahatóság és a közszolgálati csatornák felett”. (SITA)
