Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-28 / 123. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 28. Közélet 3 Megbírságolhatok a nyelvi jogokat megsértő hivatalok, a veszélyhelyzetre figyelmeztető magyar feliratok elmulasztása esetén a jogi személyek is Bővíti nyelvi jogainkat az új törvény Kráľovský CHLMEC 4 .... Bírságot kaphat a hivatal ♦ ha nem teszi lehetővé a kisebbségi nyelvű ügyintézést ♦ ha a polgár kérésére nem adja ki a kisebbség nyelvén a születési és halotti bizonyítványt, vagy a házasságlevelet ♦ ha nem biztosítja a hivatal kisebbségi nyelvű megjelölését + ha nem biztosítja be a kisebbségi nyelvű formanyomtatványokat 4 ha nem tünteti fel a község nevét a kisebbség nyelvén ♦ ha a különféle feliratokat, fontosabb információkat nem tünteti fel a kisebbség nyelvén ♦ ha nem közli az általános érvényű rendeleteket a kisebbség nyelvén Pozsony. A parlament szerdán hosszú vita után elfogadta a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt. Összeállításunkban a főbb módosításokat vesszük szemügyre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kisebbségi nyelvek használatáról 1999-ben, az első Dzu- rinda-kormány idejében fogadtak el törvényt. A jogszabály azóta többször módosult, a mostani a törvény első átfogó módosítása. A törvény egyik első paragrafusában meghatározza, mely kisebbségekre vonatkozik. Eddig a törvényben csak a 20%-os nyelvhasználati küszöb szerepelt - elvileg a vietnamiakra is vonatkozott, ha ilyen arányban lettek volna egy-egy településen. A módosítás után a törvény csak az úgynevezett hagyományos nemzeti kisebbségeknek ad nyelvhasználati jogokat, így természetesen a magyar kisebbségnek is. Mozgó küszöb A törvény egyik leglényegesebb változtatása a nyelvhasználati küszöb megváltoztatása. Az eredeti tervekkel ellentétben nem 10, hanem 15 százalékra módosul, ám gyakorlatilag csak 10 év múlva, ugyanis két egymás után következő népszámláláson kell legalább ennyi kisebbséginek a településen lakni ahhoz, hogy élhessen nyelvi jogaival. A mostani és a 2021-es népszámlálás adatait veszik majd figyelembe. Addig viszont az összes községben élni lehet a kisebbségi nyelvi jogokkal, ahol ezt eddig is lehetett, függetlenül attól, hogy a mostani népszámlálás eredménye esedeg azt mutatná, hogy 20 százalék alá esett a kisebbség aránya. A nyelv- használati jogok viszont csak akkor vesznek el, ha három egymást követő népszámláláson 15 százalék alá csúszna az adott kisebbség aránya. 2031-ig tehát garantálva vannak ezek a jogok ott, ahol most is érvényesek. Magyar okiratok Újdonság, hogy a kisebbségi küszöböt elérő községekben a hivataloknak - a polgár kérésére - kisebbségi nyelven is ki kell adniuk bizonyos iratokat. A születési és halotti bizonyítvány, valamint a házasságlevél magyarul is kiállítható. Bizonytalanságok esetén a szlovák nyelvű változat a mérvadó. A lakosság jelentős része ugyanakkor a járási székhelyek kórházaiban születik, ahol nem biztos, hogy a magyarok aránya meghaladja a 15 százalékot. így például aki Pozsonyban, Kassán vagy Nyitrán születik, továbbra sem kaphat magyar nyelvű születési bizonyítványt. Nagyon fontos változás, hogy egyéb kétnyelvű közokiratokat is kiadhatnak ezentúl a hivatalok: engedélyeket, igazolásokat, nyilatkozatokat. Ezeket akkor kapja meg kétnyelvű változatban a polgár, ha külön kéri. Ha magyar nyelven írt beadványt nyújtott be, a választ is magyar nyelven kell megírni. Ilyen lehetőség eddig nem létezett. Eddig csak a községi hivatalnak kellett kisebbségi nyelvű űrlapokat biztosítania, a módosítás