Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-26 / 121. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 26. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén 3,6%-kal nő a gazdaság Párizs/Pozsony. A szlovák gazdaság idén és jövőre is folytatja a többi országhoz képest dinamikus növekedését - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap közzétett előrejelzéséből. Az idei évre 3,6, jövőre pedig 4,4%-os bővülést jósol a nemzetközi szervezet. A növekedést a külföldi kereslet bővülésének és a cégek befektetéseinek köszönhetjük. A munkanélküliség a tavalyi 14,4%-ról idén 13,8, jövőre 12,8%-ra csökkenhet. Az árak a tavalyi 0,7% után, idén már 3,9, jövőre pedig 2,9%-kal nőnek. Az OECD Csehország- nak idén 2,4, jövőre 3,5%-os növekedést jósol, Magyarország idevágó két adata pedig 2,7,01.3,1%. (TASR) Megduplázódó lakáshitelek Pozsony. Az idei első negyedévben Szlovákiában csaknem 90%-kal több, 377,8 millió eurónyi lakáshitelt folyósítottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Hypocentrum szerint mindez főleg az alacsonyabb kamatoknak köszönhető. A lakáshitelek piacán a Szlovák Takarékpénztár a piacvezető, 30,84%-os részesedéssel, amit az Általános Hitelbank (27%) és a Tatra banka (16,3%) követ. A kedvezőbb hitelek révén az első negyedévben 75%-kal több új lakás talált gazdára az egy évvel korábbihoz képest. (TASR) Egyszerűbb alkoholeladás Pozsony. A gazdasági tárca és a vállalkozók bírálatát követően Ivan Miklós pénzügy- miniszter újra módosítani kívánja a szeszipari termékek jövedéki adójáról szóló törvényt, mivel az alkohol nyilvántartásával kapcsolatos, az idei év elején bevezetett új szabályok elviselhetetlen terhet rónak a kereskedőkre. Juraj Miškov gazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályok semmilyen pluszbevételt nem jelentenek az állami költségvetés számára, a vállalkozók adminisztratív költségeit azonban évi 28 millió euróval növelik. Miklós módosító javaslatát a parlament már a második olvasatba utalta, és ha elfogadják, a napi nyilvántartást augusztustól havi nyilvántartással váltják fel, és csökkentik a büntetéseket. (SITA) Magasabb lesz a cseh áfa Prága. A Nečas-kormány tegnap elfogadta az áfa alsó kulcsának fokozatos emeléséről szóló tervezetet. Napjainkban az alsó kulcs 10%, a felső pedig 20%. A koncepció értelmében 2012-ben a 10 százalékos kulcs 14%-ra, 2013-ban pedig 17,50%-ra emelkedik, a felső kulcsot leviszik 17,50%-ra. A tervezett adóemelés miatt drágulhat az élelmiszer, a tömegközlekedés, a gyógyszer, az egészség- ügyi, idegenforgalmi szolgáltatás és a kulturális rendezvények belépője. (ČTK) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8672 Lengyel zloty 3,9678 Cseh korona 24,577 Magyar forint 270,06 Horvát kuna 7,4450 Román lej 4,1345 Japán jen 115,47 Svájci frank 1,2324 kanadai dollár 1,3768 USA-dollár 1,4069 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,45-1,37 25,31-23,83 281,52-257,28 OTP Bank 1,45-1,37 25,28-23,84 277,02-261,17 Postabank 1,46-1,36 25,42-23,70Szí. Takarékpénztár 1,46-1,36 25,23-23,83 281,47-257,23 Tatra banka 1,44-1,37 25,17-23,89 281,62-260,22 Dexla banka 1,45-1,37 25,22-23,94 276,40-262,40 Általános Hitelbank 1,45-1,37 25,27-23,87 281,47-257,22 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) r MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA A ROZVOJA VIDIEKA SLOVENSKEJ REPUBLIKY Értesítés az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség (Štátna veterinárna a potravinová správa SR) nyilvános elszámolásáról 2011. május 31-én 10 órai kezdettel a minisztérium épületének (Dobrovičova 12, Pozsony) 5. emeleti termében tartják az intézet 2010. évi tevékenységének nyilvános elszámolását. Komárom és Nagykürtös között nincs olyan ügynökség, amely az országos hálózatba tartozna Elzárt régiófejlesztési támogatás A régiófejlesztési ügynökségeket zömmel a leszakadó, hátrányos helyzetű régiókban hozták läre (TASR-felvétel) Pozsony. A közlekedési tárca 