Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-17 / 113. szám, kedd

ZU KARRIER - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 17. www.ujszo.cotn Hat dolog, amit soha ne mondjunk a főnöknek Tabunak tartott mondatok ÖSSZEFOGLALÓ Mindig érdemes szőrmentén fogalmazni, ha főnökünkkel be­szélünk, hiszen döntése megha­tározza vagy befolyásolja min­dennapi munkánkat, feladatain­kat. A diplomatikus hozzáállás különösen fontos, ha ellenérzé­sünket, kétségeinket szeretnénk kifejezni, vagy éppen megkérdő­jelezzük felettesünk döntését. „Ezt nem tudom megcsinálni.” Ez az a mondat, amit a főnök nem szívesen hall. Még akkor sem, ha történetesen jóban van beosztottjával és bármit meg tud­nak beszélni. Az idézett kijelen­tés ugyanis azt sugallja, hogy az alkalmazott nem biztos magában és még a legkisebb erőfeszítést sem hajlandó tenni egy olyan ügyért, ami véleménye szerint reménytelen. Ilyenkor érdemes máshogy megközelíteni a dol­got: felvetni, hogy a kollégákkal ötleteljünk, hátha közös erővel meg lehet oldani a lehetedennek tűnő helyzetet is. Kevésbé kínos beismerni, hogy valamivel nem boldogulunk és másoktól segít­séget kérni, mint hárítani, arra hivatkozva, hogy nem tudunk megcsinálni valamit. Gyengesé­günk beismerése ráadásul ront­hatja a rólunk kialakult képet. „Ez minden, amit a kolléga tud?” Más munkájának kritizálása biz­tos, hogy nem vet ránk jó fényt, még akkor sem, ha valójában igazunk van. A kifogást érdemes diplomatikusan megfogalmaz­ni, vagy úgy kifejezésre juttatni nemtetszésünket, hogy a célsze­mélynek legyen alkalma megvé­deni magát. Alapigazság, hogy csak annyit mondjunk, és úgy tá­laljuk, ahogyan azt az illető sze­mébe mondanánk, háta mögött ne becsméreljük teljesítményét. „Nem az én gondom / nincs ben­ne a munkaköri leírásomban.” Rossz taktika, ha azzal passzo­lunk le egy, a főnök által ránk bízott, nemkívánatos feladatot - amit elvüeg nem nekünk kellene lebonyolítanunk -, hogy semmi közünk hozzá, nem a mi felada­tunk, és egyáltalán nem érdekel, sikerül-e elvégeznie valakinek. Minden cégnél fontos a csapat­munka, és ha ez alól kihúzzuk magunkat, ne csodálkozzunk, ha főnökünk bírálja hozzáállá­sunkat. Ráadásul a hárítás azzal járhat, hogy felettesünk nem kér, hanem utasít minket a korábban lepasszolt munka elvégzésére. „Ugye nem baj, ha abbaha­gyom?” Számtalanszor előfor­dul, hogy úgy érezzük, feleslege­sen dolgozunk és olyan feladatba ölünk energiát, amelyből végül nem lesz semmi. Ilyenkor nem célszerű indok nélkül közölni a főnökkel, hogy elegünk van, le- állunk. Egyeden vezetőnek sem érdeke, hogy az alkalmazottai olyasmire vesztegessék idejüket, ami nem hoz hasznot a cégnek, ezért inkább kérdezzük meg fe­lettesünktől, hogy mennyi időt szánjunk az adott feladatra, ha az nem kecsegtet eredménnyel. „Ennek semmi értelme.” Az sem jó taktika, ha nyíltan bíráljuk fő­nökünket és közöljük, hogy a fel­adatnak, amit ránk bízott, nincs értelme. Ha így érezzük, érdemes óvatosan rákérdezni, hogyan tudnánk azt a leghatékonyabban elvégezni. Az érdeklődés nem vet rossz fényt ránk, sőt, főnökünk érezheti, hogy igyekszünk meg­oldani a feladatot, még akkor is, ha elsőre nem látjuk át, mivel jár. „Teljesen szét vagyok csúszva.” Mindenkivel előfordul, hogy egy átvirrasztott éjszaka után esik be a munkahelyére. Ilyenkor nem szerencsés, ha azonnal közöljük főnökünkkel, hogy rosszul érez­zük magunkat és aznap ne szá­mítson rá, hogy érdemi munkát végzünk. A legtöbb vezetőnek csak az eredmények számítanak, és nem érdekli, mivel foglalkoz­nak alkalmazottai, amíg rende­sen elvégzik munkájukat. Akad olyan cégvezető, akinél egyszer­egyszer belefér a kilengés, ám tény, hogy a legtöbb vezető nem nézi jó szemmel a munkaerő át­meneti kiesését, (hv, ú) ÁLLÁSAJÁNLATOK Az egyes hirdetések nyelvtani és tartalmi helyességéért nem vállalunk felelősséget! Gépkocsivezetőket keresünk tartálykocsikra (E típusú jogosítvány) folyékony élelmiszer nemzetközi (nem ADR!). Úti célok: D, CZ, SK, H, SLO, A, I. Kapcsolat: Ing. Chalama, mobil: 0917/945 253 e-mail: infoGlfoodtank.sk MP91100239 Léva környékén megbízható vállalkozókat keresünk kul- túrházban való árusításhoz, jó kereseti lehetőség 1000- 2000 €/hó. Telefon: +36-70-330 1942. MR9111848 Az ösztöndíjasok gyorsabban találnak állást, a munkáltatók értékelik a külföldi tapasztalatot Mennyit ér a külföldi ösztöndíj? Az uniós Erasmus-hallga- tók rövidebb idő alatt ta­lálnak állást, a munka megkezdése után pedig könnyebben veszik a kihí­vásokat - mutatta ki egy európai szintű tanul­mány. Viszont a külföldi tapasztalat még nem minden, és akad olyan cég, amely akár hátrány­nak is tekintheti. ÖSSZEFOGLALÓ Az Erasmus, mely nevét a hí­res filozófusról, teológusról, humanistáról, Rotterdami Erasmusról kapta, az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb oktatási prog­ramja, nálunk pedig a legna­gyobb nemzetközi mobilitást lebonyolító ösztöndíj. A külföl­dön szerzett tanulmányi vagy szakmai tapasztalat előnyei mellett érvelők egyszerre em­lítik meg a javuló nyelvtudást, a kultúrák iránti nyitottság kialakulását, és ezzel együtt a nagyobb alkalmazkodó kész­séget, az utazás lehetőségét, és nem utolsó sorban egy új szempontú tanulási-, és mun­kaszemlélet elsajátítását. Egy európai szinten készült átfogó értékelő tanulmány (VALERA projekt: Professional value of Erasmus mobility) az Erasmus hallgatók munkaerő-piaci el­helyezkedési esélyeit vizsgálva kimutatta, hogy az ösztöndíja­sok rövidebb idő alatt találnak állást, a munkáltatók értékelik a külföldi tapasztalatot, a hasz­nálható nyelvtudást, és persze még nagyon sok mindent. Az Erasmus hallgatók nagy több­sége nemcsak abban ért egyet, hogy a külföldi kalandot egyi­kük sem bánta meg, hanem abban is, hogy a külföldön szerzett tapasztalat a diploma szerzés utáni munkakeresést is megkönnyítette számukra. Hozzáadott érték A program az 1987-es indu­lástól mostanáig több mint 1,7 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Euró­pában. Ösztöndíj a tanulmányi célú hallgatói mobilitás mel­lett szakmai gyakorlat meg­szerzésére is nyerhető, de ez a két külön képzés egymással is kombinálható. Az elmúlt há­rom évben 1800 magyar és né­hány száz szlovákiai hallgató élt a szakmai gyakorlat lehető­ségével (főleg Németország a célpont), melynek köszönhe­tően több száz európai céggel Külföldön értékes szakmai ismeretekre tehetünk szert (TASR-felvétel) építettek ki kapcsolatot felső- oktatási intézményeink. A megcélzott területek között magasan vezetnek a társada­lomtudományok, és üzleti, va­lamint jogi képzésre is sokan járnak; a tanulmányi ösztöndí­jasok fele ezen három terület egyikén tanult tavaly. Bokodi Szabolcs, a magyar Erasmus program koordinátora az ösz­töndíjprogram legfontosabb előnyeit említve elmondta, a több hónapig, vagy akár egy teljes évig tartó szakmai gya­korlat kitűnő átmenetet