Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-28 / 123. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 28. Szalon 23 A Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvheti köteteinek bemutatói (2) Könyvhét Pozsonyban és Budapesten SZALON-ELŐZETES A héten a kiadó folytatja be­mutatósorozatait, melyeken a közönség a legfrissebb könyvhe­ti darabokkal ismerkedhet meg. Határeset Rendhagyó módon elsőként május 30-án (hétfőn) a pozso­nyi Dunaj— kultúrközpontban (Nedbal u. 3., negyedik emelet) egy szlovák, mégis magyar mű kerül terítékre, Hunčík Péter Határeset című regényének szlovák változata (Hraničný prípad; fordította Magda Ta- káčová és Marta Lieková). Be­mutatja Pavel Rankov és Dániel Hevier. A szerzővel és az est vendégeivel Martin Bútora be­szélget. Kezdés: 18.00. Szlovák Intézet Ugyanezen a napon Buda­pesten a Szlovák Intézetben (Rákóczi út 15.) tizenegy új­donság kerül terítékre: Brody Alexander: A bolygó fénye. Hu- nyady Sándor arcképe - bemu­tatja Csányi Vilmos; Király Kin­ga Júlia: A test hangjai. Ledér­könyv - bemutatja Szerbhor- váth György; Kosztolányi De­zső: Esti Kornél (Kosztolányi Dezső Összes Művei. Kritikai kiadás, 3. kötet) - bemutatja Tóth-Czifra Júlia és Veres And­rás; Kőszeg Ferenc: Múltunk vége - bemutatja Várady Sza­bolcs; Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae IV. A föld állatai -bemutatja Károlyi Csaba; Mik­lós Tamás: Hideg démon. Kísér­letek a tudás domesztikálására - bemutatja Somlyó Bálint; Pá- lyi András: Színészek kereszt­tűzben - bemutatja Radics Vik­tória; Schein Gábor: Éjszaka, utazás - bemutatja Szegő Já­nos; Szegedy-Maszák Mihály: Az újraolvasás kényszere - be­mutatja Hites Sándor; Varga Imre: Mielőtt kimondaná - be­mutatja András Sándor; Veres István: Galvánelemek és akku­mulátorok - bemutatja Molnár GáborTamás. Kezdés: 19.00. Dunaj— Egy nappal később, május 31-én (kedden) ismét a pozso­nyi kultúrközpont negyedik emelete ad helyszínt a köny­veknek, ezúttal a 82. Ünnepi Könyvhét kalligramos prózakö­teteivel ismerkedhetünk meg, pontosabban hét kortárs ma­gyar író epikai művével. A bemutatottak és bemuta­tóik: Bartók Imre: Fém (re­gény) - bemutatja Szalay Zol­tán; Grendel Lajos: Négy hét az élet (regény) - bemutatja Mé­száros Sándor; György Nor­bert: Átmeneti állapot (kispró­zák) - bemutatja Schein Gá­bor; Király Kinga Júlia: A test hangjai. Ledérkönyv - bemu­tatja Görözdi Judit; Száz Pál: Arcadia - bemutatja Bazsányi Sándor; Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke (Naplók naplója) - bemutatja Németh Zoltán; Ve­res István: Galvánelemek és akkumulátorok (novellák) - bemutatja Kálmán Gábor. Programkezdet: 19.00. Budapesti helyszínek Végül ízelítő a Kalligram bu­dapesti könyvheti programjai­ból: június 1., szerda, 16.00, írók Boltja - Lengyel László: Pretoriánosuk kora. A magyar válság és kezelése (bemutatja Bajnai Gordon); június 1., szer­da, 17.00, Vadrózsa Étterem - Brody Alexander: A bolygó fé­nye. Hunyady Sándor arcképe. A bemutatásban közreműköd­nek: Bácher Iván, Csányi Vil­mos, Galkó Balázs, Hovanyecz László, Márton László, Mészá­ros Sándor, Réz Pál és sokan mások; június 1., szerda, 19.00, Cseh