Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-28 / 123. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. MÁJUS 28. ÉRDEKESSÉG ] 3 A szigligeti vár legkorábbi részeit a pannonhalmi bencések építették 1260 és 1262 között . b-; í’ ■ I Cl; A barszovi ismert régészeti lelőhelyen a kőkorszakig visszamenőleg találtak leleteket Sztyepan Erza mordvin szobrász alkotása nyara szerepe volt annak is, hogy ők tették a legtöbb, szám szerint 42 javaslatot, míg például a many- sik megelégedtek 17 javaslattal. A természet kategóriában a hét csoda közé került egyebek mellett az északi rénszarvas, amelynek tenyésztése több északi nép, például a nyenyecek, a szamojédok, az enye- cek, a hantik és a nganaszanok gazdaságának egyik alapja, egy komi nemzeti park, a vepszék egy eltűnőben levő tava, egy udmurtföldi cirbolyafenyő-liget, egy mordvinföldi természetvédelmi terület. A kultúra kategóriában a hantik és manysik gyerek etnokulturális központja, az udmurtok egy népmeséi alakja, az erzák tavlai fajátékai, Kinerma kar- éliai falu, egy nyenyec emlékmű, valamint az onyega-tavi és karéliai A szigligeti vár is bekerült a finnugor világ hét csodája közé, amelyeket internetes szavazás nyomán választottak ki természet, kultúra, kézzel alkotott műemlékek és az ünnepek kategóriákban. Nyenyec templom M inden egyes kategóriában hét-hét csodát választottak ki a több mint 400 jelölt közül a több hónapon át tartó szavazással a résztvevők, akik egyben jelölhettek is objektumokat. A sziktivkari Finnugor Médiaközpont által tavaly-nyáron meghirdetett nemzetközi versenyre a 25 finnugor és szamojéd nép történelméhez, kultúrájához kapcsolódó jelentős természeti helyszíneket, emlékműveket és építményeket, tárgyakat, valamint a nyelvcsoporthoz tartozó közösségek létező vagy már elfeledett népszokásait, nemzeti ünnepeit lehetett ajánlani. Oroszországi, magyar, finn és észt szakértők értékelték a beérkezett ajánlásokat, majd nyilvános szavazással választották ki a finnugor világ hét csodája címre érdemes emlékeket. ■ A természet kategóriában az első helyre a hantik Barszov nevű hegye került. Az Ural-hegységtől keletre fekvő Hanti-Manysi Autonóm Körzetben Szurgut városa közelében levő ismert régészeti lelőhelyen a kőkorszakig visszamenőleg találtak már leleteket. ■ A kultúra kategóriában a legtöbb szavazatot a Kany kuns olan című hanti etnográfiai gyűjteménysorozat kapta, amelynek még csupán első kötetei jelentek meg. ■ A kézzel alkotott műemlékek kategória első helyére a mordvin Sztyepan Erza szobrász alkotásai kerültek. ■ Az ünnepek kategóriában mesz- sze a legtöbb szavazatot a hantik medvejátékok ünnepe kapta. A hantik fölényes győzelmében bizokőbe vésett, őskori rajzok kerültek a hét csoda közé. A kézzel alkotott műemlékek kategóriában a csodák közé került a hantik egy fából készült régi erődítménye, a régi udmurtok Idnakar városa, a nyenyecek egy temploma, a marik egy hegye, a szamojédek ősi labirintusai és a finnugor csodák egyetlen magyar szereplője, az 1260-as években épült balaton-felvidéki szigligeti vár. Ünnep kategóriában a nyenyecek, manysik és hantik, valamint a moksák és erzák egy-egy közös ünnepe, továbbá a marik és az udmurtok egy-egy ünnepe került a csodák közé. A 2000 decemberében, Helsinkiben rendezett konferencia eredményeként jött létre a Finnugor Médiaközpont, és a finugor.ru címen található honlap, amely a finnugor nyelvcsalád iránt érdeklődőket látja el orosz és angol nyelvű anyagokkal. A világon több mint 24 millió ember beszéli anyanyelvként a finnugor nyelvek valamelyikét. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. (MTI) Oroszországi, magyar, finn és észt szakértők értékelték a beérkezett ajánlásokat. Az erzák egyik tavlai fajátéka * ' ' • .j» iiwílr A hét csoda közé került az északi rénszarvas is, amelynek tenyésztése a nyenyecek, a szamojédok, az enyecek, a hantik és a nganaszanok gazdaságának egyik alapja (Fotók: finugor.ru, wikipedia/ferengra)