jelent­het a hallgatók számára a mun­ka világába. A hallgató valódi munkakörnyezetben szerez releváns tapasztalatokat,- és emellett szaknyelvi tudása is rengeteget fejlődik. Mindezek eredményeképpen a munka- keresés ideje - ahogyan a töb­bi erasmusos fiatal esetében is -jelentősen lerövidül. Sokakat már kinti tartózkodásuk alatt álláslehetőség vár itthon, vagy éppen a gyakorlati helyüknek és teljesítményüknek köszön­hetően tudnak elhelyezkedni a cég itthoni leányvállalatánál - mondja a koordinátor. Külföldi tapasztalat Jagicza Ágnes, az Invitel HR vezérigazgató-helyettese úgy véli, egy állásinteijún a dönté­si pillanatban nem az Erasmus gyakorlat fog számítani, hanem maga az ember. A jelöltnek rendelkeznie kell a szükséges kompetenciákkal, és ez a leg­fontosabb. A szakértő megjegy­zi azonban, hogy egy külföldi tapasztalatokat szerzett egyete­mistának lehetősége volt olyan képességeket magába szívni, melyek a későbbi álláskeresés során mindenképpen előnyt jelenthetnek. Egy erasmusos diák kipróbálhatja magát egy addig ismeretlen kultúrában, egy másik dimenzióban, ahol kapcsolati rendszerét a nulláról kell felépítenie a beilleszkedés­hez, és ezzel addig ismeretlen kihívásokkal szembesül. A ver­senyképes idegennyelvtudás elsajátítása mellett nagyon fon­tos hozzáadott értékekkel gaz­dagodhat egy ösztöndíjas - véli Jagicza Ágnes. A külföldön eltöltött időt nem minden cég ítéli meg egyértel­műen pozitívan. Ugyanis a vi­lágot járt ösztöndíjas pályázók körében jóval nagyobb arányú a fluktuáció, azaz esetükben több esély mutatkozik rá, hogy nem lesznek hosszú távon lo­jális munkavállalói a cégnek. Jagicza Ágnes nem ért egyet ezzel a gondolatmenettel, úgy véli, olyan időket élünk, amelyben a nyitott, ambici­ózus emberekkel lehet meg­mozgatni a világot. „A verseny nagy, így a hajtóerő érékelen­dő dolog. Ha tudás és alázat is van mögötte, akkor aranyat ér“ - vélekedik az Invitel HR vezérigazgató-helyettese. Kitekintést nyújt Utókövetés országosan nem létezik az erasmusos diákok vonatkozásában, csak a kül­földi Erasmus tapasztalatokra van mód rákérdezni, közvet­lenül a visszatérést követően. Minden hallgatónak kötelező kitölteni egy on-line beszá­molót, aminek a tartalma eu­rópai szinten egységesített. A személyes és szakmai fejlődést messzemenően említik a hall­gatók, mint legfontosabb ered­ményt, a tanulmányi ösztöndíj egyértelműen szakmai és sze­mélyes perspektívát .is jelent. Szakmailag olyan ismeretekre tehet szert, amit itthon nem biztos, hogy megtanulhatna. Külföldi intézményekben más lehet az oktatási módszer, már önmagában ezt is érdekes lehet megtapasztalni, a hall­gatók kihívásként élik meg a külföldi tanulást. A tanult tár­gyak tartalma mindig nyújt va­lami mást, ahhoz képest, amit itthon tanulna, ez a mobilitás hozzáadott értéke. Nemzet­közi környezetbe, társaság­ba kerül, évekkel a végzés után is hasznosíthatók ezek a személyes kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést, szemé­lyiségük változásában jelzik a hallgatók és manapság pont ezeket az interkulturális kész­ségeket igénylik leginkább a munkáltatók a nyelvtudás mellett. (HRport) Olyan ez az óvoda, mint egy mesepalota csupa dal, csupa vers csupa játék... (Gazdag Erzsi: Vers az óvodáról) Játszva Ön is hozzájárulhat az óvodák fejlesztéséhez! Részletek és a második szelvény a Vasárnap legújabb számában! Keresse az újságárusoknál! VASARNAP

Next

/
Thumbnails
Contents