Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-18 / 114. szám, szerda

Régió-szülőföld \5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 18. Megfosztották talárjától a bírónőt, aki elhunyt nemesek önjelölt gyerekeit ismerte el törvényesnek - Éva Koczánová mindent tagad Holtukban apává tette a grófokat A tótmegyeri Károlyi kastély ma az Állami Erdőgazdaság tulajdona (Jana Benövő felvétele Nyitra. Jogköreivel való visszaélés miatt jogerő­sen elítélte, és ezzel meg­fosztotta hivatása gya­korlásának jogától a ke­rületi bíróság azt a lévai bírónőt, aki apasági nyi­latkozatok elismerésével nemesi földbirtokok kisa­játítását tette lehetővé. Éva Koczánová a gímesi Forgách Károly gróf, a tótmegyeri Károlyi Lajos gróf, a felsőszemerédi Vilczek Vilmos gróf, és az ipolyszakállosi földbirto­kos, Huszár Tibor eseté­ben határozott arról, hogy a kérelmezők tör­vényes leszármazottaik. VRABEC AAÁR1A Mindhárom esetben csalók vetettek szemet a volt uradalmi birtokokra. Követelésüket két esetben az állítólagos grófi sar- jak özvegyei jelentették be, az 1944-ben utód nélkül elhunyt Vilczek Vilmosnak lánya, a há­romgyerekes Huszár Tibornak pedig ismeretlen unokája ke­rült elő hirtelen. Sosemvolt románcok Az apasági kereseteket egy lévai ügyvédnő, Beáta Hilver- tová nyújtotta be a bíróságra, és mindegyik Éva Koczánová- hoz került. A forgatókönyv mind a négy esetben hasonlí­tott: sosemvolt, vagy leg­alábbis nehezen ellenőrizhető románcra hivatkozott a ne­mesemberek és egykori al­kalmazottaik között. A nagy- surányi Zerafín Pečimúth öz­vegye azt állította, férje For­gách Károly grófnak az egyik cselédlánnyal folytatott titkos viszonyából született, és ezt a halálos ágyán vallotta be. Az ügy pikantériája, hogy az 1911-ben elhunyt Forgách Károly gróf agglegény volt és végrendeletében még az uno- kahűgát is kitagadta. Halála után több tucatnyi törvényte­len gyereke jelentkezett az örökségért, de csak egynek, Zerafín Pečimúthnak adatott meg, hogy holtában a gróf fi­ának nyilvánítsák. Az ugyancsak nagysurányi Rudolf Tvrdoň állítólag szin­tén a halála előtt árulta el, hogy kék vér csörgedezik az ereiben - édesanyja Károlyi Lajos gróf konyháján dolgo­zott, és amíg férje a háború­ban volt, intim kapcsolatba került a gróffal. A két özvegy Beáta Hilvertová ügyvédnő közvetítésével keresetet nyúj­tott be a Lévai Járásbíróságra, Éva Koczánová pedig a volt uradalmi kocsisok vallomásai alapján elismerte az apaságot. Az erről szóló határozat alap­ján az özvegyek joggal tart­hattak igényt a több száz hek­táros birtokokra. Már a földhivatalban in­tézkedtek, amikor Károlyi gróf törvényes örököse, a Svájcban élő Károlyi József a szlovák főügyészséghez for­dult panasszal, amely vizsgá­latot rendelt el az ügyben. Forgách gróf hagyatékával kapcsolatban a tótmegyeri birtokon gazdálkodó Állami Erdőkezelő Vállalat. kért fe­lülvizsgálatot, és így derült ki, hogy a bírósági aktából eltűnt a gróf apaságát elismerő ha­tározat. A helyén egy elutasí­tó határozatot találtak, ezért felmerült a gyanú, hogy a bí­rónő később hamisította azt. Koczánová ugyan feljelentést tett a határozataival való visszaélés és a bírósági akták­kal való visszaélés miatt, de ezt az ügyész elutasította. Vilczek Vilmos állítólagos lá­nya a felsőszemerédi 80 hek­táros birtok tulajdonosaként jegyeztette be magát a Lévai Telekkönyvi Hivatalban, de az ügyészség tiltakozására semmissé nyilvánították a be­jegyzést. Koncepciós pert emlegetett A bíróság előtt Éva Koczáno­vá azt mondta, sejtelme sem volt arról, hogy az apaság meg­állapítását restitúciós szándék­kal kérték. Állítása szerint azt hitte, hogy a törvénytelen le­származottak csak új keresztle­velet akarnak. „Csak a közjegy­zőnél tett nyilatkozatokból in­dulhattam ki, az elhunyt grófok exhumálását az ügyész kérhette volna. Tapasztalatom sem volt ilyen esetekkel, ezért korábbi határozatokban kerestem precedenst” - védekezett a vád­lott, aki három esetben döntött az elhunyt nemesek apaságáról. Az apácaszakállosi