Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-19 / 115. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 19. Iskola utca 11 Megalakulásának 60. évfordulóját ünnepli a Komáromi Magyar Pedagógiai Iskola Egy életre szóló útravalót adott A múlt század ötvenes éveinek elején számos A Komáromi Magyar Pedagógiai Iskola volt növendékeinek legutóbbi találkozója (Képarchívum) 7. NAGYTALALKOZO Szeretettel meghívjuk a Komáromi Magyar Pedagó­giai Iskola minden volt taná­rát és növendékét a Komá­romi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárai­nak Baráti Köre 7. Nagyta­lálkozójára, amelynek kere­tében megemlékezünk isko­lánk megalakulásának 60. évfordulójáról, és volt igaz­gatónkról, dr. Turczel Lajos­ról tantermet nevezünk el. A nagytalálkozó időpontja és helye: 2011. június4., 9.30, Selye János Gimnázium új magyar óvoda kezdte meg működését Dél-Szlovákiában, ezért szükségessé vált a ma­gyar nyelvű óvónő­képzés biztosítása. DR. KÖRTVÉLYES1 RÓZSA PIROSKA Az első magyar óvónőképző 1951. szeptember 1-jén nyitot­ta meg kapuit Komáromban a magyar gimnázium épületé­ben. Szlovákia magyarlakta ré­giójából 50 lány kezdte meg tanulmányait az óvónőképző két osztályában. Eleinte közös igazgatóság alatt működött a gimnáziummal. Az első két év nehézségeinek leküzdése után kikerült a gimnázium gyámsá­ga alól, és önálló középiskolává vált. Az óvónők képzésére szolgáló Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskola első igazga­tójává dr. Turczel Lajost nevez­ték ki, aki újjászervezte a tantestületet, és céltudatosan emelte az iskola színvonalát. Az óvodai nevelés célkitűzé­seinek figyelembevételével új tantervet dolgozott ki. Kijelölte a pedagógiai iskola feladatait, melyeknek alapján nagyobb hangsúlyt helyeztek a szaktan- tárgyak oktatására: a zenei ne­velésre, zongorajátékra és a képzőművészetre. A képzés célja az volt, hogy az óvónő ne csak az iskolában, ha­nem az élet legkülönbözőbb te­rületein is helyt tudjon állni. A legfontosabb tantárgy a magyar nyelv és irodalom volt, szakmai szempontból pedig a pedagó­gia. Az óvónőjelöltek az általá­nos ismereteket, a szaktudást, a tudás közlésének módszertanát és a pedagógiai lélektant nem­csak elméletben sajátították el, hanem az iskola példájából is. Ebben a sájátos életforma és az 1954-ben újonnan kinevezett alkotó szellemű igazgatónőnk, dr. Zsombor Miklósné (Hómmá Jolán) és tanáraink egyaránt szerepet vállaltak. Dr. Zsombor Miklósné munkássága, elhiva­tottsága s a szülőföldhöz való ragaszkodása példaképül szol­gált tanítványainak. Elévülhe­tetlen érdemeket szerzett a szlovákiai magyar óvónőképzés terén. Az iskolai és az iskolán kívüli tevékenység egymásra épülő rendszere magasfokú általános műveltség megalapozását tette lehetővé. Mivel az óvónő, ne­velőnő, tanítónő mind a város, mind a falu kulturális életének szervezője is, ez az intézmény szükségszerűen többet nyújtott a kulturális nevelés terén, mint más iskolák. Az óvónőképző életében fontos szerepet ját­szott a művészeti nevelés. Mű­ködött itt színjátszó kör, ének­kar, tánccsoport, melyek aktí­van részt vállaltak a város és környéke kulturális életében. Tíz év után sajnos az óvó­nőképző bezárta kapuit, s Ko­máromban végleg megszűnt a magyar óvónőképzés. Az in­tézmény működésének ideje alatt több mint 400 óvónőt adott a szlovákiai magyar óvo­dáknak, akik a rájuk bízott em­berpalántákat nagy szeretettel és hivatástudattal nevelték. A végzett növendékek több­sége óvónőként tevékenyke­dett, de voltak, akik főiskolai vagy egyetemi oklevelet szerez­tek, és az alapiskola alsó vagy felső tagozatán, sőt egyetemen is tanítottak. Egyesek fordító­ként, gyógypedagógusként, képzőművészként folytatták tevékenységüket. Szeretettel és megbecsülés­sel gondolunk vissza az isko­lánkban eltöltött évekre, diák­társainkra és tanárainkra, akik nemcsak szaktudással láttak el bennünket, hanem a kultúra szeretetére, becsületességre, nemzeti öntudatra és hazasze­retetre is neveltek minket. Mély nyomot hagyott bennünk alma materünk üzenete, -„az útra- való”, amely sokunknak jelen­tette a boldogulást és az életben való érvényesülést. G0ND0LK0D0 ISKOLA Az Orava társulás és a Közép-európai Alapítvány (CEF) a Slovnafttal együttműködve ötödik alka­lommal hirdeti meg Gon­dolkodó iskola elnevezésű programját. A program célja, hogy a pedagógusok képzése révén támogassa a tanulók önálló, kreatív és kritikus gondol­kodását, az információk fel­dolgozásának, kiértékelésé­nek képességét, valamint az önálló véleményformálást, és ne csupán a tananyagot memorizálják gépiesen. A program eddigi négy év­folyamában 63 alap- és középiskolának nyújtott to­vábbképzési lehetőséget, és mintegy 1900 pedagógus részesült képzésben, ami több mint 25 ezer diák okta­tásában hozott pozitív evál- tozásokat, eredményeket. Június 30-ig lehet jelent­kezni a 2011/2012-es ta­névben zajló képzésre. A Gondolkodó iskola programról részletes tájé­koztatást, valamint letölt­hető jelentkezési lapot a www.cef.sk és a www.zdru- zenieorava.sk honlapon ta­lálnak az érdeklődők. KÉPZŐMŰVÉSZÉT! ALK0T0TAB0R Az SZMPSZ 2011. július 3-8. között Komáromban első alkalommal szervezi meg a Harmos Károly Képzőművészeti Alkotótá­bort az alapiskolák 3-8. év­folyamának tanulói részére. A tábor célja a fiatal tehet­ségek felkarolása és felkészí­tése a vizuális nevelés esz­közeinek segítségével a ha­zai és nemzetközi képző- művészeti versenyekre. Az alkotótábort olyan pe­dagógusok vezetik, akik az elmúlt évek alatt szakmai továbbképzéseken vettek részt, elsajátították az él­ményszerű vizuális nevelés alapelveit, és azt sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban. A vizuális nevelés gyer­mekközpontú szemlélete fontosnak tartja az érzelmi intelligencia kialakítását és fejlesztését ellentétben nap­jaink sivár, fogyasztói szem­léletével. Előtérbe helyezi az élményközpontú, kreatív te­vékenységi formákat, pozitív energiákat, alkotási kedvet szabadít fel a gyerekekben, segíti a tehetség kibontako­zását. A tábor programjában egy balatonfüredi tanulmányút is szerepel, ezért a jelent­kezőknek érvényes útlevéllel kell rendelkezniük. A hét fo­lyamán a tanulókra pedagó­gusok felügyelnek és szerve­zik a táborozok szabadidejét. Jelentkezni az SZMPSZ honlapjáról (www.szmpsz. sk) letölthető jelentkezési lapon lehet 2011. június 10-ig. Olyan tanulók jelentkezé­sét várjuk, akik a 2010/2011-es tanévben or­szágos vagy nemzetközi képzőművészeti pályázaton, versenyen eredményesen szerepeltek. Bővebb információt Jókai Tibor irodavezető ad a 0357714755 vagy a 0357713572 telefonszámon. A jelentkezési lapot a következő címekre várjuk. Levélben: SZMPSZ P. O. BOX 49., 945 01 Komárno, e- mailben: szmpsz@szmpsz.sk. A háromnapos nemzetközi rendezvény üzenete egyértelmű: soha többé nem szabad megengedni, hogy ilyesmi megtörténhessen Az Élet menetén az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborban MOLNÁR MARIETTA, VÁRKÖZI PATRÍCIA Már hagyománnyá vált, hogy az Ipolysági Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnázium diákjai részt vesznek az Élet menetén az Auschwitz-Birkenau-i kon­centrációs táborban. Az Élet menete olyan nemzetközi ren­dezvény, amelyen az egész vi­lágból összesereglett fiatalok róják le kegyeletüket az ártat­lanul meggyilkolt áldozatok emléke előtt. Szlovákiát két au- tóbusznyi középiskolás diák képviselte a Jeruzsálemi Nem­zetközi Keresztény Nagykövet­ség (ICEJ) szlovákiai irodája szervezésében. Tóth Tibor történelemtanár kíséretében május elsején autó­busszal indult a csapat az ipolysági, lévai, szeredi és zsol­nai szlovák diáktársakkal együtt. Magyar nemzetiségű diákokként a szlovákiai magyar középiskolákat képviselték. Az első megálló Krakkóban volt, itt Pavol Mešťan profesz­szor - a pozsonyi Zsidó Múze­um igazgatója - tartott előadást a szlovákiai holo- kausztról, amelyet később megvitatott a hallgatóság. A diákok a csehországi Trinecben éjszakáztak. Másnap érkeztek Auschwitzba, innen indult az Élet menete (The March of the Living). Rengeteg fiatal gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy együtt emlékezzen a múlt ször­nyűségeire. A magyar barakk előtti megemlékezésen Rogán Antal országgyűlési képviselő, Budapest V. kerületének pol­gármestere mondott emlék­beszédet, majd megrendülve hallgatták meg a gimnazisták a gödöllői Jancsi bácsit, aki túl­élőként mesélt a koncentrációs táborok borzalmairól. Ezután indult a hétezres menet Birke­nau felé. Birkenau hatalmas, őrtornyokkal, drótkerítéssel körbevett terület, a világ leg­nagyobb temetője, hisz több mint egymillió ártatlan ember lelte itt halálát. Megrendültén vonultak vé­gig a résztvevők a vasúti sínek mellett, áthaladtak a rámpán is, ahová a deportáló vonatok futottak be, és itt szelektálták a szerencsétlen . embereket. A központi, angol nyelvű em­lékünnepség a krematóriumok romjai mellett zajlott. Beszédet mondott Israel Me­ir Lau, Izrael volt főrabbija és Branko Lustig, a Schindler lis­tája című film Oscar-díjas pro­ducere. Mindketten gyermek­fejjel élték át a holokausztot, s hallgatván autentikus vissza­emlékezésüket, sokaknak könny szökött a szemébe. Felcsendült az Eli, Eli című dal is, amelyet a magyar Szenes Hanna írt, őt a nyilasok végez­ték ki 1944-ben, mindössze 23 éves volt. Az emlékezés végén lángra lobbant a hatmillió ál­dozatot jelképező hat hatalmas fáklya, s felhangzott a Hatikva, a világ zsidóságának himnu­sza. Az utolsó nap egy érdekes előadást hangzott el, egy Je­ruzsálemben élő német újságí­ró, Johannes Gerloff beszélt a zsidó-arab konfliktusról, majd barátja, Samer Mohammed - a keresztény hitre áttért muzul­mán férfi szólt kalandos sorsá­ról. Felejthetetlen és egyben megrendítő élmény volt ez a három nap mindenkinek, mert az Élet menete nemcsak a múltról való megemlékezésről szólt, hanem a jelenről és a jövőről is, hiszen az üzenete egyértelmű: soha többé nem szabad megengedni, hogy ilyesmi megtörténhessen! Az ipolysági gimnazisták csapata egyedüliként képviselte a szlovákiai magyar középiskolákat (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents