Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-21 / 117. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011.'MÁJUS 21. Közélet 3 A ma hajnalban érvényes állapotokat kell tükrözniük a válaszoknak, az íveket a jövő héten kezdik összegyűjteni a számlálóbiztosok Mától tölthetjük ki a népszámlálási íveket Nem kellene különösebb fejtörést okoznia az ívek kitöltésének (TASR/MTI-felvétel) Pozsony. Mától lehet kitölteni a népszámlálási kérdőíveket. Aki tegnapig sem kapott adatlapot, érdeklődjön az ön- kormányzatnál. A kérdőív kitöltése csak pár percet vesz igénybe, és a tegnap éjfélkor fennálló állapotokat kell tükröznie. Összeállításunkban azok a kérdések szerepelnek, amelyek megválaszolásánál gond lehet. MÓZES SZABOLCS A kérdőíveket mától lehet kitölteni, a számlálóbiztosok hétfőtől kezdik összegyűjteni őket. Aki még esetleg nem kapott kérdőívet, a jövő héten is hozzájuthat. A kitöltésnél segítségünkre lehet az ívekhez csatolt útmutató. Ha valaki nem kapott ilyet, az útmutató elérhető a sci- tanie2011.sk és a nepszam- lalas2011.sk oldalon (magyar nyelven is), valamint telefonos tájékoztatást lehet kérni a 321 11 40-es telefonszámon (előtte a helyi előhívószámot kell kitekerni). Fontos, hogy az adatlapok a május 20-áról 21-ére virradóra érvényes adatokat tartalmazzák. Ha például valakinek május 20-án születik gyermeke, fel kell tüntetni az íven, ha 21-én, akkor már nem. „Szokásos” lakhely Az adatlapon csak néhány változás van a korábbi népszámlálás kérdéseihez képest, ám a legmarkánsabb változást nyomban az első jelenti. Az állandó lakhely helyett a szokásos lakhelyre kérdeznek rá, ami a statisztikusok szerint azért praktikusabb, mert elég sokan lehetnek azok, akik évek óta máshol, más városban laknak, mint ahol az állandó lakhelyük van. Ha magyar adatlapot tölt ki, mindkét nyelven meg kell adni a település nevét (pl. Kassa/ Košice). Az első kérdésnél egyben jelezni kell, hogy a szokásos lakhely azonos-e az állandó lakhelyével. A szokásos lakóhely az a hely, ahol a lakos az év nagy részében tartózkodik. Alap- és középiskolás tanuló azt a helyet jelöli meg, ahol szülei vagy törvényes képviselője lakik. A kollégiumban vagy albérletben lakó egyetemisták azt a helyet tüntetik fel, ahol a szemeszter alatt laknak. Az a lakos, aki hét közben lakóhelyén kívül dolgozik és lakik, viszont hétvégére hazajár, állandó lakhelyét tünteti fel szokásos lakóhelyként. Születési hely Az ötödik kérdésnél - születési hely - arra kell vigyázni, hogy ne azt a helyet jelöljük meg, ahol születtünk (kórház), hanem azt, ahol születésünk idején édesanyánk állandó lakhelye volt. Erre azért van szükség, mert az utóbbi 4-5 évtizedben az emberek túlnyomó többsége a járási kórházakban született, így ha a tényleges születési helyet adnánk meg, ez sarkított adatokat eredményezne. A hetedik kérdésben a korábbi lakóhelyet kell feltüntetni. Az, aki életében soha sem költözött el otthonról, ezt az opciót jelöli meg. Lakóhelyváltás esetében - még ha évtizedekkel ezelőtt történt is - meg kell adni, mely év mely hónapjában került sor a váltásra, s milyen okból. Fontos: csak egy indokot lehet megadni, még ha a valóságban több ok is közrejátszott a költözésben. Rokoni kapcsolatok A nyolcadik pontban a háztartás tagjai között fennálló rokoni kapcsolatokat firtatja a kérdőív. Közös megegyezés alapján a háztartás bármelyik felnőtt tagját meg lehet jelölni a „magánháztartás élén álló személyként”. A többi családtag a hozzá kapcsolódó viszony alapján tölti ki ezt a rubrikát. Ha például egy háztartásban három generáció él együtt - egy házaspár, egyik lányuk a férjével és gyermekükkel, valamint a házaspár egyik tagjának szülője, akkor a következőképpen tölthetik ki az adatlapokat. A házaspár férfi tagja lehet a „magánháztartás élén álló személy”. Felesége a „feleség”. Lányuk a „gyermek”, férje a „vő, meny” kategóriát jelöli be. Afia- talok gyermekük adatlapján az „unoka, dédunoka” mellé tesznek x-et, míg a nagyszülő az „apa, anya” kategóriát jelöli be saját kérdőívén. Értelemszerűen aki albérletben lakik - szokásos lakhelyén -, az az „idegen személy, albérlő” kategóriát jelöli meg. Foglalkozás Erre a kérdése viszonylag egyértelmű a válasz. A foglalkozás rubrikában az aktív keresőknek kell megadni, és azt, hogy milyen munkát végeznek jelenleg (tehát nem azt, amit kitanultak). A lehető legpontosabb megnevezést kell feltüntetni - pl. általános orvos, kőműves, call-center munkatárs, számítógépes programozó. A munkanélküliek, nem dolgozó nyugdíjasok vagy az anyasági szabadságukat töltők a legutóbbi foglalkozásukat tüntetik fel. A nemzetgazdasági ág című kérdésnél a munkáltató nevét, székhelyét