nagybirto­kost, Huszár Istvánt a kérelme­ző nagyapjának ismerte el, ho­lott erre a szlovák jogrend nem nyújt lehetőséget. A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a vád­lottnak tudnia kellett volna: az érvényes családjogi törvények alapján nem ismerhette volna el a grófok apaságát. A kérelme­zők anyakönyvi kivonatában ugyanis az anyák törvényes fér­je szerepelt apaként és először azt kellett volna töröltetni, mert két apja senkinek nem lehet. Koczánová arra hivatkozott, a sok munka miatt fáradt és ta­lán figyelmetlen is volt, amikor a szóban forgó ügyeket tárgyal­ta, de tagadta, hogy szándéko­san, haszon ellenében döntött volna. „Hilvertová ügyvédnőt sem akartam előnyökhöz jut­tatni, nem is volt rá okom, hi­szen gyűlöli a férjemet. Épp csak a köszönését fogadom a bí­róság folyosóján” - mondta a tárgyaláson. Meggyőződése szerint nem neki, hanem az apasági keresetet benyújtó személyeknek és Hilvertová ügyvédnőnek, valamint a hatá­rozatok alapján a tulajdonjogot bejegyző telekkönyvi hivatalok alkalmazottainak kellett volna bíróság elé állniuk. Könnyek között érvelt, hogy koncepciós per áldozata, bizonyos szemé­lyek szándékosan manipulál­ták a közvéleményt vele kap­csolatban, hogy befolyásolják a bíróságot. „2009 májusában szögekkel kivert deszkákat ta­láltam az autóm kerekei alatt, azóta féltem a saját és a gyere­keim életét. A kerületi ügyész­ség megrendelésére folytat el­lenem hadjáratot a média, mert az egyik rokonom leleple­zett egy ügyészségen belüli bűncselekményt” - sorolta könnyek között. Tizenhét éves bírói karrier vége Az ítélet kihirdetése után a volt bírónő csak azzal a feltétel­lel akart nyilatkozni az újság­íróknak, hogy nyilatkozatot ír­nak alá arról, mindent megje­lentetnek, amit elmond, és minden szavát pontosan idézik. Mondanivalójának az volt a lé­nyege, hogy míg más bírák el­len tévedés esetén fegyelmi el­járást szoktak indítani, őt a ha­tározatai miatt, meghamisított vagy nem létező bizonyítékok alapján ítélték el. Az ügyész el­utasította, hogy Éva Koczáno- vát bárki üldözné, véleménye szerint csak szeretné úgy fel­tüntetni a dolgot, mintha a bí­rói tevékenysége, és nem bűncselekmény miatt állna bí­róság előtt. Koczánová ügyvé­dei ugyan elismerték, hogy vé­dencük hibát követett el, de ki­zárták azt, hogy ez szándéko­san történt volna, és kimerítené a bűncselekmény fogalmát. A bíró végül egy év felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélte Éva Koczánovát, ami azt jelenti, hogy örökre búcsút mondhat a hivatásának. Tizenhét éve volt bíró és mostanáig ítélkezhetett annak ellenére, hogy büntető­jogi felelősségre vonását a kor­rupcióellenes hivatal még 2006 végén követelte. Az alkot­mánybíróság 2008 júniusában vonta meg a mentelmi jogát és ugyanazon év augusztusában emeltek vádat ellene. Štefan Harabin volt igazságügyi mi­niszter azzal érvelve nem vonta meg tőle hivatása gyakorlásá­nak jogát, hogy ha a bíróság esetleg felmenti, a minisztéri­um kártérítést lesz kénytelen fizetni. Éva Koczánová nem akar belenyugodni abba, hogy többet nem öltheti magára a ta­lárt, azt mondta, a Legfelsőbb Bíróságon és nemzetközi ható­ságoknál fog jogorvoslatot ke­resni. Az elmúlt nyolc év alatt ő volt a tizedik bíró, aki ellen az Alkotmánybíróság beleegyezé­sével büntetőjogi eljárás indult. Mf 4 A melléklet US I ✓"Cíl a kerékpározásról! • Milyen szabályok vonatkoznak a kerékpározókra, milyen bírsággal sújthatok a közlekedési szabályok megszegéséért? • Milyen felszerelésre van szüksége a kerekezőnek? • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a legmegfelelőbb kerékpárt? Közkedvelt hazai és nemzetközi kerékpár-útvonalakat is bemutat az Új Szó 8 oldalas melléklete. _ . * ,, 1 Ez a lap jár Önnek! Olyan ez az óvoda, mint egy mesepalota csupa dal, csupa vers csupa játék... (Gazdag Erzsi: Vers az óvodáról) Játszva Ön is hozzájárulhat « az óvodák fejlGSZtéséhoz! Részletek és a második szelvény a Vasárnap legújabb számában! ^ Keresse az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents