Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-26 / 121. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 26. www.ujszo.com Több kiszemelt áldozata is lehetett Čurko még egy gyilkosságra készült ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy 22 éves cseh férfi meggyilkolására készült a sárokőszeg (Kysak) kannibálként elhíresült Matej Čurko. A számítógépében talált internetes kommunikációból kiderül, hogy Čurko a pardubicei diáknak azt ígérte, szíven szúrja, majd elássa - tájékoztatott tegnap a Nový Čas bulvárlap. Az egyezség szerint a Kysak melletti erdőben végzett volna vele, tehát ugyanott, ahol két korábbi áldozatát is elásta. Jan, a cseh diák meg is vette a vonatjegyét Kysakra, a rendőrség viszont négy nappal korábban letartóztatta a kannibált, aki az elfogása során kialakult tűzharcban szenvedett sérülésekbe egy nappal később belehalt. A potenciális áldozat ugyanazon a napon öngyilkos lett. A Čurkóval folytatott levelezést a fiatalember apja találta meg a számítógépben, miután fia eltűnt. Az adatokat átadta a rendőrségnek. Jant Pardubice közelében találták meg, mellkasán egy késszúrással. „Minden bizonnyal öngyilkos lett” - mondta Éva Maturová rendőrszóvivő. A cseh és a szlovák hatóságok sem akarják hivatalosan alátámasztani a hírt, hogy Jan valóban Čurko következő kiszemelt áldozata lett volna. A Čurko gyilkosságai ügyében indított eljárást a rendőrség még nem zárta le, ugyanis nem kizárt, hogy több áldozata volt annál, mint amire eddig fény derült, (dem) RÖVIDEN 41 milliót várnak a bankadóból Pozsony. A jövő évben bevezetendő bankadó a hazai pénzintézetek adózás előtti nyereségéből mintegy 8 százalékot farag le - jelentette be tegnap a pénzügyminisztérium, miután tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a törvénytervezetet. A bankadót a betétállomány után vetik ki. Tavaly év végén mintegy 25,50 milliárd euró megtakarítás pihent a bankokban. A tervezett adó mértéke 0,2 százalék, a pénzügyminisztérium figyelembe veszi a kötelező elvonásokat, például a Betétvédelmi Alapba történő befizetést, így az új adóból az első évben mintegy 41 millió euró folyhat be. (TASR) Száz számlálóbiztos dezertált Pozsony-Ligetfalu. Száz számlálóbiztos lépett vissza Po- zsony-Ligetfaluban. A városrész pótbiztosokkal orvosolta a helyzetet. A lakosság az interneten terjedő információk miatt elbizonytalanodott a népszámlálással kapcsolatban, a következményekkel a számlálóbiztosok szembesülnek. „Az azonosítókról és az anonimitásról folyó sajtóvita az oka annak, hogy az állami feladatban szerepet vállaló személyek elbizonytalanodtak. A belügyminisztérium, a statisztikai és az adatvédelmi hivatal által folytatott vitát felelőtlennek tartom” - mondta Vladimír Báján, Ligetfalu polgármestere. (TASR) Stop a macskavadászoknak Pozsony. Júliustól a jelek szerint tilos lesz a macskák kilövése a vadászkörzetekben, és a kutyák közül is csak azokat lőhetik ki a vadászok, amelyek veszélyesek vagy azonosíthatatlanok. Az SaS javaslata értelmében a kutyatulajdonos köteles lesz megjelölni kutyáját, mielőtt vadászkörzetbe lép vele. Jelenleg ugyanis kilőhetők mindazon macskák és ebek, amelyekre a lakóházak 200 méteres körzetén kívül bukkannak a vadászok. (SITA) Kisebbségi nyelvtörvény - elfogadva; a végső változatot leginkább Matovič javaslatai formálták Eredményes „magyar nap” A tervezetet 78 honatya támogatta, Martin Frone a koalícióból egyedüliként nem szavazott igennel, igaz, nemmel sem (SITA) Pozsony. Tegnap szinte egész nap a kisebbségi nyelvtörvényről vitáztak a képviselők - már akik vitáztak, az ülésteremben ugyanis csak a honatyák ötöde-hatoda ült. A szavazásra azután szinte mindenki megjelent. MÓZES SZABOLCS A vita második napján is a Smer honatyái voltak a legaktívabbak, kormánypárti oldalról - számarányukhoz képest - az OKS és az Egyszerű Emberek tagjai kértek szót a legtöbbször. Olykor úgy tűnt, a Smer képviselői központilag előkészített „puskák” alapján szólaltak fel - például olyan honatya is akadt, aki Apponyi Albert egykori magyar oktatási miniszter idézeteivel dobálózott. A maratoni vitában - melyben a két teljes nap alatt 24 képviselő szólalt fel - az ellenzékiek szinte az összes magyarokkal kapcsolatos negatív sztereotípiát és ellenségképet felsorakoztatták. Önök tévedésben élnek, a kisebbségi jogok nem szűkítik a többségi szlovákok jogait - mondta egyik válaszában Ondrej Dostál, az OKS képviselője. Közvedenül a szavazás előtt Marek Maďarič (Smer) képviselő ügyrendi indítványt tett, mellyel az ülést vezető Pavol Hrušovskýt arra akarta kötelezni, hogy üdvözölje a karzaton megjelent magyar nagykövetet. ,Anélkül, hogy erről szavaztatnék, üdvözlöm a karzaton a Magyar Köztársaság nagykövetét. Üdvözlöm, nagykövet úr” - válaszolta erre Pavol Hrušovský. A képviselők közel fél órán keresztül szavaztak a tervezetről, előtte ugyanis több tucatnyi módosító javaslatról kellett voksolniuk. Az ellenzéki módosításokat elutasították, a tervezetet leginkább az Igor Matovič által fémjelzett javaslatok formálták. Matovič a módosító javaslatokat .a KDH-s képviselők segítségével tudta benyújtani. Matovičnak köszönhetően az eredeti tervezetből kiesett több jogbővítő javaslat. így például az egészségügyi és a szociális intézmények személyzete a kisebbségek által lakott településeken sem lesz köteles a kisebbség nyelvén is kommunikálni, és továbbra is kötelező lesz a feliratozás a helyi televíziók műsoraiban is. Dostál módosító javaslatában azt indítványozta, a tervezetből és az államnyelvtörvényből is töröljék a bírságokat. Ezt a javaslatot csak a képviselők ötödé támogatta. A Híd elégedett a szavazás eredményével, ám Bugár Béla szerint a tervezetről még egyszer voksolni fognak a képviselők. ,A mi szeretett államfőnk vissza fogja dobni a törvényt” - állította. A Híd szerint ez a legtöbb, amit jelen körülmények között el lehetett érni. „Vajúdtak a hegyek és egeret szültek” - mondta a jogszabályról Beré- nyi József, az MKP elnöke, aki úgy véli, a tervezet kismértékben javít a kisebbségi magyarság helyzetén, sőt, néhány pontban visszalépést jelent. Főbb változások ♦ A hivatalok szóban is kötelesek lesznek a kisebbségek által lakott községben a kisebbség nyelvén kommunikálni. ♦ A kisebbségek által lakott községekben egy sor esetben kötelezőek lesznek a kétnyelvű táblák. ♦ 20-ról 15%-ra csökken a nyelvhasználati küszöb, igaz, ténylegesen csak 2021-tői. ♦ Bírságot fizet, aki megszegi a törvény bizonyos paragrafusait. ♦ Egyszerűbb lesz a községek kisebbségi nevének megváltoztatása. Fontos az alapvető higiéniai szabályok szigorú betartása, főleg az élelmiszer-feldolgozás során Szlovákiában idén két E-coli-fertőzés volt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Nálunk sem ismeretlen az Escherichia coli baktérium okozta bélbetegség, amelyről az elmúlt napokban érkeztek hírek. Amint arról az Európai Bizottság a tagállamokat tájékoztatta, Németországban legalább 500-an betegedtek meg, hárman pedig belehaltak a fertőzésbe. A betegek elsősorban rosszullétre, hasfájásra, hányingerre, véres hasmenésre panaszkodtak. A betegséget okozó baktérium normális esetben az egészséges bélflóra része, ám vannak törzsei, amelyek bizonyos körülmények között betegséget okoznak. Lenka Šramková, a Közegészségügyi Hivatal szóvivője tájékoztatása szerint Szlovákiában évente 8-14 fertőzést regisztrálnak. Ebben az évben eddig kettőről tudnak a