Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-30 / 124. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 30. www.ujszo.com ■UH Tízezrek az atom ellen Berlin. Tízezrek tüntet­tek szombaton Németor­szág több mint 20 városá­ban az atomerőművek el­len. A tiltakozó megmoz­dulást nem véletlenül idő­zítették a hét végére. An­gela Merkel kancellár ugyanis tegnap kapta meg azt a bizottsági jelentést, amelynek alapján az atomerőművekkel kap­csolatos végső kormány­zati politika kialakítását ígérte. Értesülések szerint a szóban forgó bizottság - amely a Bölcsek Tanácsa elnevezést kapta - azt ja­vasolja, hogy a németor­szági atomerőműveket legkésőbb 2021-ig zárják be. A testület szerint tíz év alatt végrehajtható a szükséges energiapoliti­kai fordulat, mindenek­előtt a megújuló energia- források hasznosítására való áttérés. (MTI) Máltán is lehet válni Valletta. Az erősen hí­vő katolikus máltaiak kis többséggel megszavazták, hogy országukban is fel lehessen bontani a házas­ságokat. A szombati refe­rendumon a szavazók 54 százaléka döntött a válás engedélyezése mellett. Az eredményt Lawrence Gonzi miniszterelnök je­lentette be, hozzátéve: „nem ezt remélte”, a több­ség akaratát azonban tisz­teletben fogják tartani, és a parlament meghozza a szükséges intézkedéseket. A 400 ezer lakosú sziget volt Európában az utolsó ország, amely nem enge­délyezted házasságok fel­bontását. Ez most lehető­vé válik, de a tervek sze­rint csak négy év külön­élés után. A máltaiak 72 százaléka eljár a vasárna­pi misére, és szinte az összes házasságot temp­lomban kötik meg. (MTI) Újabb francia szexbotrány Párizs. Lemondott teg­nap Georges Trón, a fran­cia kormány közszolgálati ügyekért felelős államtit­kára, akit pár nappal ez­előtt szexuális zaklatással vádolt meg két nő - jelen­tette be a párizsi minisz­terelnöki hivatal. Az ál­lamtitkár egyben Draveil város jobboldali polgár- mestere, s a hivatalban dolgozó két egykori be­osztottja tett ellene szer­dán feljelentést, úgyhogy bírósági ügy lesz az újabb botrányból. Az államtitkár esete a volt IMF-vezér, Dominigue Strauss-Kahn New York-i pere miatt is a média figyelmének hom­lokterébe került. (MTI) Mádl Ferenc tagja volt több nemzetközi akadémiának, vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított Nemzetközileg elismert jogtudós távozott MTI-ÖSSZEFOGIALÓ Budapest. Az egész magyar politikai elit egyetért abban, hogy súlyos veszteség a magyar demokrácia számára Mádl Fe­renc volt államfő távozása, aki tegnap délután, életének 81. életévében hunyt el. A tudós-politikus rendkívül gazdag életutat járt be. Tudo­mányos tevékenysége során el­sősorban polgári joggal, nem­zetközi magánjoggal és a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint Eu- rópa-joggal foglalkozott. Részt vett több tudományos folyóirat szerkesztésében, számos szer­vezet munkájában, tagja volt több nemzetközi akadémiának, vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított. Számos jelentős kitüntetése mellett 1999-ben Széchenyi-dí- jat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközi­leg elismert tudományos mun­kásságáért, iskolateremtő egye­temi oktatói, valamint tudo­mányszervezői tevékenységé­ért. 1999-ben a francia Becsü­letrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tün­tették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem díszdoktora, több könyv és ta­nulmány szerzője. 2011. május 25-én a Fővárosi Közgyűlés Bu­dapest díszpolgára címet ado­mányozott neki. A politikai életben a rend­szerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall- kormány tárca nélküli miniszte­reként feladata volt az MTA fel­ügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározá­sában. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-től a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfel­ügyelet felett, betöltötte a Bank- felügyeleti Bizottság elnöki tisz­tét, felügyelte az MTA Központi Hivatalát, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltje­ként, de pártonkívüliként a Ma­gyar Köztársaság elnökévé vá­lasztotta, tisztségébe 2000. au­gusztus 4-én iktatták be. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki cik­lust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi láto­gatást tett, több mint 520 új tör­vényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hét esetben a parlament által már elfogadott törvényt véleményezésre to­vábbított az Alkotmánybíróság­hoz, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlés­nek, s négy törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Tadics szerint azokat is megbüntetik, akik segítették a bujkálásban - vizsgálják a hadsereg és a rendőrség szerepét Titokban szállítják Mladicsot Hágába Belgrád/London. Valószínűleg ma vagy holnap adják ki Ratko Mladicsot a szerb ható­ságok a Nemzetközi Tör­vényszéknek (NT). Ezt tegnap közölte Mehmet Güney, a hágai székhelyű bíróság elnökhelyettese. Rögtön azután szállítják Hágába, hogy lezajlottak a kiadatással kapcsola­tos orvosi, adminisztra­tív és pénzügyi eljárások. ÖSSZEFOGLALÓ Az Anadolu hírügynökség­nek Güney azt mondta, hogy a srebrenicai népirtással és Sza­rajevó lövetésével vádolt volt boszniai szerb hadseregpa­rancsnok a nemzetközi joggal összhangban azonnal megjele­nik a bíróság előtt; amint meg­érkezik Hágába. Szerinte Mla­dics pere másfél-két évet vehet igénybe, attól függően, mennyi időbe telik a szükséges doku­mentumok és bizonyítékok be­szerzése. Borisz Tadics szerb elnök szombaton a BBC-nek megerő­sítette: a csütörtökön elfogott Mladicsot akiadják Hágának, noha az extábornok családja fellebbezett a pénteki döntés ellen. Bruno Vekarics, a hábo­rús bűnösök ügyében eljáró Nem néz ki nagybetegnek (TASR/AP-felvétel) Színjáték volt az őrizetbe vétel London. Korántsem Oszama bin Laden-stüusú rajtütés, ha­nem nyugati illetékesek részvételével lezajlott hosszas egyezkedés eredménye volt Mladics őrizetbe vétele. A The Sunday Telegraph által név nélkül idézett nyugati hírszerzé­si források szerint az egykori boszniai szerb hadseregpa­rancsnok megadásáról „valamivel több mint egy évig” foly­tak a tárgyalások, főleg francia, brit és német illetékesek be­vonásával. Ez arra vall, hogy a szerb hírszerzésnek kapcsola­tai voltak „legalábbis Mladics védelmezőivel”, az őrizetbe vétel pedig megrendezett esemény volt. (MTI) szerb különleges ügyész he­lyettese azt mondta, a három­tagú bíróság várhatóan kedden dönt a fellebbezés ügyében. A The New York Timesnak Veka­rics azt mondja, hogy Mladics viszonylag jó egészségnek ör­vend, tisztában van azzal, mi zajlik körülötte, bőbeszédű, ér­zelmes, és kifakad, amikor a gyerekeiről beszél. Vekarics- nak az a benyomása, hogy nincs semmilyen akadálya a per lefolytatásának. Mladics rokonai azért túlozzák el egészségi problémáit, hogy késleltessék a kiadatást. A biztonsági erők titokban szállítják majd Ratko Mladicsot Hágába, elkerülendő a de­monstrációkat vagy az erősza­kos cselekményeket. Vekarics szerint a bírósági kihallgatáson Mladics nem ejtett szót Srebre- nicáról. Első szava azt volt, hogy „semmi baja a horvátok- kal és muzulmánokkal”, s hogy „szörnyű idők jártak ak­koriban”. Az ügyész szerint Mladics azt mondta neki: soha nem ölt meg senkit, de felelős­ségre kell vonni mindenkit, aki gyilkolt. Tadics szerb elnök szerint a hatóságok meg akarnak találni mindenkit, aki segítette a szö­késben Mladicsot. A BBC-nek úgy fogalmazott: bíróság előtt kell felelnie mindenkinek, aki menedéket adott neki rejtőz­ködésének 16 éve alatt. A nyomozók vizsgálni fogják a fegyveres erők és a rendőrség érintettségét is. Az államfő be­ismerte: Mladics éveken ke­resztül számíthatott „az állami gépezetben dolgozó egyes személyek” támogatására; az előző belgrádi kormányzatok nem tettek komoly kísérleteket a boszniai háború vérengzései­ért felelős tábornok elfogására. ,A közeli napokban teljes képet kapunk arról, mi történt az el­múlt két és fél évben (Mladics ennyit töltött utolsó rejtekhe­lyén), mi több, az elmúlt 16 évben” -jelentette ki Tadics. A belgrádi Blic azt írta, öt év­vel ezelőtti szívinfarktusa után Mladics egy vajdasági kolos­torban húzta meg magát. „2006 októberében a Nagy- becskerek (Zrenjanin) mellett található Szent Melánia kolos­torba szállították. Az apácák a külvilágtól elzárva, egy cellá­ban helyezték el a beteg Mladi­csot, és gondoskodtak orvosi ellátásáról” - írta a rendszerint jól értesült újság a kolostort felügyelő egyházmegye forrá­saira hivatkozva. A nővérek felkészültek arra is, hogy Mladics esetleg meg­halhat. Ezért a kolostor temp­lomának kriptájában sírhelyet készítettek a számára. Egy hó­nap elteltével azonban a tábor­nok állapota jelentős mérték­ben javult, majd ismeretlen helyre távozott. (MTI, ú) Tizenkét gyerek halt meg egy légicsapásban A NATO újabb szerencsétlen baklövései ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Berlin. Tizenkét gye­rek és két nő halt meg meg egy NATO-légicsapásban szomba­ton a dél-afganisztáni Hilmend tartományban. A nemzetközi erőknek hónapok óta ez volt a legtöbb civil áldozatot követelő támadása az országban. A NA­TO helikoptereket mozgósított egyik támaszpontja védelmére Navzad körzetben, mert meg­támadták lázadók. A helikopte­rekről kilőtt rakéták két lakóhá­zat találtak el. Hat sérült is van: három gyerek, egy nő és két fér­fi. A NATO közölte: a helyszínre utazik a koalíciós erők és az af­gán hatóságok közös vizsgáló­bizottsága. Az egyik törzsi veze­tője elmondta: a halálos áldoza­tok közül 12 ugyanahhoz a csa­ládhoz tartozott. Tegnap számoltak be arról is, hogy szerdán, amikor több száz tálib felkelő támadta meg az af­gán hadsereget, a NATO gépei ez utóbbiak megsegítésére tá­madást indítottak. A légicsapá­sok 17 lázadót, 20 afgán rend­őrt és 18 civilt is megöltek. A NATO-gépek pilótái ugyanis összetévesztettek több rendőrt a lázadókkal. Civilek azért hal­tak mega légitámadásban, mert a tálibok - akik civil ruhában voltak - elvegyültek egy telepü­lés lakói között. Az észak-afganisztáni Tali­kanban végrehajtott öngyilkos merénylet következtében szombaton két német katona meghalt, három pedig megsé­rült. Berlinben bejelentették: az egyik sérült Markus Kneip dandártábornok, az észak-af­ganisztáni nemzetközi erők pa­rancsnoka, aki egyben a német kontingens vezetője is. Az afgán vezetés és a nyugati koalíciós erők viszonyában kü­lönösen kényes pont, hogy a lá­zadók elleni támadásokban sok­szor polgári személyek is meg­halnak. Ráadásul ezek az esetek megnehezítik a nyugatiak dol­gát az afgán lakosság bizalmá­nak elnyerésében, és így a láza­dókelleni harcban is. (MTI, ú) Körbezárt városok Tankokkal a tüntetőkre Damaszkusz. Harckocsik támogatta gyalogos egységek vettek körül két várost Szíria középső részén tegnap hajnal­ban, miután tüntetések kezdőd­tek. Gépfegyverekből lőttek a tömegre, legalább két ember halálát okozták, több tucatnyi­an pedig megsebesültek - kö­zölték szemtanúk. A Homsz kö­zelében fekvő Rasztan és Talbi- szeh városokat, illetve egy köze­li falut több tucat tank vette kö­rül. A szíriai rezsim által beve­zetett korlátozások miatt kül­földi tudósítók nem tudják más forrásból megerősíteni a har­cokról szóló híreket. (MTI) Pofon az elnöknek Dezertált egy dandár Aden. A jemeni köztársasági gárda egy dandárja átállt a ha­talom ellenzékéhez az ország egyik déli tartományában - kö­zölte tegnap egy emberjogi ak­tivista. A hír azért fantasztikus, mert a hadsereg elitalakulatai jelentős támogatói Ali Abdul­lah Száleh elnöknek, akinek lemondását három hónapja ki­tartóan követeli az ellenzék. A köztársasági gárda főparancs­noka az elnök fia. Eddig elit­egység nem állt át, a hadsereg­nek a hatalomhoz kötődő más alakulatai és a vele szövetséges törzsek közül már több is az el­lenzékhez pártolt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents