Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-17 / 113. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 17. Kultúra-hirdetés 9 Tizennégy kortárs magyar kötetet mutatnak be az olvasóknak neves irodalmárok Kalligram-estek a Dunajban A Kalligram Kiadó három nagyszabású estet is szervez a közeljövőben a pozsonyi Dunaj kulturális központban. Az SZNF téri áruház 4. emeletén működő intézménybe május 23-án és 31-én líra-, illetve prózaesttel várja az érdeklődőket, 30-án pedig Hunčík Péter nagy sikerű Határeset című kötetének szlovák fordításáról lesz szó. SZABADOS FERENC A már második éve a magyar könyvterjesztők és kiadók által a legjobb három közé sorolt kiadó estjein tizennégy kortárs magyar kötet szerepel majd, melyek nagy része az idei könyvhétre készült. Május 23-án hét verskötet szerepel a programban, így például Barak Lászlónak az „öregkori költészetet” átértelmező, A halálnepper című kötete, Vida Gergely Horror klasszikusok-ja, amely tulajdonképpen egy melankolikusra hangolt libikóka film és irodalom határán, vagy Németh Zoltán Boldogságtelep, vetélőgépben című, Csáth Géza ihlette kötete. Varga Imre Mielőtt kimondaná című, „egyberostált” verseinek vaskos gyűjteménye bővebb a válogatásnál, de szűkebb, mintha „összegyűjtött” volna, igazi irodalmi csemege. Schein Gábor új verseskötete már címével is - Éjszaka, utazás - az emberi egzisztencia belső tájaira invitálja olvasóját. Egyik ciklusában viszont e jelentős költészet új, politikai-társadalmi dimenzióját ismerhetjük meg. A fiatal magyar líra egyik legtehetségesebb képviselőjének Lanczkor Gábornak a Hétsarkúkönyve többször megidézi Berzsenyi Dániel költészetét és lírájának helyszínét, a Balaton-felvidéket, ám ebben a líravilágban mindez archaikus tájként és „kihűlő bazaltrétegként” jelenik meg: ellentpontjaként Indiának, ahova egy képzeletbeli utazás és valós élettörténet vezeti el az olvasót. Orcsik Roland Mahler Grendel Lajos nígv Hár AZ Élet cArcadia TŐZSÉR Arpád ERZEKEK CSŐCSELÉKE NAPLÓK NAPLÓJA letöltve című kötete pedig a zene felől értelmezi az irodalmat: Orcsik számára Mahler folytonos valóság, ihletforrás, vitapartner és főként nyelvzene. Május 31-én a prózakötetek kerülnek sorra: A tehetséges és sokoldalú Száz Pál első kötete, az Arcadia paradox módon nem próbál kortárs lenni, letűnt korok nyelvét, gondolkodását éleszti újjá - játékosan, búsan, humorral, költőien. György Norbert Átmeneti állapot című kötetébe gyűjtött kisprózáit nyelvezetük, s általa a megszólalás körülményeinek állandó szóvátétele ragasztja össze szoros egységgé. Veres István Galvánelemek és akkumulátorok című novellagyűjteményében abszurd és banális sorközökben mérhető távolsága, mindennapi helyzetek és problémák, álhelyzetek és álproblémák, s egy sikeresen megkomponált nyelv válik láthatóvá. Tőzsér Árpád naplóinak második kötetében, az Érzékek csőcselékében a magyar irodalmi élet jelenik meg jellemzően tőzséri szemszögből. Grendel Lajos regénye, a Négy hét az élet a számvetés tragikus iróniával, és szigorú éleslátással elbeszélt regény - kegyetlen és önsajnálat nélküli szembenézés azzal, hogy eltűnt egy világ: megszűnt a Felvidéken a magyar középosztály. Bartók Imre Fém című nevelődési regényében látszólag egy beteg és orvosa viszonya, a gyógyulási folyamat áll középpontban, nevelődés helyett azonban sokkal inkább az álom és a terápia körül kialakuló szöveghálóval, az alatta és felette nyíló, hátborzongató vüággal szembesül az olvasó, s az ezt kö- rülburjánzó nyelvvel. Király Kinga Júlia A test hangjai