Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-26 / 121. szám, csütörtök

12 Utazás ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 26. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK Az EU polgárai Európában nyaralnak Az Európai Unió polgárainak többsége, azaz a 27 tagállam lakosságának 57,6 százaléka az EU-n belül tervezi idei nyaralását - derül ki az Európai Bizottság felméréséből. A több mint 30 ezer ember megkérdezésével készült jelentés szerint a válaszolók 37,7 százaléka belföldi turisztikai cél­pontot fog felkeresni, további 19,9 százalék pedig más EU-tagállamba tervezi idei nyaralását. A felmérésben részt vevők 15,6 százaléka mondta, hogy EU-n kívüli országba készül, és csupán 4 százalék felelte azt, hogy egyáltalán nem megy nyaralni 2011-ben. A megkérdezettek csaknem negyede (22,8 százalék) még nem döntötte el vagy nem tudja, megy-e nyaralni idén. A beszámoló szerint Olaszor­szág, Spanyolország és Franciaország az idén utazók kö­zött a legkedveltebb úti cél. A százoldalas részletes jelen­tésből az is kiderül, hogy tavaly azok, akik nem mentek nyaralni, az anyagi lehetőségeikkel magyarázták az ott­honmaradást. A vártnál nagyobb a Ryanair nyeresége A vártnál nagyobb nyereséggel zárta 2010-es üzleti évét a Ryanair, a legnagyobb európai diszkont légitársaság. Az ír cég beszámolója szerint az idén márciusban véget ért üzleti évben az adózás utáni profit 401 millió euró volt, 26 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és meghaladta az elemzői előrejelzések 382 milliós átla­gát. A bevétel 21 százalékkal 3,6 milliárd euróra nőtt, az utasok száma pedig 8 százalékkal 72,1 millióra emelke­dett. A társaság a légi közlekedést terhelő extra adók, az üzemanyagok drágulása, a közlekedést hátráltató ke­mény tél és az izlandi vulkánkitörés ellenére javított eredményein. Az új, 2011-es üzleti évben azonban meg­törhet a lendület, az üzemanyag folytatódó drágulása felemésztheti a jegyáremelés révén elért többletet, a pro­fit így várhatóan stagnál majd, 400 millió euró körül alakul, az utasok száma pedig 4 százalékkal emelkedhet, 75 millió lehet - közölte a Ryanair. Év végéig privatizálják a LOT-ot Még idén év végéig befejeződik a LOT lengyel légitársa­ság privatizációja a lengyel kincstárügyi minisztérium tervei szerint - jelentette a lengyel sajtó. A részvényesi közgyűlés megerősítette a privatizációs szándékot, egy­szersmind megváltoztatta a cég státusát. Ezáltal a LÓT ugyanolyan státusba került, mint a többi társaság, amelyben részesedése van a kincstárügyi minisztérium­nak. Nemcsak a légitársaságot adják el, hanem a kincs­tár tulajdonában levő kiszolgáló cégeket is, illetve a re­gionális utasszállító Eurolot társaságot is. A LOT legna­gyobb gondja a flotta szűkössége, ami nem teszi lehető­vé a teljes hálózat biztonságos használatát. Egy esetleges műszald hiba késésekkel, sőt járatok lemondásával jár, és ez komoly kiadásokat jelent a légitársaság számára. A flotta azért szűkös, mert a LOT csak egy év múlva, több mint hároméves késéssel kapja meg a megrendelt Boe- ing-787-es gépeket. (MTI, tpb) A lengyel légitársaság gépe (Képarchívum) Mayotte-i táj (Fotó: Mayotte kormányzósága) Mayotte érintetlen természete vonzó lehet a turisták számára; krokodilok, strandok, pálmafák... Új tagállammal bővült az EU Mayotte-i népdalkor Az Afrika és Madagasz­kár közti francia gyarmat tengeren túli területként nem volt tagja az EU-nak, 2011. március végétől azonban Franciaország megyéjeként taggá vált. POSTAÁKOS ISTVÁN Mayotte természetföldrajzi ér­telemben a Comore-szigetek legdélebbi tagja. 1974-ben, ami­kor a szigetcsoport északabbra fekvő részei kikiáltották függet­lenségüket, egyedüliként itt sza­vazott a lakosság a francia állam keretein belül maradás mellett. Státusa „Franciaország tengeren túli területe”, pénzneme, mint a francia anyaországnak is, az eu­ró. A szigetország fővárosa a 45 ezer lakosú Mamoudzou, a helyi kormányfő (hivatalosan „a me­gyei tanács elnöke”) Ahmed Att- oumani Douchina. Az államfő természetesen a mindenkori francia elnök, akit a szigeteken Hubert Derache kormányzó kép­visel, megtestesítve a francia központi hatalmat és ellátva az államfői funkciókat. Mayotte a francia alsóházba egy képviselőt, a felsőházba pedig két szenátort delegál. Lakossága mintegy 187 ezer fő. A nemzetközi repülőtér a fővárossal szemközti szigeten ta­lálható, Dzaoudziban, a korábbi fővárosban. Mayottenak köz- szolgálati rádiója, televíziója mellett nyomtatott sajtója is van: a Mayotte Hebdo a szigetvilág he­tilapja. A lakosság fele 20 éven aluli! 