után már az állami hivataloknak is (pl. adóhivatal, munkahivatal, közlekedési hivatal stb.). Fontos még, hogy a hivatal köteles tájékoztatni az állampolgárokat a kisebbségi nyelv használatának lehetőségeiről, a hivatal épületében jól látható helyen elhelyezett információkkal. A törvény szerint az önkormányzatok írásos dokumentumait az államnyelvű változat mellett a kisebbségi nyelven is ki lehet állítani. A jegyzőkönyveket, statisztikákat, határozatokat, a nyilvánosság számára szolgáló információkat kisebbségi nyelven is közzé lehet tenni. A tervezet pontosítja a község kisebbségi megnevezésének elhelyezését, valamint előírja, hogy a vasútállomások, repterek és kikötők kisebbségi nyelven is megjelölhetők. Magyar táblák További jelentős változtatás, hogy a törvény előírja, a kisebbségek által lakott községekben a fontosabb információkat a kisebbség nyelvén is közölni kell. Vonatkozik ez a feliratokra is, a tervezet szerint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló összes feliratot a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. A jogszabály konkrétan az üzleteket, sportpályákat, éttermeket, utcákat sorolja ide. - A4. § (6) bekezdéséről van szó: Kötelezően fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén azokat a feliratokat, amelyek veszélyhelyzetre figyelmeztetik az állampolgárokat (például: Vigyázat, magasfeszültség!). Ennek elmulasztása esetén bírság szabható ki. Minden egyéb feliratot is fel lehet tüntetni kisebbségi nyelven is. A települések névváltoztatását illetően az eddigi szabályozás szerint a népszavazás érvényességéhez 50%-ot meghaladó részvételre volt szükség, és a résztvevők 80%-ának kellett támogatnia a névváltoztatást. A módosítás után már elég, ha a résztvevők több mint fele a névváltoztatásra szavaz. A népszavazás kiírásáról a képviselő-testület dönt. (Egy üyen szavazással azonban csak a már meglévő kisebbségi nyelvű megnevezést lehet megváltoztatni. Például Nemeskosútot Kosútra.) Ez azért lényeges változtatás, mert egy 30-40%-ban magyarlakta községben szinte lehetetlen lenne elérni a több mint 50 százalékos, vagy még magasabb részvételi és támogatottsági arányt. Egészségügyi intézetek A törvény kimondja,.hogy a kórházaknak, rendelőintézeteknek lehetővé kell tenniük a kisebbségi nyelvhasználatot, amennyiben ezt saját feltételei megengedik. Tehát nem kötelező a kisebbség nyelvén beszélő orvost, nővért vagy tolmácsot alkalmazni, másrészt a magyar orvost és nővért nem lehet akadályozni abban, hogy magyarul beszéljen a beteggel. A törvény több kötelességet ír elő a kisebbségek által lakott települések önkormányzatai számára. A község hivatalos tábláján és internetes oldalán kötelezően fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén az önkormányzatjogköreit és összetételét, az önkormányzat által kiadott előírásokat, rendeleteket és döntéseket. Tájékoztatni kell arról is, hogy hol, mikor és milyen módon nyújthatják be a természetes és jogi személyek kérvényeiket, javaslataikat, panaszaikat és egyéb beadványaikat. Emellett a kisebbség nyelvén is tájékoztatni kell a község gazdálkodásáról, költségvetéséről stb. A végrehajtás ellenőrzése A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek kétévente jelentést kell írnia a kisebbségi nyelvek használatáról, és azt a kormány elé kell terjesztenie. A törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettesi hivatal nyújt szakmai és módszertani segítséget az önkormányzatoknak, hivataloknak és jogi személyeknek. Eddig a számonkérhetőség bizonyult minden hazai kisebbségi törvény