című második prózakötete a test tapasztalatainak érzékien pontos megidézése. A nő teste éppen csak annyira domborodik ki az őt behálózó történetekből, amennyire képes magába fogadni a rá váró történeteket. De a kötetek bemutatására felkért irodalmárok névsora is nívós: a magyar irodalom olyan fontos szereplői lesznek ott, mint Bazsányi Sándor, Csehy Zoltán, Görözdi Judit, Kru- sovszky Dénes, Mestyán Ádám, Mészáros Sándor, Németh Zoltán, Schein Gábor, Szalay Zoltán, Tóth László, vagy a fiatal irodalom tehetségei, mint Bartók Imre, Kálmán Gábor és Nyerges Gábor Ádám. A hét órakor kezdődő estek házigazdája Csehy Zoltán, illetve Szigeti László, a Kalligram igazgatója lesz. A május 30-án hatkor kezdődő bemutatón Hunčík Péter Határeset című regényének szlovák fordítását mutatják be egy beszélgetés során, melyen a szerzőn kívül Dániel Hevier és Pavol Rankov szlovák írók, valamint Martin Bútora vesz részt. Izraeli díj a Coen testvéreknek Tel-Aviv. Egymillió dollár értékű díjat kaptak vasárnap a Coen testvérek a „filmtörténetben egyedülálló” munkásságukért egy izraeli egyetemtől. A Dan David nemzetközi üzletember és filantróp alapította díjat 2001 óta évente osztják ki a Tel-avivi Egyetemen rendkívüli tudományos és művészeti eredmények elismeréséül. A korábbi díjazottak között szerepelt A1 Gore, Amos Oz, Tony Blair és Yo-Yo Ma is. Az egyetem a Coen testvérek munkáját a filmtörténetben egyedülálló eredeti és kreatív együttműködésként méltatta. Régen tervezték már, hogy ellátogatnak arra a vidékre, ahol az édesanyjuk egykor élt - mondta el'vasámap az idősebbik testvér, Joel Coen hozzáfűzve, hogy anyjuk még Izrael állam 1948-as létrehozása előtt élt a brit mandátum alatti Palesztina területén. (MTI) Terrence Malick díjesélyes filmje Brad Pitt-tel Egy némafilm zajos sikere Brad Pitt az Életfa című filmet kísérte el a cannes-i mustrára (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Cannes. A magának való rendezőként ismert Terence Malick The Tree of Life (Életfa) című filmje a cannes-i versenyről indul világhódító útjára. Még el sem kezdődött a can- nes-i filmfesztivál, már a legjobb színésznek járó díj esélyeseként emlegették Brad Pittet. A festőiként jellemzett képi világgal dolgozó Malick 2008-ban forgatta a The Tree of Life című filmet, amelyben Brad Pitt és Sean Penn mellett Jessica Chastain játssza a főszerepet. A cannes-i filmfesztivál szervezői már tavalyra várták a művet, Malick viszont nem készült el vele, így csak most mutatja be a nagyközönségnek. Vasárnap azonban egy francia rendező The Artist című némafilmje aratott zajos sikert a versenyprogramban. Michel OTTHONUNK A NYELV A feliratok nyelve a jogszabályok tükrében MISAD KATALIN A közelmúltban jelent meg az egyik regionális hetilapban Kulcsár Ferenc A város, amelyben élek című írása, melyben a szerző azt kifogásolja, hogy magyar többségű lakóhelyén alig található olyan felirat, amelyen az államnyelvi szöveg mellett annak magyar megfelelője is szerepel. Sajnos, Kulcsár Ferencnek igaza van, s még szomorúbb a helyzet, ha szembesülünk azzal a ténnyel, hogy ez a jelenség nemcsak a szerző lakóhelyére jellemző, hanem Szlovákia többi magyar többségű településére is. Tudjuk, a többnyelvű társadalmakban a kisebbségi nyelvek érvényesítése általában jogi kérdés. Különösen igaz ez a kö- zép-kelet-európai országokra, köztük Szlováldára is, ahol a kisebbségi nyelvek használatát különféle törvények, rendeletek szabályozzák. De vajon valóban ezeknek köszönhetően hiányoznak településeinkből a magyar