hatóságok. Kérdésünkre, hogy a szlovákiai esetek összefüggésbe hozhatók-e a németországi megbetegedésekkel, Gabriel Šimko tisztiorvos határozott nemmel válaszolt, s hozzátette: az egyik eset februárban, a másik májusban történt, mindkettő Trencsén megyében. A baktériumról tudni kell, hogy rendkívül ellenálló, hónapokig is elél a vízben vagy a talajban. Kórokozó törzsei viszonylag jól bírják a hideget, még a mélyhűtőben is képesek életben maradni. A fertőzés forrása lehet beteg ember vagy állat. A betegség tünetei leggyakrabban marha-, juh- vagy kecskehús, esetleg virsli vagy hamburger fogyasztása után alakulnak ki: hirtelen erős hasi görcsök kezdődnek vizes hasmenéssel, ami 24 órán belül véressé válik. A beteg testhőmérséklete rendszerint normális, vagy csak kissé magasabb, de időnként 39 °C fölé is emelkedhet. A hasmenés rendszerint 1-8 napig tart. A tünetek közé tartozik a vörösvértestek szétesése következtében kialakuló vérszegénység, az alacsony vérle- mezkeszám és a hirtelen kezdődő veseelégtelenség. Néhány beteg esetében epilepsziás roham, agyvérzés vagy egyéb idegi, illetve agyi károsodás is kialakul. A fertőzés elkerülése és terjedésének megakadályozása érdekében fontos az alapvető higiéniai szabályok szigorú betartása, főleg az élelmiszer-feldolgozás során, (ki) A Pozsonyt Kassával összekötő autópálya befejezésének újabb dátuma a közlekedésügyi minisztérium terve szerint 2017; prioritás lett az R7-es is Figeľ három év alatt 130 kilométernyi autópályát akar megépíteni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnaptól hivatalosan is a közlekedésügyi minisztérium prioritása az R7-es gyorsforgalmi út, valamint a Pozsonyt megkerülő 0. körgyűrű megépítése. Ján Figeľ tárcavezető ismertette az autópályák és gyorsforgalmi utak építésének stratégiáját, melynek része a két említett útszakasz. A minisztérium 2014-ig 130,4 kilométernyi sztrádát és gyors- forgalmi utat akar átadni a forgalomnak. „Ez nagyon komoly célkitűzés, nagy kihívás. Úgy gondolom, reális tervet vázoltunk fel” - jelentette ki tegnap Figeľ, hozzátéve: abszolút prioritásnak tartja az R7-es gyors- forgalmi út Pozsony és Somoija közti szakaszának megépítését, a Dl-es sztráda befejezését, az R2-es Zólyom és Losonc közti szakaszát, az R3-as és az R4-es gyorsforgalmi utat. Az építkezést uniós alapokból, az állami költségvetésből és az Európai Beruházási Banktól szerzett hitelből kívánja fedezni. „Fontos tétel az elektronikus útdíjból és a sztrádamatricákból befolyó bevétel is” - vélekedik a miniszter. Idén 57,5 kilométernyi utat Figeľ állítja: reális dátumot határozott meg a Dl-es befejezésére. Elődje is ezt mondta 2010-ről. (TASR-felvétel) akarnak átadni, összesen 863 millió euró értékben, 61,5 kilométeren pedig megkezdik az építkezést 1,45 milliárd euró- ból. Jövőre 5,7 kilométert (201 millió euró) fejeznek be és 58 kilométert (2,11 milliárd) kezdenek el. 2013-ban 21 kilométernyi (123 millió euró) utat fejeznének be és 44,8 kilométer (1,08 milliárd euró) építését kezdenék el. Az utolsó évben, 2014-ben 46,2 kilométert (932 millió euró) adnának át a forgalomnak, és további 122,5 kilométernek (2,25 milliárd euró) állnának neki. A miniszter azt is reálisnak tartja, hogy 2017-ben befejezzék a Pozsonyt Kassával összekötő autópályát. A munkákat nagyban befolyásolja egy Zsolna melletti alagút megépítése. „Minél előbb megkezdjük a munkát, annál nagyobb az esély, hogy időben átadjuk a forgalomnak. Ötéves feladatról van szó, tehát 2016-2017-ben megnyithatnánk az alagutat” - mondta Figeľ, hozzátéve: ez az alagút a Dl-es legdrágább, legnehezebb és leginkább hátráltatott szakasza. Figeľ ősszel akarja bemutatni az I. osztályú utak építésének tervét. (dem, TASR)
