Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-23 / 118. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK egészség ■ 2011. május 23. www.ujszo.com Púp a sarkunkon - a sarkantyú Rémes, amikor kavics kerül a cipőnkbe futás közben - de képzelje el, milyen szörnyű lenne, ha ez a fájdalmas kellemetlenség állandósulna! Márpedig van ilyen: a sarkantyúnak is nevezett csontkinövés esetén ez történik. A köznyelvben sarkantyúnak nevezett elváltozás a sarokcsont kinövése. Akkor alakul ki, ha a talp kötőszö- vetes lemeze, a talpi fáscia, amely a saroktól a lábujjak tövéig terjed, erős nyomást gyakorol a sarokcsontra. Okozhatja a lúdtalp, vagyis a lábfej ívének eltűnése, és bármely más olyan elváltozás is, amely a sarkon tapadó izmok, inak, köztük az Achilles-ín egyeneden terhelését okozza. A kötőszövet és a sarokcsont a húzás hatására helyenként szétválik, és ezeken a területeken új csont kialakulása indulhat meg. A csontkinövés maga is lehet fájdalmas, de legtöbbször a fájdalmat nem a csonttiiske, hanem a körülötte lévő csonthártya gyulladása okozza. Civilizációs ártalom A sarokcsontkinövés is azon elváltozások közé tartozik, amelyet a fejlett civilizációnak „köszönhetünk”. Sok oka lehet: a láb egyeneden terhelése, a mozgáshiány, az álló munka, a jelentős túlsúly, a lábat túlságosan igénybevevő sport (futás, aerobic) és a rossz minőségű, elnyűtt vagy az illető lábához nem illő cipők viselése. A talpi fascia terhelését a láb boltozatát tartó izmok enyhítik. Ha azonban mozgáshiány vagy a nem megfelelő cipő viselése miatt ezek az izmok meggyengülnek, és egyre nagyobb terhelés nehezedik erre a lemezre, lépéskor túlfeszül, és húzza a sarokcsont csonthártyáját, aminek következtében kialakulhat a csonthártyagyulladás, illetve azzal párhuzamosan a csonttöbblet. A sarkantyú leggyakoribb oka a lúdtalpasság: ilyenkor ugyanis a sarokcsontra folyamatosan hat a talpi kötőszövetlemez húzóereje. A csontkinövéseknek egyik változata, amikor a sarkantyú a sarok hátsó részén, az Achilles-ín tapadásának helyén jelentkezik. Érdekesség, hogy ez az ún. Haglund-deformitas különösen gyakran jelentkezik hu- szonegynéhány éves fiatal nőknél. Ennek egyik oka az lehet, hogy erre az életkorra esik az első munkavállalás ideje, amikor az addig jellemzően sportcipőt viselő diáklány kiskosztümben, magas sarkú cipőben járó fiatal nővé válik. A láb ugyanis a megváltozott terhelési és súlyviszonyokra nemegyszer reagál sarok- és talpfájdalmakkal. Mintha szögbe lépne... Az elváltozás nagyon fájdalmas: a beteg úgy érzi, mintha egy szögbe lépne, vagy egy éles kavicsdarab lenne a talpába, sarkába ékelődve. A fájdalom reggeli felkeléskor, illetve pihenés után újra elindulva jelentkezik a legintenzívebben, olykor olyan erős, hogy átmene- ü járásképtelenséget okoz. Megelőzni könnyebb... A sarok elváltozásai is azok közé a fájdalmas lábdeformitások közé tartoznak, amelyeket köny- nyebb megelőzni, mint kezelni. Fontos, hogy a lábára illő, kényelmes, jó cipőt hordjon, és ne csak egyet: egészségesebb, ha egy-egy idényre több is van ugyanazon funkciójú cipőből, amelyeket váltani, cserélni lehet. A lábizmok edzéséhez, a láb keringésének élénkítéséhez ajánlatos a rendszeres testmozgás. Ha csak teheti, minél gyakrabban bújjon ki a cipőjéből, akár napközben többször is, hiszen jót tesz a lábnak, ha kicsit kinyújtóztathatja, pihenni sarkantyú leggyakoribb oka a lúdtalpasság: ilyenkor ugyanis a sarokcsontra folyamatosan hat a talpi kötőszövet- lemez húzóereje. teti. Végezzen néhány bokakörzést, a lábfejét feszítse ki, illetve „spicceljen” vele. Esténként egy kellemes lábfürdő is jó hatású. Ha valakinek lúdtalpa van, forduljon vele szakorvoshoz: a jó lúdtalpbetét, vagyis lábboltozat-kitá- masztó csökkend a sarokra nehezedő súlyt, helyreállítja a talp arányos terhelését. Sporttevékenységhez válasszon megfelelő, kényelmes, a lábat stabilan tartó, a sarokrésznél kipárnázott sportcipőt. Mit tehet az orvos? A sarkantyú kialakulása, a sarok csonthártyájának fájdalmas gyulladása esetén forduljon orvoshoz. Első teendő a timed kezelés: a fájdalom csillapítása, illetve a gyulladás gyógyszeres csökkentése lesz. Mellette foglalkozni kell a kiváltó okokkal is: méretre készített lúdtalpbetét segíthet egyenletessé terjni a súly eloszlását. A csonttüske okozta fájdalom lyukas sarokpárnával is enyhíthető. Az orvos injekciós kezelést, illetve fizioterápiát, besugárzást is ajánlhat. Mivel a sarkantyú maga nem az oka, hanem csak kísérő velejárója, következménye a csonthártya imitációjának, ezért annak műtéti eltávolítása csak ritkán válik szükségessé. (házipatika) Menet a mellrák ellen - harmadszor Ebben az évben ismét Pozsonyban rendezik meg a mellrák elleni harc jegyében a harmadik AVON-menetet, amely június 18-án az Eurovea Galleria előtti térről indul. Tavaly Kassán volt a rendezvény 3500 ember részvételével. „Reméljük, hogy idén még többen jönnek el, hogy kifejezzék szolidaritásukat a betegekkel, és hogy támogassák azokat, akik ezzel a betegséggel harcolnak - mondta Andrea Macáková, az Avon Cosmetics marketing osztályának vezetője. A részvételi díjból befolyt összeget teljes egészében a mellrák elleni harcra kívánják fordítani. Még több információ: www.zdraveprsia.sk. (ki) FELFEDEZÉS Mintegy 15 millió egyén szenved a vakság valamilyen formájától, melyek közül a leggyakoribb a pigmentált retinagyulladás, illetve az időskori sárgafolt-degeneráció. Mindkét állapot a szem fotoreceptorainak pusztulásával jár. A fotoreceptorok képesek átalakítani a fény energiáját elektromos impulzusokká, hiányukban az agy nem kapja meg az információt. Az emberi szem három sejtrétegből áll, ebből az elsőben vannak a fotoreceptorok, melyeket a retinitis pigmentosa, illetve az időskori sárgafolt-degeneráció érint. A második a bipolárisnak nevezett idegsejtek rétege, míg a harmadik a ganglionoké, melyek közvetítik a jelet az agy felé. Alan Horsager és a Dél- Kaliforniai Egyetem munkatársai egy génterápiás eljárást fejlesztettek ki, melynek során algából származó fényérzékeny fehérje segítségével lehet felfogni a fényforAlga lehet a megoldás vakságra . nák fel a fényből nyert információkat, és közvetítenék a jelet a ganglionokon keresztül az agy felé. Az eljárást kísérleti egereken tesztelték, és tíz héttel a beavatkozást követően az állatok bipoláris sejtjei elkezdték termelni a ChR2-fehérjét. Az állatokat vizes útvesztőbe helyezték, ä lehetséges hat útvonal közül egy vezetett ki a labirintusból. Amikor a kivezető utat megvilágították, a génkezelt egerek 2,5-szer gyorsabban találtak ki, mint a nem kezelt vak egyedek. A kutatók reményei szerint a klinikai vizsgálatok két éven belül megkezdődhetnek, (medipress) rás irányát. Az elv szerint a bipoláris sejteket lehetne fényérzékelőnek használni, ehhez ChR2 génjét juttatnák be. Ezáltal a bipoláris sejtek dolgoz-