nyelvű feliratok? Az 1990. és az 1995. évi nyelvtörvények szerint a hivata- losnakszámító feliratok (pl. köz- igazgatási szerv megnevezését tartalmazó feliratok, utcanevet jelölő feliratok stb.) csakszlovák nyelvűek lehettek. Az 1999. évi kisebbségi nyelvhasználati törvény 2. paragrafusának 5. bekezdése azonban már arról rendelkezik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 %-ot, a településen működő közigazgatási szervnek az épületen elhelyezett nevét kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni. (A jogszabály „szépséghibája”, hogy a belügyminisztérium 2000. évi iránymutatása szerint a település neve ilyenkor is csak államnyelven szerepelhet a feliraton, tehát: Obvodný úrad Komárno, Körzeti Hivatal Komárno.) Ha a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya eléri a 20 %-ot, az adott településen a tájékoztatást szolgáló információkat - ilyenek pl. a fontos intézmények elhelyezkedéséről tájékoztató feliratok, az utcanevek, illetve egyéb, a településen belüli tájékozódást segítő feliratok - az államnyelven kívül a nemzeti kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Az 1995. évi nyelvtörvény szerint kötelezően államnyel- vűek voltak a főként az üzletekben, sportlétesítményekben, vendéglátó-ipari egységekben, utcákon, utak mellett és fölött, repülőtereken, pályaudvarokon és tömegközlekedési eszközökön elhelyezett, a nyilvánosság tájékoztatását célzó feliratok, reklámok és közlemények. Az 1999. évi kisebbségi nyelvhasználati törvény 4. paragrafusának 2. bekezdése alapján azokon a településeken, ahol a kisebbségi állampolgárok aránya eléri a 20 %-ot, a fontos információkat, főként az óvó, figyelmeztető és egészségügyi tájékoztató szövegeket a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen kisebbségi nyelven is feltüntetik. A rendelkezés hiányossága azonban, hogy nem tisztázza, pontosan milyen információkat kell kisebbségi nyelven is közölni, s azt sem, kinek a kötelessége ezeket a tájékoztató jellegű feliratokat, táblákat kihelyezni. Csupán egy általános érvényű rendelkezés található a törvényben, mely szerint a kisebbségi nyelvhasználat feltételeit a helyi közigazgatási szerv köteles megteremteni. A kérdés tehát úgy hangzik, hogyan tudja meggyőzni a helyi önkormányzat a bankok, biztosítók, üzletek, kávéházak vezetőit arról, hogy saját költségükön kisebbségi nyelvű feliratokat függesszenek ki a hozzájuk tartozó vagy a tulajdonukban levő épületekre. S míg a választ keressük, ne feledkezzünk el a kisebbségi nyelv- használati törvény 1. paragrafusának első mondatáról, amely így hangzik: ,A Szlovák Köztársaság azon polgárát, aki nemzetiségi kisebbséghez tartozó személy, megilleti az a jog, hogy az államnyelven kívül a nemzetiségi kisebbség nyelvét használja”. Merjünk hát élni nyelvi jogainkkal! Hazanavicius fekete-fehérben forgatott munkáját taps és nevetés köszöntötte a vetítés végén. Az alkotás a némafilmek hollywoodi hőskorába, 1927-be repíttette vissza a nézőket, beavatva őket a kor legnagyobb sztárja, George Valentin sorsába, akinek mesés karrierje két évvel később a hangosfilm „áldozata” lett. „Tisztán látvány. Színtiszta mozi. Nem tudtam, hogy képes leszek-e megcsinálni - mesélte a 44 esztendős rendező. - Egy némafilm bizonyos hatást gyakorol a nézőre. A melodráma vagy a szerelmi történet jobban illik a néma formátumhoz” - magyarázta. Hazanavicius nem művész- filmben gondolkodott, szó sincs arról, hogy a sorok között kellene olvasni az értelmét keresve, a közönségnek készítette a filmjét. (MTI)