12 régiófejlesztési ügynökséget- köztük a párkányit és az ipolyságit- zárt ki a régiófejlesztési ügynökségek integrált hálózatából. Akizárt ügynökségek idén nem kaphatnak kö z- vetlen támogatást az Európai Uniótól, és elesnek az állami támogatástól is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A régiófejlesztési ügynökségek elsősorban az önkormányzatok, helyi szervezetek és vállalkozók munkáját segítik különféle pályázatok kidolgozásánál. Az országos hálózathoz eddig 49 vidéki ügynökség tartozott, több ügynökség azonban már tavaly sem kapott pénzt. Az idei évre 55 ügynökség kért támogatást, amelyek közül 17-et utasítottak vissza. „A tárca mostani döntése miatt Komárom és Nagykürtös között - a közel 150 kilométer hosszú határmenti, hátrányos helyzetű térségben - nem maradt olyan régiófejlesztési ügynökség, amely az országos hálózatba tartozna” - tájékoztatott Farkas Iván, az MKP alelnöke. Ugyanakkor az integrált hálózatban hagytak olyan régiófejlesztési ügynökséget, amely tevékenységét néhány hónapja felszámolta. Farkas szerint ez is azt bizonyítja, hogy nem szakmai döntés született. A kizárt régiófejlesztési ügynökségek idén nem kaphatnak közvetlen támogatást az Európai Uniótól és az állami szervektől. Többségük ennek ellenére folytatja a tevékenységét szűkehb költségvetéssel is, hiszen a megyei hálózatba tartoznak, és a határon átnyúló pályázatok esetében, illetve számos más területen széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek. Érsek Árpád, a közlekedési tárca Híd által jelölt államtitkára szerint az ipolysági irodát azért zárták ki az integrált hálózatból, mert nem teljesítette a törvényes feltételeket, vagyis nem nyújtotta be időben a kérvényhez csatolandó összes szükséges mellékletet, sorozatosan megsértette a vállalt kötelezettségeit, ráadásul tavaly a legsilányabb eredményeket érte el egész Szlovákiában. Ez utóbbi miatt zárták ki a párkányi irodát is, amely Érsek szerint a második leggyengébb ügynökségnek számított. A tárca szerint helyét a vágsellyei ügynökség veszi át. Érsek szerint mindent megtesz azért, hogy a párkányi ügynökség - a rossz eredmények ellenére - pénzhez jusson, (guzsu, mi) Figyeljük folyamatosan a számlakivonatokat Többe kerül a szolgáltatás HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az elmúlt hetekben több szlovákiai pénzintézet is megemelte a számlacsomagok vezetésének díját, ami még kérdésesebbé teszi ennek a klasszikus banki terméknek a megtérülési rátáját. Annak ellenére, hogy a kérdéssel gyakran foglalkoznak, nem teljesen egyértelmű, hogyan aránylik a szlovákiai banlti díjak nagysága az európai átlaghoz. Ä felmérések alapján úgy tűnik, a számlavezetési díjak alacsonyabbak, a jelzálogkölcsönökkel kapcsolatosak azonban meghaladják a tőlünk nyugatabbra fekvő országok szintjét. Ebből a szempontból a számla- csomagok díjainak emelése akár érthető is lenne. Köztudott, hogy egy számlát általában nem megtakarítási céllal nyitnak, hanem a kézpénzforgalom csökkentésének az érdekében, ami a nemzeti bank kiadásait mérsékli. Az ügyfél elsősorban kényelmi szolgáltatásokat nyer. A közüzemi számlák befizetésének a terhét veszik le a válláról. Mivel egykét kivételtől eltekintve a számlák kamata 0,1 és 0,01% között ingadozik, pénzfialtatásról szó sem lehet. Ehhez jönnek még a bankok által felszámolt díjak, ami a folyószámlák fenntartását pénzügyi szempontból teljes mértékben ráfizetésesé teszi. A díjak emelésével tovább romlik a helyzet. A számlavezetési díj egyáltalán nem magától értetődő dolog. Kivetése az Egyesült Államokban például törvényileg tiltott. Nálunk Uyesmivel biztosan nem számolhatunk, így a legjobb fegyver ellenük a fogyasztói öntudat. Ha a bankunk emeli a díjat, menjünk át egy másikhoz. A számlaszám szabad átvihető- ségének korszakában ez egyszerűen megoldható. Egy másik lehetőség, hogy csak egy számlát tartsunk fenn, még családi szinten is - emellett az is segíthet, ha figyeljük folyamatosan a számlakivonatunkat. Az állam „horgászbot" helyett inkább „halat" ad Túl sok a fiatal állástalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A közép- és főiskolákból frissen kikerülő fiatalok körében rendkívül magas a munkanélküliség. Egyes kategóriákban eléri akár a 30%-ot is, miközben az állam részéről hiányoznak a valóban hatékony támogatási mechanizmusok. „Ä munkáltatók elsősorban a tapasztaltabb alkalmazottakat keresik, ráadásul a gazdasági válság miatt a munkapiaci lehetőségek sokkal korlátozottabbak, mint korábban” - nyilatkozta Peter Paška, a ProAct People Slovensko személyzeti ügynökség igazgatója, aki szerint a főiskolákról, egyetemekről kikerülők körében 30%-hoz közelít a munkanélküliségi ráta. Nem jobb a helyzet a középiskolát végzettek körében sem. A szakközépiskolákból kikerülők 32, míg a szakmunkásképzők érettségivel végződő szakain tanulók 28%-a képtelen munkát találni. Valamivel könnyebben helyezkednek el a szakmunkásképzőt végzettek, esetükben 21% körül mozog az állástalanok száma. A fenti adatok ellenére Paška szerint az állam mindeddig csak nagyon keveset tett a fiatalok munkához juttatása érdekében. „Az állam inkább a legkülönfélébb munkanélküliségi segélyek kifizetésére összpontosít, amelyek a tapasztalataink szerint nem elég hatékonyak” - állítja Paška. Szerinte valóban hatékony megoldásnak az számítana, ha például a munkáltató által a frissen végzett fiatalok számára fizetett bér egy részét bizonyos ideig az állam állná. Ezzel nagyjából hasonló kiadásai lennének, mint ha segélyt fizetnének a fiataloknak, ugyanakkor segítenének beilleszkedni nekik a munkapiacra. „Ez az Európában elterjedt modell a „horgászbot” ajándékozására hasonlít, míg nálunk az állam továbbra is inkább „halat” ad a rászorulóknak a segélyek formájában” - vallja a ProAct People igazgatója, (mi) A magyar kormány az IMF nyújtotta mentőcsomagból állta a MOL-részvények visszavásárlását Az orosz fél 480 millió eurót nyert az ügyleten ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Moszkva. A Szurgutnyeftyegaz 480 millió eurót (kb. 130 milliárd forintot) keresett azzal, hogy Magyarország megvásárolta a MOL-ban lévő részesedését - írja az orosz Kommerszant napilap. A szakértők szerint az addig külföldön nem terjeszkedő Szurgut korábban azért vehette meg a MOL-részesedést, hogy így jusson hozzá a Déli Áramlat konkurenciájának tekintett Nabuc- co-vezeték tervdokumentációjához, azonban mivel nem tudta bejuttatni emberét az igazgató tanácsba, ezért döntött úgy a konszern, hogy veszteség nélkül távozik. Méghozzá tetemes nyereséggel, hiszen a Szurgut 2009-ben az osztrák OMV-től vásárolta meg a 21,2%-os MOL- csomagot 1,4 milliárd euróért és most 1,88 milliárd euróért adja el a magyar államnak. Az Orbán-kormány a 2008 őszén a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) kapott 20 milliárd eurós pénzügyi mentőöv felmaradó részéből állta a számlát. Az állam az utolsó MOL-csomagot 2004 májusában 6500 forintos darabonkénti részvényáron adta el, most 23 000 forintos árfolyamon veszi vissza devizahitelből. Az 1,8 milliárd eurós vételár nagyobb, mint a közelmúltban sikerként elkönyvelt 1 milliárd eurós állami kötvénykibocsátás, amiért 6%-os kamatot kell fizetni. Ha az IMF hitelének lehívott, de fel nem használt hányada MOL-részvények vásárlására felhasználható, akkor a kibocsátás helyett is felhasználható lett volna - ez esetben nem kell kamatterheket sem vállalni (az IMF egyébként beleegyezett a tranzakcióba). Miután a magyar állam megvásárolta az orosz csomagot, a részvényesi kockázatokat politikai kockázatok váltják fel, nem tudni, hogy a kormánynak milyen befolyása lesz a társaság stratégiájára - vélekedik a belga KBC nagybank elemzője. A Merrill Lynch pénzügyi csoport úgy véli, a kormány részéről nem a legjobb döntés a mostani vásárlás, hiszen ezzel lelassul az adósságcsökkentés folyamata, ami nagy fontosságú a befektetői bizalom fenntartása érdekében. (VG, MTI, PortF.) MP91I00318