Intézet - Száz Pál: Arcadia (bemutatja Láng Zsolt), György Norbert: Átmeneti állapot (be­mutatja Németh Gábor), Né­meth Zoltán: Boldogságtelep, vetélőgépben (bemutatja Pál Dániel Levente), Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke (bemutatja Szilágyi Zsófia), Jiíí Menzel - Szabó G. László: Trabanttal a Hiltonig (bemutatja Margócsy István), (ú) DVD-AJÁNLÓ We No Speak Americano JANKOVlí DÁVID Végignézve Anton Corbijn The American (Az amerikai) című filmjét, egyfajta különös értetlenség lett úrrá rajtam. Nem értettem például, hogy juthatott ez a film ilyen formá­ban keresztül a hollywoodi stúdiórendszer húsdarálóján. Hiszen valljuk be, olyan világ­ban élünk, ahol a rendezői vá­gás puszta fogalma is naiv anakronizmusként hat. És ha­bár George Clooney neve ele­gendőnek bizonyult, hogy a film bevételt könyvelhessen el, egy tekintetben nem tévedtem: a nézők utálják az amerikait. Szívből. A 2009-es év egyik legkelle­mesebb filmélménye számom­ra Jim Jarmusch amerikai kö­zönség elleni gerillatámadása, a The Limits of Control (Az irá­nyítás határai) című film volt. Ámellett, hogy olyan kevéssé ismert, mindamellett zseniális színészeket vonultatott fel, mint Tilda Swinton, Gael Gar­cía Bemal, Isaach De Bankóié et al., csak nagyon kevés pár­beszédet, és ha ez egyáltalán lehetséges, még ennél is keve­sebb cselekményt tartalmazott. A film egy álomszerű utazás Spanyolországon át, a nagy­szerű Christopher Doyle kame­ráján keresztül. Egy olyan uta­zás, ahol nem a végcél számít. Emellett pedig egyfajta önref­lexív kísérlet, merengés a film mint műfaj mibenlétén, és per­sze játékos megfricskázása a moziba járó tömegeknek. Az amerikai című film Az irá­nyítás határainak egyfajta újra­gondolása, legalábbis koncep­cionális értelemben. A történet főhőse jelen esetben is egy ma­gányos bérgyilkos, akit titokza­tos küldetése (aminek konkrét tartalmáról ebben a filmben sem tudunk meg sokat) az olasz hegyekben megbújó festői falu­ba visz. Itt egyetlen feladata várni, és ezt tesszük mi is, vá­runk és figyeljük, ahogy az ese­mények lassan (nagyon lassan) kibontakoznak, ahogy főhő­sünket egyre jobban hatalmába keríti a paranoia, majd végül szánalmas kitörési kísérletet tesz értelmetlen életéből. A felettébb lassú történetve­zetés ellenére Az amerikai egyetlen percig sem unalmas. Ennek oka pedig ambivalens módon összefügg azzal, hogy miért értékelte a filmet az ame­rikai kultúrkörből származó, így magyar és szlovák közön­ség is úgy, ahogy. Nem értet­ték, ugyanis számukra ismeret­len nyelven készült. Ez ugyanis a hatvanas, hetvenes évek fil­mes nyelve, az a vizuális kifeje­zésmód, amit Melville, Antoni­oni és sokan mások fejlesztet­tek tökélyre. „Hát persze... Ma­ga amerikai. Azt hiszi, kikerül­heti a történelmet” - mondja Benedetto atya a filmben, és mondata értelemmel bír a jele­net kontextusán kívül is. Az amerikai ehhez a történeti (az egyszerűség kedvéért nevez­zük európai) filmnyelvhez tér vissza, ahol minden snitt gon­dosan megkomponált, nem csak kimagasló vizuális él­ményt nyújt, de jelentéssel van megtöltve. Azt hiszem, az egész filmben egyetlen kézi kamerával felvett snitt sincs. Steven Boone