2009 tavaszán népszavazást tartottak az országrész státusá­ról, és a lakosság többsége úgy foglalt állást, hogy a tengeren túli terület Franciaország tengeren túli megyéjévé alakuljon át. 2011 márciusától Mayotte Franciaor­szág 101. megyéje, s ilyen minő­ségében az EU-nak is tagja. Bökkenő ugyanakkor Brüsszel számára, hogy a szunnita iszlám vallású, színesbőrű törzsi lakos­ság a helyi jogrend szerint megvá­laszthatja, hogy a francia, konti­nentális jogrend, vagy a törzsi szokásrendszer szerint ítéljék meg az ügyét, amelynek értelmé­ben nem is a jogi szervek, hanem az iszlám kádik végzik az igazság­szolgáltatást. Ezaválasztásilehe- tőség csak a mayottei, a comorei vagy a madagaszkári eredetű la­kosokat illeti meg, az ott élő fehér franciákat nem. A francia jog­rendszerrel párhuzamosan mű­ködőjogrendszer szerint megen­gedett a poligámia, sőt házassá­got már 15 éves kortól is lehet kötni. Ennek a jogi helyzetnek most véget kell vetni, hiszen nem lehet, hogy az EU területén ilyen bizonytalan jogi helyzet fordul­jon elő. Az utóbbi évek során lé­pésről lépésre változtatták meg a mayotte-i jogrendet, hogy EU- konformmá váljék. A kádik sze­repe tehát fokozatosan csökkent, mára csupán mediátori szerepet tölthetnek be, és a házasságköté­sek is csak akkor érvényesek, ha arra felhatalmazott közjegyző előtt szentesítik. A schengeni övezetnek a már­ciusi csatlakozás után sem lesz tagja a szigetvilág, és bizonyos jogi területek is helyi hatáskör­ben maradnak, mivel Mayotte csak úgynevezett Tengerentúli Ország és Terület az európai tér­ben. Státusa fejlődésének jelen­legi szakaszában néhány jogi te­rület továbbra is specifikus ma­rad: az adók, a törvények és az il­letékek, a munkajog és a külföldi­ek ott-tartózkodása. Tehát a tar­tózkodási engedéllyel Mayotte- on élő külföldieknek vízumot kell kérniük, ha Franciaországba akamakutazni. Súlyos probléma az illegális bevándorlás. Franciaország minden évben komoly erőfeszí­téseket tesz az illegális migráció megfékezésére (évente 50 millió eurót fordít rá). 2010-ben 26 405 illegális státusú külföldit tolon- coltak vissza, ami 32%-kal több az előző évinél. Ez világrekord. A lakosság 40 %-a, vagyis 50 000 il­legális bevándorló él Mayotte- on. Többnyire hivatásos ember- csempészek segítségével, fejen­ként 200-300 euró megfizetése után érkeznekide a legközelebbi, 70 km távolságra lévő, Anjouan- szigetről. A Vörös-tenger érintett részét nagy temetőnek tartják, sokan fulladtak meg, amikor tö­rékeny lélekvesztőjük elsüllyedt, vagy amikor beledobták őket a tengerbe. Sokszor csak férfiakkal teli csónakokat lehet látni, mivel először az állatokat, majd a ra­kományt, a gyerekeket és a nőket dobják be a tengerbe, lebukás vagy más veszélyeseién. Az előál­lított illegális bevándorlók 75%-át a szárazföldön, 25%-át a tengeren fogj ák el. A bevándorlás oka egyszerű: a szomszédos or­szágokhoz képest legalább tíz­szeres a bér. Az 1990-2000-es évek fordulóján a Comore-szi- getcsoport több tagja is kinyilvá­nította függetlenségét, de az Af­rikai Egységszervezet közvetíté­sével lezajlott tárgyalások után, szövetségi állammá átalakult formában újraegyesült az ország, amelyet egy népszavazás is szen­tesített. Érdekes Mayotte-on a család­jogi helyzet is, a szigetországra ugyanis a törzsi szokásokból ere­dő matriarchátus jellemző, mivel a szigeteken, az évszázadokkal ezelőtt eljutó iszlám vallás mel­lett megmaradt az animista hitvi­lág és szokásrendszer is. Manap­ság a francia egyházügyi törvé­nyek maximális tiszteletben tar­tása mellett zajlik a hitélet is, te­hát a burka tilalmát elrendelő törvény is különösebb problémák nélkül betartható. Az érintetlen természet vonzó lehet a turisták számára! Kroko­dilok, vaníliaültetvények, az In­diai-óceán strandjai, pálmafák... 2010-ben 53 ezer turista érkezett Mayotte-ba, elsősorban a konti­nentális Franciaországból és Ré­union tengeren túli megyéből. A távoli országrészt turisztikai fej­lesztéssel próbálják attraktívvá tenni. A fejlődést azonban gátol­ja, hogy Franciaországból drága ide repülni. A szigetekre majd­nem mindent importálni kell. Legfontosabb külkereskedelmi partnerei Franciaország és Co- more. Exportcikkei agrártermé­kek: ylang-ylang olaj (a parfüm­ipar alapanyaga), kávé, vanília. Mayotte EU-csatlakozása a hazai médiában egyáltalán nem kapott visszhangot, holott figye­lemre méltó, hogy pusztán fran­cia (ex) gyarmati státusa révén az európaiságtól ilyen jelentős mér­tékben különböző ország hama­rabb válik az Európai Unió teljes jogú tagjává, mint például Ukraj­na vagy Szlovéniát leszámítva a jugoszláv utódállamok. A szakér­tői vélemények szerint Mayotte igazi integrációja a francia me­gyerendszerbe még mintegy 10-25 évet is igénybe vehet.

Next

/
Thumbnails
Contents