Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-31 / 125. szám, kedd

Egy futballfüggő naplójából („champions league”) Ismerősöm vidéki ma­tinéra invitál. Alacso­nyabb osztályú lab­darúgó-mérkőzésre. Azt írja, nem fogom megbánni, s hogy az „évtized meccse” lesz. Érvelése meggyőző, s én nehezen számolnék el saját lelkiismeretemmel, ha egy ilyen horderejű eseményen nem vennék részt, elvégre nem mindennap adatik meg az embernek, hogy az „évtized meccsét” lás­sa, ráadásul élőben. Szóval: irány Somorja. Az „évtized meccsét” a járási harmad- osztályban játszották, vasárnap délelőtt 10:30-tól, tikkasztó hőségben. Az utolsó FC Friends a listavezető Tejfalut fogad­ta, ez is jól hangzott, az ilyen egyen­lőtlen küzdelemnek mindig megvan a maga romantikája. A járási harmadosztályt úgy képzeli el az ember, hogy az már a teljes vadnyugat, sajátos törvényekkel, rögtönítélő bíró­sággal a pályán, ahol a vitás esetekben az ököljog érvényesül, a cserejátékosok a kispadon ülve cigarettáznak, a fél­időben pedig előkerül egy demizson tokaji hárslevelű. Ahogy a refrén mond­ja: Welcome to the jungle, we got fun and games. Ami, persze, jelentős túlzás. Mert bár a járási harmadosztálynak két­ségkívül megvannak a maga árnyoldalai (primadonnák például dupla sípcsont­védővel se menjenek a pályára), viszont van egy nagy előnye a „profi” futballal szemben: akik itt játszanak, azok általá­ban szeretnek focizni. Lehet, hogy darabos a mozgásuk, hogy edzésen tízből csak egyszer találják el a felső lécet, és a sprintfútás sem tarto­zik az erősségük közé, mégis: legalább felszabadultan játszanak. Egy ilyen meccsen nagyobb elszántságot, több kötényt, több sarkazást, több ötletet és több színt láthatunk, mint az unott, fá­sult, élvezhetetlen Corgoň Ligában. Már az sem volt mindennapi, hogy a járási harmadosztály utolsó csapatának meccsén a Bajnokok Ligája hivatalos himnusza szólt a játékosok kivonulásakor (zenéjét szerezte: Georg Friedrich Händel), egy tejfalui néző pedig az első ügyes testesei után azt kiabálta: „Brazília, Brazília”. Mi mindennek tud örülni egy néző, nem igaz? Nem baj, ha nincs iram, ha elpattan a labda, csak elhivatottság legyen, alázat és szerelem, s akkor minden oké. *** „Ez a világ legjobb csapata. Többet mon­dok: minden idők legjobb csapata” - szó­lalt meg mellettem egy angol kolléga a Wembley tribünjén szombat este. Nem nekem mondta mindezt, csak félhangosan megállapította a tényt, maga elé révedve, miközben delejes tekintettel bámultuk Messit, és próbáltuk felfogni, hogyan is le­het egyeden mozdulattal két cselt csinálni, kettőt vagy hármat, mert ki a fene tudja követni szabad szemmel Messi mozgását. Hogy szentségtörés lenne egy cikk­ben említeni a somorjai matinét a BL- döntővel? Nem hinném. Való igaz, hogy az egyiket összesen százan látták (bele­értve a büfé előtt sörözőket is), a másikat pedig világszerte több százmillióan; a két meccs mégis közös nevezőre hozha­tó. Hogy mi volt bennük a közös? Nem csupán Händel zenéje a bevonuláskor. Hanem az is, hogy a Barcelona játéká­ban - csakúgy, mint a járási harmadosz­n A szórakoztatóipar felzabálta a futballt, de a lelkétöl nem tudta megfosztani. Ezt láthattuk a Wembley-ben. tály amatőr csapatainál - nyomokban még fellelhető a „tiszta futball”. Másutt már nemigen. Se a DAC—Slovanon, se az NB 1-ben, de még a Premier League- ben sem. Ezt az ajándékot, a „tiszta futball” felvil­lanásait a Barcelonától kapjuk. Messitől, Xavitól, Iniestától. S lehet nem szeretni a Barcelonát, lehet vádolni őket azzal, hogy ez a foci „túlontúl finomkodó”, s hogy 800 passzra van szükségük egy gól­hoz, de egyet nem lehet elvitatni tőlük: azt, hogy élvezik a játékot. A mai profi futball üzlet. Köze nincs a járási harmadosztály örömfocijához. Fo­gyasztásra szánt termék lett belőle. Tör­vényeit a pénz diktálja. A szórakoztató­ipar egy az egyben felzabálta a futballt. De a „leikétől”, s ez a legfontosabb, egyelőre nem tudta megfosztani. Ez a „lélek”, az őszinte játék ott lappang még ma is. S ha szerencsések vagyunk, olykor láthatjuk felvillanásait. Egy esernyőcsel a járási harmadosztály vasárnap délelőtti meccsén, vagy egy Messi-cselsorozat a Wembley-ben. Talán még nincs veszve minden. *** FC Friends-Tejfalu 2-2 (1-0) Somoija, 100 néző © Méry, Hideghéthy (11-es), ill. Koszna, Rabay A hazai kezdőcsapat: Feri - Songi, Laca, Gógyi, Csövi - Feki, Csabi, Lali, Peti, Jancsi - Csáder. Barca-Manlltd 3-1 (1-1) London, Wembley, 87 000 néző © Pedro, Messi, Villa, ill. Rooney A Bara kezdőcsapata: Valdés - Alvés, Mascherano, Piqué, Abidal - Xavi, Busquets, Iniesta - Pedro, Messi, Villa. Gazdag József HELYSZÍNI BESZÁMOLÓ Egyperces történetek a londoni BL-döntőről. 12-13. oldal MILYEN VOLT A NÉMET SZEZON? Kiértékeltük a Bundesliga 2010/11-es idényét. 16-17. oldal FUTBALLVILÁG: HETI KRÓNIKA Az elmúlt hét legfontosabb eseményei a stadionokból. 18. oldal RAJZSOROZAT: LÉGY TE A BÍRÓ! Ismeri a futball szabályait? Tesztelje le tudását! 18. oldal 1 J

Next

/
Thumbnails
Contents