és a járást kell megadni. Erre a kérdésre az aktív keresők mellett a munkanélküliek és a nem dolgozó nyugdíjasok is válaszolnak - a legutolsó munkáltatót kell megadni. A munkavégzés helye kérdésre viszont a nem dolgozó nyugdíjasoknak nem kell válaszolniuk. A14-16. kérdésekben a végzettségünkre kíváncsi az állam. A tanulmányi szak rubrikába a konkrét szakot kell beírni: pincér, autószerelő, alapiskolai tanár, történész. A gimnáziumi, illetve kereskedelmi akadémiai végzettséggel rendelkezők az iskola megnevezését írják ide (pl. gimnázium). Akinek alapiskolai végzettsége van, erre a kérdésre nem válaszol. Magyarvagyok Az adatlap végén szerepelnek a hazai magyarság számára legfontosabb kérdések. A nemzetiség a 20. kérdés, itt értelemszerűen csak egyet lehet választani a felsoroltakból. Beírni nem kell semmit sem, csak a magyar mellé húzni egy x-et. A 21. kérdés az anyanyelvre vonatkozik. A 22. kérdés új, eddig nem szerepelt a népszámláláson. A statisztikusok arra kíváncsiak, hogy a nyilvános érintkezésben, illetve odahaza melyik nyelvet használjuk a leggyakrabban. Aki vegyes házasságban él és otthon szlovákul beszélnek, az „egyéb” kategóriát jelöli meg, s utána beírja, hogy „szlovák”. A nyilvános érintkezésben leggyakrabban használt nyelv az, amelyet a lakos munkahelyén vagy az iskolában (tehát nem a hivatali ügyintézés során vagy az autóbuszban) használ - tekintet nélkül arra, hogy Szlovákiában vagy külföldön él-e. A felekezeti hovatartozás kérdésnél szintén csak x-elni kell, kivéve, ha valaki olyan kis egyház tagja, amelynek neve nincs feltüntetve a lapon. Ebben az esetben az egyéb kategóriát jelöli meg és beírja egyháza nevét. Ha az állam valamit meg szeretne tudni rólunk, ezt sokkal gyorsabban és biztosabban megtudná szerezni, mint a népszámlálás segítségével Még a bankok is többet tudnak a hitelt felvevő ügyfelükről, mint amennyit az állam megtud rólunk a népszámlálási ívekből MÓZES SZABOLCS Pozsony. Az interneten az utóbbi napokban egyre nagyobb intenzitással terjedő rémhírek szerint a népszámlá(TASR/MTI-felvétel ne-e a népszámlálásra, hogy ezekhez az adatokhoz hozzájusson? Az igazság az, hogy a népszámlálás során kevesebb adatot kell megadnunk, ami ne lenne már eleve az állam birtokában. ,Állam bácsi” a különböző nyilvántartásai révén pontosan tudja, hogy hol lakunk, dolgozunk, mennyit keresünk, hány gyerekünk van, mikor születtek, korábban hol laktunk. A népszámlálási kérdőíven csak néhány információt kell feltüntetnünk - névtelenül. A munkavégzési pontnál például azt, hogy mi a munkáltatónk neve és hol van a székhelye. Ha egy állami szerv tudni akaija, hol dolgozunk, nem kellene tíz évig várnia a népszámlálásra, elég megnéznie a Szociális Biztosító adatsorait, amelyek azt is tartalmazzák - naprakészen -, hogy mióta dolgozunk jelenlegi munkahelyünkön és mennyit keresünk. Ezek az adatok sokkal pontosabbak, mint a népszámlálás során szerezhetőek, hiszen nem bevalláson alapulnak. A népszámlálási kérdéseknél sokkal több és konkrétabb kérdésre kell válaszolunk a különböző hivataloknak küldött kérvényekben, de a banki hitelkérelmek vagy más jellegű magánszerződések esetében is így van ez. A személyi kérdőíven gyakorlatilag csak három olyan kérdés van, melyet más állami adatbázis nem tartalmaz, ez pedig a nemzetiség, az anyanyelv és a felekezeti hovatartozás. Ám ha egy állami szerv ki akarja deríteni valaki nemzetiségét, szintén nem kellene a népszámlálásig várnia, operatív módszerekkel vagy más, közvetett információk fel- használásával utána tud ennek járni. A népszámlálás feleslegességét hangoztatok szerint ha mindez igaz, és az állam mindent tud, nincs szükség a cenzusra. A népszámlálás összegző jellegű adatgyűjtés, s egy konkrét időpontban ad képet a társadalomról. Ráadásul a különböző hivatalok adatbázisai nincsenek kellőképpen összekötve ahhoz, hogy a kérdések legalább egy részét ki lehessen hagyni a cenzusból. A nemzetiségre, vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést pedig mindenképp fel kellene tenni. A népszámlálás a társadalomtudósok és történészek számára is felbecsülhetetlen értékű forrástá- rat jelent. A dolog pikantériája, hogy a népszámlálási adatokkal való visszaélést jósoló hírek pont azokon a közösségi portálokon terjednek a leggyorsabban, ahová az emberek személyes adataik és fotóik tömkelegét rakják fel - s ezzel elérhetővé teszik szinte mindenki számára - anélkül, hogy belegondolnának ennek biztonsági kockázataiba... lás valójában nem is anonim, az állam pedig visszaélhet a tőlünk megkapott adatokkal. Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést: ha valóban ez lenne az állam célja, szüksége len