Achilles-sar- kának. Az új jogszabály ezt úgy oldja meg, hogy a törvény egyes paragrafusainak megsértése esetén 50 és 2500 euró közötti bírság szabható ki a mulasztást elkövető hivatalra. Ha a veszélyhelyzetre figyelmeztető tábla csak szlovák nyelvű, jogi személy is bírságot kap. Hasonlóképpen szerepel ez az államnyelvtörvényben is. (MSz, vps) Tilos lesz a dohányzás az iskolákban, kulturális és sportlétesítményekben Szigorúbb dohányzásellenes törvény ÚJ SZÓ-HÍR Több pénzt akarnak a kórházak, a minisztérium ellenzi a javaslatot Napi négy eurót kérnének a betegtől (TASR-felvétel Pozsony. Nem elég hatásos a nem dohányzók védelmét szolgáló törvény, ezért módosítani, jobban mondva szigorítani kell. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter és Róbert Ochaba, a Közegészségügyi Hivatal munkatársa sajtótájékoztatón indokolta meg, miért van szükség a módosításra. Egy megdöbbentő adattal kezdte: 1994 és 2007 között a 10-14 éves gyerekek körében megduplázódott a dohányzók száma. A szakemberek szerint ennek egyik oka az, hogy a hatályos törvény értelmében az iskolaudvarokon nem tilos a dohányzás, hacsak az iskola vezetése ezt külön rendeletben nem tiltotta meg. A módosítást jórészt lakossági panaszok nyomására dolgozták ki. Sokan panaszkodtak például arra is, hogy a bevásárlóközpontokban az ún. nyitott vendéglőkben szabadon dohányoztak az emberek, és az arra sétáló gyerekes családokat passzív dohányzásra kényszerítették. Egy felnőtt szabad akaratából gyújt rá, de az megengedhetetlen, hogy miatta a gyerekek passzív dohányossá váljanak. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Szlovákiában évente 500-an halnak meg a passzív dohányzás következtében. A közeljövőben a parlament elé kerülő módosítás értelmében a bevásárlóközpontokban kötelező lesz fallal elválasztani a dohányosoknak fenntartott helyet. Tilos lesz a dohányzás az alap- és a középiskolák, valamint az iskolai intézmények, továbbá a kulturális és sportlétesítmények egész területén. Hogy jobban ellenőrizhető legyen a cigarettavásárlók kora, a törvénymódosítás szerint a nagy üzletekben csak egy helyen lehet majd dohányipari termékeket árulni. A fiatalokat védené az is, ha a dohányipari termékek csomagolása nem lenne olyan vonzó, mint most. Egy felmérés szerint ebben a tekintetben Európában Szlovákia áll az első helyen. A miniszter hangsúlyozta: Az eddiginél lényegesen magasabb lesz a kiszabható bírság, ha valaki megsérti a törvényt, de egy daganatos beteg napi kezelési költsége bármilyen bírságnak a sokszorosa. Uhliarik nem zárta ki, hogy- az Európai Unió céljaival összhangban - hamarosan további lépéseket tesznek a nem do- hányzókvédelmére. (ki) Pozsony. A kórházak kiadásainak mindössze 65 százalékát fedezik az egészség- biztosítók - állítja a Szlovákiai Kórházak Szövetsége. Az ezt bizonyító átfogó felmérést a szervezet a minisztériumnak is eljuttatja. „Felhívásban kértük az egészségügyi minisztert és a kormányt: változtassa meg az egészségügyi ellátás rendszerét” - mondta Marián Petko, a szövetség elnöke. A szövetség szeretné, ha a betegek fizetnének a kórházi ellátásért, négy eurót kémének egy napra. Azt is szorgalmazzák, hogy június elsejétől a soron kívüli ambuláns kezelésért és a standard feletti szolgáltatásokért is fizessenek a betegek. Az összeg nagyságáról a kórházak önállóan döntenének, a malackai kórházban például már fizetni kell. Az egészségügyi minisztérium határozottan ellenzi a páciensek effajta anyagi terhelését. A tárca a fizetés helyett a kiegészítő biztosításban látja a megoldást, (ki)
