Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-21 / 117. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 21. Vélemény És háttér 7 Az európai szintű demokrácia fejlődése csak békés úton, megegyezéssel képzelhető el Európa amerikai szemmel Az Európai Unió demokratizálása az európai szintű pártrendszer előmozdításával érhető el, jóllehet a pártok iránti alacsony közbizalom ennek nem kedvez - mondta Philippe C. Schmitter, a firenzei Európai Egyetemi Intézet amerikai politológusa egy budapesti konferencián. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Andrew Moravcsik, az amerikai Princeton Egyetem professzora szerint nem állja meg a helyét az a bírálat, hogy kétséges az EU demokratikus legitimációja. Az európai integráció folyamatával sérül az egyes országok demokráciáinak minősége, torzul a nemzeti identitás az uniós szintű feszültségek és konfliktusok miatt, ezért van szükség az EU demokratizálására - fejtette ki a szakértő a Magyar Politikatudományi Társaság 17. vándorgyűlésén. Schmitter szerint az EU demokratizálása nem képzelhető el a politikatudomány klasszikus keretrendszerében, az EU demokratikus jellegét kis lépésekben, „lopva” lehet erősíteni. Ez menet közbeni átalakítás, nem szabad előre meghatározni, milyen legyen az európai identitás, és merre haladjon az unió - jelentette ki, hozzátéve, hogy az alkotmányos reform szerinte nem járható út. Hangsúlyozta, hogy az európai szintű demokrácia fejlődése csak békés úton, megegyezéssel képzelhető el. Az EU demokratizálása során újra kell gondolni a demokrácia olyan lényeges fogalmait, mint az állampolgárság, a képviselet és a döntés - mondta. Andrew Moravcsik, az amerikai Princeton Egyetem professzora előadásában visszautasította azokat a vádakat, hogy az EU-t demokráciadeficit jellemzi. Hamisnak nevezte azt a kritikát, hogy kétséges az EU demokratikus legitimációja. Nem állja meg a helyét az a bírálat, amely szerint az EU nem kellően demokratikus, mivel nem érhető tetten az emberek tömeges részvétele, és a modem demokrácia képviseleti alapú. A professzor szerint az állandó tömeges részvétel nem kívánatos és nem is kivitelezhető, az információs tájékozottság korlátozottsága miatt sem, az emberek többsége nem figyel folyamatosan sok kérdésre. Moravcsik kijelentette, hogy az EU demokratikus jellegét az alkotmányosság alapján kell megítélni. A nemzetközi élet alapvető szereplői a nemzetállamok maradnak, melyeknek jogában áll az EU-hoz hasonló nemzetközi szerződést kötni, ez nem korlátozza szabadságukat - mutatott rá. A professzor úgy látja, az EU átláthatóságához, demokratikus kiegyensúlyozottságához nem fér kétség. Azt mondta ugyanakkor, hogy egy korlátozott szuperállamról van szó, amelynek szintjén csak a kérdések töredéke rendeződik. Az európai törvények 90 százalékát nemzetállamok fogadják el, és a tagállamok fontos kérdéseket saját hatáskörükben tartanak, ragaszkodnak hozzá, hogy önállóan döntsenek az adózásról és a nyugdíjakról, a jóléti szolgáltatások rendszeréről, az egészségügyi és család- politikáról. Megjegyezte, hogy az EU mindössze az európai állami költekezések két százaléka felett rendelkezik. Moravcsik arról is beszélt, hogy a statisztikai adatok szerint az európai közvélemény kevésbé bízik a nemzeti kormányokban, mint az uniós intézményekben. Igaz, hogy jobb lenne, ha nyugdíjba vonulnék, mert a nép már csak a gólkirályokat imádja ? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Hétköznapi CSAlódások JUHÁSZ KATALIN E A Hétköznapi CSAlódások egy magyarországi zenekarneve, a rajongók az első szó utolsó, és a második szó első tagjátmondjákcsakki. Szervezőknek tudtommal még soha nem kellett rettegniük, ha hirdették a koncertjüket. Az pedig, hogy a konzervatív illetékesek valakinek a fejét követelnék néhány plakát miatt, tényleg vicces lenne Magyar- országon, talán még a jelenlegi kormány alatt is. Nem úgy nálunk, pontosabban Kassán, ahol tavaly az Európa Kulturális Fővárosa 2013 előkészületeit irányító munkacsoport vezetőjének menesztését javasolták az illetékesek, nem is kevesen, egy cseh zenekar miatt. Illetve a koncert kiplakáto- lása miatt. A zenekar neve Piča z hoven, a meghurcolt kulturális vezetőé pedig Zora Jaurová, aki ekkor kapta az első jobbhorgot, hogy mégis, hogy képzeli azt, hogy „Košice 2013” embléma alatt, EU-s pénzből léptet fel egy ilyen vulgáris nevű bandát. Nyilvánvaló, hogy ez csak ürügy volt, hiszen Jaurová, aki 2008 végén vette át a projekt irányítását, szinte azonnal támadások kereszttüzébe került Kassán. Legnagyobb vétke az volt, hogy pozsonyi, azaz nem helybeli. Nem voltak ismerősei, barátai, volt osztálytársai a helyi kulturális intézmények élén, azaz nem lehetett nála lobbizni. Csakis a minőség számított nála. Olyan kulturális fővárost akart csinálni Kassából, amilyennek a jövő kul- • túráját szerette volna látni. Nem kereste az elmúltrend- szerben szocializálódott kulturális szakemberek kegyeit és előtérbe helyezte a nyitott, új hatásokra fogékony fiatalokat, akiket addig soha senki meg sem látott Kassán. Olyan művészeti ágakat preferált, amelyek talán már csak nálunk, Szlovákiában számítanak rétegművészetnek, mint például a Street art, a mozgás- színház, az alternatív zene, a multimediális művészet. Azaz félő volt, hogy az évtizedek óta babérjain ücsörgő kassai kulturális elit nem kap a mesés EU-s támogatásból. Összesen mintegy 108 millió euróról beszélünk, nem tréfadolog ez, barátaim. Ennél több pénz Szlovákia történetében még soha nem állt rendelkezésre kulturális célra. Hamégmindig Rudolf Schuster lenne a főpolgármester, már látnám a U2 zenekart a reptéren, vagy Placido Domingót az amfiteátrumban. Ettől azonban még nem változna meg alapjaiban Kassa, ez a hatalmas iparváros, amelyből a szocialista érában végleg kiölték a kultúrát. Jaurová egy új, nyitott generáció számára akarta megteremteni a lehetőséget egy kultúrváros létrehozására. Hétfőn leváltották. Az illetékes tanácsot, amelyben találunk levitézlett operaénekest, mindenlében kanál színésznőt, operettrajongó rendezvényszervezőt, a smeres főpolgármester vezeti, aki persze kapva kapott kereszténydemokrata elődjének mondatain, hogy tényleg felháborító ilyen vulgáris nevű bandát reldámozni, és hogy valamennyi helyi intézményt be kell vonni a nagy kultúrbiz- niszbe... KOMMENTAR Furkapiszka BALÁZS BENCE Piszkálódunk, tehát vagyunk - akár így is össze lehetne foglalni mindazt, ami az utóbbi napokban Romániában történt a magyar-román viszonyban. Kezdődött minden azzal, hogy a képviselőház hallgatólagosan elfogadta (azért hallgatólagosan, mert kifutottak a határidőből, s ilyen esetekben a tervezetek vitázás nélkül „továbbmennek”) az egyik független képviselő azon javaslatát, amely a jóformán még életbe sem lépett oktatási törvény egyik cikkelyét módosítaná úgy, hogy a magyar középiskolások mégsem tanulhatnák anyanyelven Románia földrajzát és történelemét. Közben Kolozsváron arról folyik a vita, hogy visszakerüljön-e vagy sem a frissen felújított Mátyás-szoborcsoportra az a Nicolae Iorga- idézet, amely alapján Mátyás király román nemzetiségű volt. Marosvásárhelyen sincs unalom: Maros megye prefektusa tegnap azt kérte a belügyminisztertől, hogy egészítsék ki a jelenlegi