Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-24 / 119. szám, kedd
Közélet-hirdetés 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 24. Két csoportot kell meggyőzni: Igor Matovič négyesfogatát és a kétkedő kereszténydemokratákat Kisebb nyelvi komplikációk Matovič nyelvhasználati kérdésekben lassan szaktekintélynek számít (Tomáš Benedikovič felvétele) Megbírságolnák a jogszabályt sértő hivatalokat Jogbővítő tervezet Pozsony. Ma kezdi tárgyalni a parlament a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény módosítását, ám a jelenlegi állás szerint elfogadásához nincs meg a kellő többség. Pedig előreláthatólag szerdán vagy csütörtökön - a parlamenti vita befejeztével - már szavazásra is kerülhet a tervezet. MÓZES SZABOLCS A helyzetet bonyolítja, hogy a nézeteltéréseket a koalíciós tanács és a kormánypártok vezetői sem tudják megoldani. Az egyik elégedetlenkedő csoport ugyanis az Egyszerű Emberek, tagjaira egy pártelnök vagy frakcióvezető sincs hatással. Ha ők négyen nem szavazzák meg a tervezetet, akkor az megbukott. Emellett gondja van a javaslattal a KDH egyes képviselőinek is. Ók újabban a nyelvhasználati küszöböt akarják feljebb tornászni, ami elfogadhatatlan a beterjesztőnek, mivel a tervezetben jelenleg szereplő 15 százalékos küszöb már szintén kompromisszum eredménye. A helyzetet komplikálja, hogy a gyenge pártvezetés miatt a KDH-ban gyakorlatilag önjáróvá váltak a képviselők. Sem a pártelnök, sem a frakcióvezető nem tudja garantálni, hogy ha valamiben megegyeznek is a koalíciós tanácson, a párt valamennyi képviselője úgy szavaz. Példa erre az állampolgársági törvény februári tárgyalása, amikor a kereszténydemokrata Radoslav Procházka is a koalíciós tervezetet elbuktatok között volt. Információink szerint a kisebbségi nyelvtörvény tervezetével nem a KDH egész frakciójának, csak néhány tagjának van gondja. A különvéleményt megfogalmazóknak leginkább a nyelvhasználati küszöbbel van gondjuk. A KDH ezt nyíltan ki is mondta, Matovič viszont „becsomagolta” a véleményét: mint kifejtette, nem szeretné, ha nőne azon községek száma, ahol használni lehet a hivatalokban a kisebbség nyelvét. A stoppot - értesüléseink szerint - úgy kívánja elérni, hogy további feltételhez kötné a hivatali nyelvhasználat bővítését: az érintett településeken legalább két egymás utáni nép- számláláson az adott nyelvküszöb felett kellene lennie a kisebbség arányának. Ahhoz viszont, hogy elvesszen ez a jog, három egymás utáni népszámláláson kellene a küszöb alatt „teljesíteni”. Ez magyar szempontból jó is lenne, hiszen egy sor olyan településen lehetne 20 évre „bebetonozni” a magyar nyelvhasználatot, ahol már idén a küszöb (15,18 vagy 20%) alá kerül a magyarság aránya. A javaslat viszont nem mondható „kompatibilisnek” a KDH-sok 18 százalékos követelésével. Ha a tervezetről ma vagy holnap nem születik megegyezés, elvileg addig tolhatják a szavazást, amíg a májusi ülés tart. Legkésőbb az ülés végén viszont voksolni kellene róla. Igaz, szélsőséges esetben az is lehetséges, hogy az előterjesztőjavaslatára csak a következő, ez esetben a júniusi ülésen szavaznak róla a honatyák. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament előtt levő tervezet az 1999-ben elfogadott, a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt módosítaná több ponton. A törvénytervezet egyik leglényegesebb pontja a nyelv- használati küszöb megváltoztatása. Ez a módosítás inkább a kisebb lélekszámú kisebbségeket hozhatja előnyösebb helyzetbe - ha 15%-osra csökken a küszöb, csak néhány olyan községre terjesztik ki a törvény hatályát, melyben magyarul is el kellene látni a hivatali teendőket. Újdonság, hogy a kisebbségi küszöböt elérő községekben a hivataloknak - a polgár kérésére - a kisebbség nyelvén is ki kellene adniuk bizonyos iratokat. A születési és a halotti anyakönyvi kivonatot, a házasságlevelet magyarul is megkaphatnánk. A tervezet szerint az önkormányzatok írásbeli ügyvitelét a kisebbség nyelvén is lehetne vezetni. A jegyzőkönyveket, statisztikákat, határozatokat, a nyilvánosság számára szolgáló információkat a kisebbség nyelvén is közzé lehetne tenni. A tervezet pontosítja a község kisebbségi megnevezésének elhelyezését, továbbá kimondja, hogy a vasút- és buszállomások, valamint a repterek és kikötők a kisebbség nyelvén is megjelölhetők. A tervezet egyik jelentős változtatása, hogy előírja, a kisebbségek által lakott községekben a fontosabb információkat a kisebbség nyelvén is közölni kell. Vonatkozik ez a feliratokra is, a tervezet szerint az összes, nyilvánosság számára szolgáló feliratot fel kell ilyen módon tüntetni. A jogszabály konkrétan az üzletek, a sportpályák, az éttermek, az utcák megjelölését sorolja ide. A jogszabály megkönnyítené a kisebbségi helynévváltoztatást is. Ha egy község meg szeretné változtatni kisebbségi nevét, az ebben a tárgyban kiírt népszavazás eredményessége nem lenne részvételszámhoz kötve. Elég, ha a résztvevők több mint fele a névváltoztatásra szavaz. Ez azért lényeges, mert egy 30-40%-ban magyar községben szinte lehetetlen elérni a több mint 50 százalékos vagy még magasabb részvételi arányt. Eddig a számonkérhetőség bizonyult minden hazai kisebbségi törvény Achilles-sarkának. Az új jogszabály ezt úgy oldaná meg, hogy a törvény egyes paragrafusainak be nem tartása esetén 50 és 2500 euró közötti bírságot lehetne kiszabni a mulasztó hivatalokra. Egy esetben - ha az élet, az egészség, a vagyon és a biztonság veszélyeztetettségére felhívó táblák csak szlovák nyelven jelennének meg - jogi személyek is bírságot kaphatnának. Hasonlóképpen szerepel ez az államnyelvtörvényben is. (MSz) Az akció 2011. 6. 30-áig tart a Hesta kijelölt üzleteiben. A feltüntetett kedvezményeket az árjegyzék szerinti árakból számítjuk. RE101100412
