Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-03 / 101. szám, kedd
20 Karrier - hirdetés ________________________________________________________________ ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 3. www.ujszo.com Súlyos következményekkel járhat a kialvatlanság Nemcsak a munkavégzés válhat hatékonyabbá, hanem az alkalmazottak egészsége is előnyét látja Részegít az alváshiány Gyógyít a rugalmas munkaidő A fizikai munkások többsége nem élvezheti a rugalmas munkaidő előnyét (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Évente több százezer munkahelyi baleset történik fáradtság vagy elalvás miatt. Kísérlettel bizonyították: ilyenkor azért hibázunk, mert agyunk egy része már alszik. Az alváshiány következményei katasztrofálisak lehetnek. A felhalmozódó hiány alvászavarhoz vezethet, amit már nem lehet egy kiadós alvással egyszerűen törleszteni, előfordulhat, hogy orvosi segítséget kell igénybe venni a megoldásához. Ha valaki már napok, hetek óta nem tudja rendesen kipihenni magát, ha krónikus alvászavarban szenved, az immunrendszere legyengül, fogékonyabbá válik a fertőzésekre, betegségekre. A kórokozók mellett a stresszkeltő faktorokra is érzékenyebben reagál. A stresszre adott fokozott válaszreakció megviseli a szívet, ami ritmuszavarban és anginás panaszokban nyilvánul meg. A szív mellett a test érrendszerét megviseli a fáradtság miatti stressz, aminek következménye a magas vérnyomás betegség. A fokozott ingerlékenység az emésztőrendszert sem kíméli. Rossz alvóknál nem ritka a gyomorfekély kialakulása. Kísérletekkel kimutatták, hogy ♦ Nemzetközi egészségügyi cég magyarul beszélő, gyakorlott könyvelőt keres mellékállásba, Pozsonyba azonnali belépéssel. Magyar nyelvű fényképes önéletrajzot a következő címre váijuk: mprevencia@gmail.com MR9111868 ♦ Nemzetközi egészségügyi cég fő- és mellékállású orvost (általános vagy belgyógyász orvos) és asszisztenst keres több éves gyakorlattal egyszerű műszeres vizsgálat végzésére az ország egész területén. Fényképes önéletrajzokat a következő címre várjuk: mprevencia@gmaü.com MR9111684 kialvatlanság esetén az ember teljesítőképessége olyan, mint amikor véralkoholszintje meghaladja a 0,05 százalékot. Akik nem alszanak eleget, úgy végzik teendőiket, mintha több alkoholt fogyasztottak volna a kelleténél. Az illető mindennek gyakran nincs tudatában, holott bizonyított, hogy a folyamatos alváshiány hatására alig néhány nap alatt rohamos mértékben romlásnak indul a teljesítőképesség. A fáradt agy bizonyos részei alvó állapotba kerülhetnek a másodperc töredékére, miközben a teljes szerv folyamatosan ébren van. A brit Nature tudományos magazinban közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, a felfedezésnek messzire ható következményei lehetnek különösen azok számára, akik munkájában az alváshiány veszélyeket hordoz. - Mielőtt éreznénk a fáradtságot, már olyan jelek bukkannak fel az agyban, melyek azt üzenik, hogy abba kellene hagynunk bizonyos tevékenységeket, melyek éberséget kívánnak - magyarázta Chiara Cirelli, a madisoni Wisconsin Egyetem kutatója. Ilyenkor a neuronok bizonyos csoportjai elalhatnak ami a teljesítményre negatív következménnyel jár. (nemes, min tudom) ♦ Nemzetközi egészségügyi cég call centerébe munkatársakat és irodavezetőt keres több éves gyakorlattal; betegségmegelőzéssel, orvosi szűrővizsgálatok szervezésével és lebonyolításával foglalkozunk. Fényképes önéletrajzokat a következő címre várjuk: mprevencia@gmail.com MR9111685 Az egyes hirdetések nyelvtani és tartalmi helyességéért nem vállalunk felelősséget! Manapság mindenki olyan rugalmas munkaidőről álmodik, amely a munkahelyi feladatok ellátása mellett elég lehetőséget ad arra, hogy a privát igényeket is figyelembe lehessen venni. A rugalmas munkaidő terjed, másrészt a munkaadók egy része fenntartásokkal kezeli ezt a megoldást. ÖSSZEFOGLALÓ A rugalmas munkaidő vonzereje ellenére a munkaadók többsége ugyanakkor szereti „rövid pórázon”, szem előtt tartani alkalmazottait, és fenntartásokkal kezeli a flexibilis munkát. Pedig nem kellene: egy friss tanulmány igazolja, hogy az mind a munkaadó, mind a munkavállaló előnyére válik. Számos dolog van, amit egyszerűen nem lehet munkaidőn kívül elintézni: az új kábeltévévagy intemetszolgáltató természetesen csak munkaidőben jön el otthonunkba, hogy üzembe helyezze új szolgáltatását. Ha valami pedig elromlott, szintén csak munkaidőben javíttatható meg. Fix munkaidő és szigorú munkáltató esetén nem kis fejtörést okozhat a privát elintéznivalók szervezése. Ezek után nem is kell csodálkozni azon, hogy amikor álmaink állásának ismérveit kell sorolni, az elsők között szerepel a rugalmas munkaidő említése is, amelytől viszont számos munkaadó ódzkodik. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány megállapítása szerint nincs ok a flexibilis munkaidő miatti aggódásra: nemcsak a munkavégzés válhat hatékonyabbá, hanem az alkalmazottak egészsége is előnyét látja, s utóbbiból maga az alkalmazó cég is profitálhat. Az ausztriai XIMES munkaerő-közvetítő vállalat nyolcvan munkavállalót keresett meg az interneten keresztül, hogy a munkaidő, annak hatékonysága, valamint az egészségi állapot közötti összefüggések kibogozásában segítségére legyen. A válaszadók 37 százaléka olyan ausztriai vállalatoknál dolgozik, amelyek több mint ezer embernek adnak munkát. A résztvevők 26 százaléka személyzeti vezetőként tevékenykedik kenyéradójánál, 20 százalékuk pedig vagy vezetői székben, vagy az üzemi tanács tagjaként végzi munkáját. A százalékos eloszlás alapján kijelenthető, hogy viszonylag kiegyenlített a munkaadói- és munkavállalói oldal képviselete, s ennek megfelelően a tanulmány eredménye is objektívnek tekinthető. A válaszadók 65 százaléka mondta, hogy „gyakori”, vagy „nagyon gyakori” az a jelenség, hogy a rugalmas munkaidőt kihasználó munkatársak hatékonyabban dolgoznak a fix munkaidőhöz képest. 16 százalékuknak szent meggyőződése, hogy az ilyen jellegű munka minden esetben nagyobb hatásfokú. A válaszadók 94 százaléka megerősítette, hogy a rugalmas munkaidő a vállalatnak és munkatársainak egyaránt előnyös, s 51 százalékuk azt is állítja, hogy a legtöbb esetben a munkavállalók egészségi állapota is javul, amennyiben flexibilis a munkaidejük. A kevesebb betegszabadságon töltött nap fontosságát pedig egyetlen munkaadó előtt sem kell túlságosan hangsúlyozni. A rugalmas munkaidő Ausztriában - ahol a felmérés is készült - manapság elfogadottnak számít. A munkaadók többsége ugyanakkor a mindennapi munkaidő egy részét - általában a felét - kötelezően a munkahelyen töltendőnek rendeli el, hogy a mobütelefonos, mobil-internetes lehetőségek ellenére a munkatársak személyes koordinációját is biztosíthassa. Ennek az úgynevezett törzsidőnek a fontosságát a tanulmány résztvevőinek mintegy kétharmada megerősítette. A rugalmas munkaidő ellenére- vagy pontosan éppen amiatt - a csúsztatás (a felgyűlt túlórák szabadnapokká való átváltása) csak minden hatodik munkavállaló esetében számít bevett gyakorlatnak. A válaszadók 41 százaléka szerint azonban eseti jelleggel- a vezetőséggel való egyeztetés után - lehetséges a csúsztatás. Az osztrák tanulmány azt is megállapította, hogy a túlórázás általános jelenség. Az átlagos munka- vállaló napi kilenc vagy még több órában dolgozik, s rövid szünetekre csak nagyon ritkán szakítja meg napját, (noiteazo.hu) ALLASAJANLAT