törvénykezést, tiltsák be és büntessékbizonyosjelké- pek, így a székely zászló kifüggesztését a helyi önkormányzati épületekre - kérte mindezt azért, hogy ne keletkezzék feszültség a közösségek tagjai között. S ismét Kolozsvár: e cikk írásakor a város RMDSZ-es önkormányzati képviselői azon ügyködtek, hogy kihelyezzék a város bejárataihoz a négynyelvű - köztük magyar-helységnévtáblát, amelynek elhelyezéséről már 2002-ben városi tanácsi határozat született, ám a magyar önkormányzati képviselők és a város magyarsága azóta sem tudott érvényt szerezni neki. A fentiek jól mutatják, hogy a román-magyar viszony nem felhőtlen. Persze, a tanügyi törvény vélhetően nem fog változni, mert azt még a szenátusnak is el kellene fogadnia, erre az esetre pedig az RMDSZ kilátásba helyezte, hogy kilép a kormányból - ez egyben a kormány bukását jelentené, a demokrata-liberálisok pedig akarnak annyira kormányon maradni, hogy ne fogadják el a törvénymódosítást. A székely zászló kifüggesztéséért járó pénzbírságra is valószínűleg várni kell még egy ideig, azért annyit hozzá lehetne tenni a prefektus által mondottakhoz, hogy éppen az efféle kijelentések azok, amelyek etnikai feszültséget keltenek, élesebbeket, mint egy esetleges lobogó látványa. A Mátyás-szoborcsoportra sem hinném, hogy visszakerülne a magyarellenes- ségéről ismert egykori polgármester, Gheorghe Funar idejében elhelyezett idézet: a műemlékvédelmisek hallani sem akarnak róla. Igaz, annakidején, 1992-ben sem egyeztek bele (egyébként az idézet először 1932-ben került a talapzatra, majd hol levették, hol feltették az önkormányzatok...). A magyar nyelvű Kolozsvár helységnévtáblákat pedig elképzelhető, hogy a többségiek napokon belül befújják festékkel, de legalább tudjuk, hogy ott vannak. Piszkálnak, tehát vagyunk-összegezhetjükromániai magyarként a fentieket, némi iróniával vegyes büszkeséggel. Nem feszültségmentesen, mint ahogyan az egykor megálmodott Európában, Európai Unióban lennünk kellene, de min- denképpenjobban, mint 10-20 évvel ezelőtt. És talán már ez is valami... A szerző a romániai Szabadság szerkesztője TALLÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ Megfellebbezte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését egy politikai szervezet - írta az Új Magyar Szó. A bukaresti napilap szerint az óvást a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt nyújtotta be a bukaresti törvényszékre. Gergely Balázs, az EMNP kezdeményező bizottságának tagja a laptól értesült arról, hogy bejegyzésü- ketkifogásoljaegyrománpárt. „Nem tudom, ugyanarról a furcsa nevű pártról van-e szó, melynek elnöke notórius pereskedő, s a Magyar Polgári Párt bejegyzését is megóvta. Ám nem is reménykedtünk abban, hogy megússzuk fellebbezés nélkül” - mondta az ÚMSZ-nek Gergely Balázs. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács erdélyi régióelnökének tájékoztatása szerint az EMNP bejegyzésének tárgyalását május 26-ra tűzte ki a törvényszék, akkor dől el a fellebbezés sorsa is. Gergely nem tart attól, hogy a román párt óvása megakadályozná az EMNP megalakítását, legfeljebb később mondják ki megalakulásukat. Ez is csak akkor történhet meg, ha a román párt újra fellebbez - mondta a régióelnök. Emlékeztetett, hogy az EMNP kezdeményező bizottsága gondosan ellenőrizte a pártbejegyzési dokumentumokhoz mellékelt támogatói aláírások hitelességét. „Egy hónapot szántunk arra, hogy megvizsgáljuk a támogatói íveket, mert nem akartunk meglepetéseket” - magyarázta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség korábban jelezte, hogy nem áll szándékában megóvni az EMNP bejegyzését. (MTI)