filmkritikus ki­ábrándultságában már ötször szakított kisebb-nagyobb időre szakmájával, okként pedig el­mondta: valaki száműzte a snittet a mainstream filmgyár­tásból. „A maga keze egy mes­terember keze, nem egy művészé” - hangzik el a film­ben, szintén Benedetto atya szájából. És amikor Boone snittről beszél, akkor a kompo­zíció azon elemére gondol, ami a filmnek kumulatív erőt és strukturális integritást kölcsö­nöz. Arra, amit Corbijn most visszacsempészett a filmvá­szonra. Az egyik jelenetben a főhős kezére pillangó száll, mi­re a társaságában levő hölgy megjegyzi: „milyen gyönyörű.” A férfi lakonikus válasza: „kiha­lófélben van.” Feltűnő, hogy rögtön a következő jelenet egy kiskocsmában játszódik, ahol a falra szerelt televízióban Ser­gio Leone C’era una volta il West (Volt egyszer egy vadnyugat) cínű filmje megy. Lenyűgöző főhősünk para­noid tudatállapotának képi megragadása is. Scorsese egy­szer azt mondta, hogy a film lényege végül is csak az, hogy mi van a képmezőben, és mi van azon kívül. Ahogy főhő­sünk az olasz falu sikátoros ut­cáit járja, mi végig a háta mö­gül látjuk őt - talán ugyanúgy, mint rejtélyes üldözői. Nagy je­lentőséggel bír az is, hogy ép­pen mi van fókuszban és mi azon kívül, így olyan dolgokra figyelünk fel, amelyek követ­keztében szép lassan ránk is át­ragad a főhős lelkiállapota. Ennek betetőzése a „párbaj”-je- lenet a film vége felé, ami egyébként a Volt egyszer egy vadnyugatra történő vizuális utalás. Az amerikai méltó tisztelgés az olyan filmek előtt, mint a Le Samourai (A szamuráj), és ez esetben a cél szentesítette az eszközt: a rendező európai fil­met forgatott amerikai közön­ségnek, egy olyan nyelven, amit az nem értett. Ez persze ne tántorítson el senkit attól, hogy beszerezze az áprilisban megjelent DVD-t, és megnézze Corbijn posztmodern, önref­lexív, ízig-vérig európai alkotá­sát, amelyből ugyan hiányoz­nak a hosszas akciójelenetek és hullahegyek, de másfelől: la vida no vale nada si cuatro ca- en porminuto... jack a bárgyilkostág művészi «S rtfwaflciíkkal Mi folyamaloun mozgásban él midi; tesen van. Egy Múl «M akció után mogtogadja hagy a kovatktző munka leír ar utoltó Ez az utolsó iúldetés ««is vadtegényet áomtjyal kózé egy olaiz kisvirosBa szólil|a De Jacl iramat! mindon Myszin csapda él mimten ernM egy potenciális fenyegetés Maga is meglepődik, amiken mégis óensóseges beueigeiésbe bonyolódik egy pappal él sreielmi viszonyba keveredik e§í helyi szépséggel Ugyanakkor egy veszélyes ároyíigura is a nyo­mában van és talán iftökzatoá megbízója sem teilen az. aminek látszik. A feszültséggel lett történet a több száz éves kikövezett utcácskák labirintusán át hajszolja hősét a végsó szembesítés felé, jól vegyítve egy szenvedélyes szerelmi románc és egy ke­mény morális történet sternest, a thriller műfajának keretem beiéi MENÜNYELV: megvár j JÁTÉKIDŐ: »3 pete PÁL FOCUS GYÁRTÁS: USA 2010 HANÖOK' alpa PPJŠnB 5.1 KWGALAIWá FEKIRATOK: angol magyar spaňyoJ KÉPARANY; 10:3/1.78:1 színes SINGE/Tf) ovo GEORGE CLOONEY ÍHM/ÖWBIkSMŰÜMHMBi» .uAiniCORBURiw GEDRGEOiltKY THE AUHtMT VBUUHí PWD0O ssaurom • SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents