Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-31 / 125. szám, kedd

20 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 31. www.ujszo.com Ahol kedvencek vannak, ahol a felelősség könnyen áthárítható másra, ahol vezetésre alkalmatlan a főnök, ott szinte elkerülhetetlen a gyakori konfliktus Bárkit érhet tartós lelki terror a Elmondható, hogy kisebb- nagyobb mértékben min­denkinek kijut élete során a munkahelyi szekálásból, ám ha valaki ellen sziszte­matikus támadássoroza­tot indít egy vagy több munkatársa, az már zak­latásnak, vagy egyenesen munkahelyi terrornak mi­nősül. Ezt hívják a „to mob” angol igéből (meg­rohan, nekitámad) ere­deztetve mobbingnak. ÖSSZEFOGLALÓ Vékony a határ a kellemetlen, de elviselhető munkahelyi szekálás és a bántalmazás között. Becslé­sek szerint Magyarországon és bi­zonyára nálunk is a munkaválla­lók 3-4 százaléka tapasztalja meg a módszeres kikészítés áldatlan hatásait, melynek legfőbb oka a mind az áldozatokban, mind a bántalmazókban munkáló bi­zonytalanság. Nálunk még ritkán esik szó az ún. mobbingról, ami a rendszeres és szándékos munka­helyi bántalmazás gyűjtőneve, A mobbing értelmezése igen tág: a cikizéstől a becsmérlésen és üvöl­tözésen át, egészen a fizikai bán­talmazásig terjed az idesorolható magatartásformák sokasága. Emberi tényezők * • A mobbing hátterében társadal­Léva környékén megbízható vállalkozókat keresünk kul- túrházban való árusításhoz, jó kereseti lehetőség: 1000-2000 €/hó. Tel: +36-70-330 1942. MR9112067 • Autómosóban munkalehető­ség. 0905/464 923, DS. MR9112019 Sokan vannak, akik nem bírják a gyűrődést (Képarchívum mi, szociális, szervezeti és emberi tényezők húzódnak meg. Külö­nösen nagy az előfordulása olyan munkahelyeken, ahol kiélezett a verseny, és a munkavállalók el­lenfelet lámák egymásban, ezért saját biztonságuk érdekében készek módszeresen kikészíteni egymást. A cél a vetélytárs elker- getése, de legalábbis leértékelése a vezetőség és a többi kolléga előtt. Szirmay Ágnes pszicholó­gus, tanácsadó szerint ez a szer­vezeti problémák jele, mert ha a munkavállalók megbecsülve érzik magukat, és nem fenye­geti őket a kirúgás vagy leépítés vélt vagy valós veszélye, akkor kisebb az esély arra, hogy a mun­katársak egymáson vezessék le a bizonytalanságérzetből adódó agressziójukat. Egészséges kö­reskedessel foglalkozó 4Fruit, spol. s r. o. csomagolónőket ke­res csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) raktárába. Meg­hallgatás minden pénteken 9 órától 11 óráig. Fuvart nem biztosítunk. 0918/956 573 - Bindics Lajos, raktárigazgató, 0918/185 810-Rudolf Károly, raktárvezető. MR9112036 zegben, ahol eredményes a mun­kavégzés, nincsenek is durva vál­ságok - mondja a pszichológus. Ahhoz, hogy a munkahelyi lég­kör kellemes legyen, a vezetőség­nek is sokat kell tennie. A jó veze­tő ugyanis észreveszi, ha feszült helyzet alakul ki, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy az érlelődő, vagy már kibontakozó konfliktusokat még annak elmér­gesedése előtt kezeljék. Renge­teg múlik a megfelelő csoportke­zelési stratégián - állítja Szirmay Ágnes -, de sok munkahelyen egyáltalán nem, vagy szakszerűt­lenül kezelik a csoportdinamikát. Ahol kedvencek vannak, ahol a hatáskörök nincsenek precízen megfogalmazva, és a felelősség könnyen áthárítható másra, ott szinte előre be van programozva ALFA SERVICE, s. r. o. hölgyeket keres mosonma­gyaróvári betanított mun­kára, folyamatos munka­rendbe. Szállítás ingyenes, Vásárút, Nyárasd, Ekecs, Nagymegyer, Medve út­vonal. Régi NOLATOSOK előnyben. Kontakt: 0905/201 066, 0918/029392. MR9112096 a konfliktus. A rossz munkahelyi légkört már csak azért sem sza­bad félvállról venni, mert akit zaklatnak, annak teljesítménye egy rövid szárnyaló időszak után meredeken zuhanni kezd. A lelki megpróbáltatásoknak hamar fi­zikai tünetei jelentkeznek: regge­li émelygés, hányás, állandó has­menés, vémyomásproblémák, szívbetegségek és gyomorfekély, meddőség és vetélés az állandó, sokszor évekig tartó stressz ho- zadékai. Emellett a munkahelyi problémák lassan átterjednek a magánéletre is. A megtépázott önbizalom hozadékaként a zak­latások elszenvedői családi vagy baráti körben is visszahúzódóvá, bizalmadanná, túl érzékennyé vagy épp agresszívvá válnak. Kezdeményezőképességük csök­ken, és párkapcsolati problémák jelentkeznek. Főnöki zaklatás A főnökök részéről tapasztalható zaklatásnak-és ez a leggyakoribb munkahelyi konfliktus - külön neve is van: ez a bossing, amely tipikusan akkor jelentkezik, ha vezetésre alkalmatlan, frusztrált embert helyeznek magas pozíci­óba, aki korábbi sérelmeit esetleg új beosztottjain akarja megtorol­ni, vagy maga sem tudja, hogy ÁLLÁSAJÁNLATOK • A gyümölcs- és zöldségke­munkahelyén mihez kezdjen a hatalmával. Az üvöltözés, a fenyegetőzés, az ál­landó kritizálás, a bűnbakképzés és persze a szexuális zaklatás a bossing tipikus megnyüvánulá- sa. De idesorolható az is, amikor egy középvezető állandóan a be­osztottjával végezteti el a munka oroszlánrészét, tőle meríti a kre­atív ötleteket - aztán az egészet úgy prezentálja a felső vezetés előtt, mintha az ő érdeme lenne. Az értelmetlen, vagy képessége­ket meghaladó feladatok kiosz­tása is a mobbing kategóriájába esik ez is egy módszer arra, hogy a nemkívánatos munkatársat „fi­noman” távozásra bírják. Született szenvedők A szakirodalom szerint, bár min­denki válhat mobbing áldozatává nemi, etnikai, vallási hovatarto­zásától, korától vagy szexuális orientációjától függetlenül, a nők, az idősebbek a pályakez­dők, a fogyatékkal élők vagy bár­mely más kisebbséghez tartozók­nak azért nagyobb erre az esélye. A személyiség is számít. Aki fe­szültséget generál azzal, hogy túl érzékeny, állandóan nyugtalan esedeg rosszindulatú, az köny- nyen találhatja magát rosszalló tekintetek és csípős megjegyzé­sek kereszttüzében. A gyenge önérvényesítő készség sem tesz jót a munkahelyi egzisztencia ki­építésének - ez gyakran az iskolás évek hozadéka, amikor az illető, éppúgy, mint jelenleg a munka­helyén, ki volt téve a csoport zak­latásának és már annyira hozzá­szokott az áldozati szerepkörhöz, hogy külső segítség nélkül felnőtt éveiben sem tud megszabadulni tőle. Emellett azt sem szabad elfe­lejteni, hogy vannak akik sajnos, szeretnek szenvedni, és illogikus módon magukat teszik meg már­tírnak. A mazochizmus viszont már súlyos személyiségzavar, amivel érdemes szakemberhez fordulni. Bár mind a szekálok mind az áldozatok között egyaránt elő­fordulnak nők és férfiak fiatalok és idősek a szemben álló felek általában ugyanolyan neműek. A férfiak szívesebben alkalmazzák a passzív, kirekesztő magatartás, míg a nők inkább akcióba len­dülnek bántó dolgokat vágnak ellenfelük arcába - akár hétköz­napinak látszó csevegés közé ékelve -, vagy egymás háta mö­gött indítanak pletykahadjáratot annak érdekében, hogy a másik felet megutáltassák a többiekkel. Sajnálatos módon, ha a konflik­tus napvilágra kerül, a közösség és a főnökök is gyakran a táma­dónak adnak igazat, mintha a másik fél jellemgyengesége miatt érdemelte volna ki a szekálást. De létező jelenség az is, hogy a többi­ek - eléggé a kisiskolások módján - azért állnak ki a hangosabbik fél mellett, mert nem akarnak ők is az áldozat sorsára jutni. Bár kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy akit kiutálnak valahonnan, az keressen másik munkahelyet, mégis sokan varrnak, akik éve­kig, akár évtizedekig tűrnek. A legfőbb ok a munkanélküliségtől való rettegés. A hecceléstől a terrorig A „to mob” angol igéből (meg­rohan, nekitámad, összecsődül) képzett mobbing kifejezés az osztrák Konrad Lorenztől szár­mazik, aki egy, az állatvüágban megfigyelhető jelenségre alkal­mazta: a csókák csoportosan támadnak rá az egyik egyedre, hogy elűzzék maguk közül. Ezt a kifejezést aztán Heinz Leyman svéd pszichológus átvette a mun­kahelyi konfliktusok körülírására. A mobbingot magyarul leginkább munkahelyi terrornak szokták fordítani. Ez azonban megtévesz­tő lehet, mert a mobbing korai szakaszában inkább tűnik hec­celésnek szekálásnak mintsem bántalmazásnak. Munkahelyi terrorról akkor beszélünk - füg­getlenül a választott módszertől -, ha a támadás rendszeres, vagy­is minimum fél éven keresztül, legalább hetente egyszer megis­métlődik. (PN, Nsz)

Next

/
Thumbnails
Contents