Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-03 / 101. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 3. Vélemény És háttér 7 A World Trade Center elleni merénylet után tudatosan lett a nyugati világ elleni harc szimbóluma Ikonrombolás Egy terrorista, aki vállal­ja az arcát, anomália, hi­szen ténykedésének a lényege, hogy a viszony­lagos ismeretlenség és érdektelenség álcáját ki­használva keltsen zűrzavart. TOKÁR GÉZA Ebből a szempontból Osza- ma bin Laden az utóbbi tíz év­ben nem volt klasszikus érte­lemben vett terrorista - sokkal inkább az Egyesült Államokkal szembeni globális ellenállás ikonja. Most pedig, a halálával, egész életműve értelmeződik át, miközben a tényleges ter­rorfenyegetettség mértéke nem csökken. Ami rosszabb, a Nyugatnak találnia kell magá­nak egy új főellenséget. A ter­roristavezér a World Trade Center elleni merénylet után tudatosan vállalta a nyugati vi­lág elleni harc szimbólumának szerepét, ő lett az al-Kaida és a terrorizmus arca. Az már más kérdés, hogy érdemi tevékeny­séget gyakorlatilag nem fejtett ki többé, ténykedése a bujká­lásra és a harcra buzdító, kétes minőségű videó- és hangfelvé­telek időnkénti megjelenteté­sére korlátozódott. Nem túlsá­gosan nagy létszámú szerveze­te pedig olyan fogalommá vált, amelynek a nevét bármilyen készülő terrorcselekménnyel összefüggésbe lehetett hozni, hogy a közvélemény előtt is éreztessék a készülődő me­rénylet súlyosságát. A fővezér bujdosásának is megvolt a ma­ga jelentősége: azt mutatta, hogy bin Ladent, a világ legke­resettebb személyét az inter­net, a mobiltelefonok, és a műholdas keresőrendszerek korában egyszerűen képtelen­ség elfogni vagy megölni. Teg­nap hajnalban pedig az derült ki, hogy a feladat mégsem lehe­tetlen, legfeljebb tíz évvel to­vább tart a kelleténél. Az Egyesült Államokban ün­neplő tömeg eufóriája az Ame­rika számára veszélyt jelentő terrorizmust egy személyben megformáló illető halálának szól. Valójában pedig annyi történt, hogy a labda visszake­rült a terroristák térfelére: az amerikaiak elégtételt kaptak az ikertornyok ledőléséért, s most a radikális iszlamisták érezhe­tik úgy, hogy valamiért reván- sot kell venniük. A helyzet tehát aligha javul, a kérdés csak az, ki és mikor lép bin Laden helyére a médiában - ugyanis nemcsak a radikális ellenállóknak van szüksége egy hősre, hanem a nyugati világ­nak is egy ellenségre. Az arcta­lan terrorizmus elleni küzde­lem ugyanis jóval kevésbé kelti fel a sajtó és a közvélemény fi­gyelmét, pedig a terrorveszély nem múlik, egy vezető szemé­lyiség látványos likvidálása pe­dig inkább szítja a feszültsége­ket, mintsem csillapítja. Az egyik kézenfekvő helyet­tes az al-Kaida második számú vezére, Ajman-az-Zavarhi. Kö­ze volt a 2001-es események­hez, valamint az 1998-as, ame­rikai nagykövetségek elleni merényletekhez. A bökkenő csak az, hogy a közvélemény szemében mindezekért egye­dül bin Laden a felelős.- Ne izgulj, mama, nemsokára hazaérek. A vasúttársaság csak a járatokat és az alkalmazottak számát csökkenti, az utasokat nem likvidálja. (Peter Gossányi rajza) A jelenlegi erős forint nem kizárólag a kormány érdeme, hanem a javuló befektetői hangulaté A magyar gazdaság egy éve HORBULÁK ZSOLT Magyarország új alkotmá­nyának elfogadása háttérbe szorította, hogy a Fidesz-KDNP kormány egy évvel ezelőtt ke­rült hatalomra. Az évértékelők helyett ezért mostanság inkább alkotmányértékelők születnek. Általánosságban kijelenthe­tő, hogy akik a kétharmados győzelmet a végletes politikai megosztottság lehetséges fel­oldójaként várták, azok téved­tek. A magyar kormány gazda­sági tevékenységét is leginkább ebből a szemszögből jellemzik. Ha viszont megkísérelünk a nemzeti-jobboldali kormányra kívülről és belülről zúduló kritikaössztűz mögé nézni, va­lamivel árnyaltabb képet látha­tunk. A nagyvállalatokat jelen­tős különadókkal sújtják, amely mégsem akasztja meg a külföldi beruházók érkezését. Felszámolták a nyugdíjrend­szer tőkefedezeti pillérét, el­lenben a felszabaduló összeg jelentős részét adósságcsök­kentésre fordítják. Az európai összehasonlításban nagyon alacsony egykulcsos jövede­lemadót vezettek be a kiemel­kedően progresszív adórend­szer helyett. Csökkentik a táp­pénz összegét, a munkanélküli­segély időtartamát, igaz, nem nyúlnak a szintén szociális csodának számító 65 éven felü­liek ingyenes utazásához. Or­voslátogatási vagy kórházi dí­jat sem vezetnek be, viszont a gyógyszerkasszában megszorí­tások történnek. A lakáshitele­sek kapnak majd segítséget, de szó sem lesz állami hitelátválla­lásról. A gazdaságpolitika egyik alapvető tétele a takaré­kosság. Igen, lesznek megszorí­tások, és azok fájni is fognak. A többletforrásokat immár nem kölcsönökből biztosítják. Ter­mészetes, hogy mindez erős kritikát kap a szakszervezetek­től és a baloldali ellenzéktől. Az már érdekesebb, hogy a liberá­lis oldalról is. A magyar kormány mozgás­területe nagyon szűk. A jelen­legi erős forint sem kizárólag az ő érdeme, hanem az éppen javuló befektetői hangulaté. Ez fordítva is érvényes. A lakáshi­teleseket sújtó nyári svájci- frank-erősödés sem alapvetően Orbán Viktor hibája volt, az oka abban keresendő, hogy a görög államadósság miatt a tő­kepiacok az eurótól a frank irá­nyába fordultak. A magyar kormány külpoli­tikája vagy a belső hatalmi ágak átrendezése komoly kí­vánnivalót hagy maga után, de maga a gazdaságpolitika nagy vonalakban elfogadhatónak tűnik. Az utóbbi időben érke­zett néhány komoly dicséret, és az állampapírok iránt hatalmas külföldi kereslet mutatkozik. Ha nem is minden intézkedésre igaz, de az államadósság csök­kentése összhangban áll napja­ink európai gazdaságpolitikai elvárásaival. Dicséretes lenne, ha az irányvonal az egész cik­lus alatt megmaradna. KOMMENTAR A vadászat vége NAGYANDRÁS A világ első számú terroristáját hétfőn reggel Pakisztánban lelőtték. Osama bin Laden, a földkerekség legrettegettebb gonosztevője nincs többé. A hírt maga az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama jelentette be. 2001 őszén az amerikaiak joggal féltek Osama bin Ladentől. A terroristavezér tíz évvel ezelőtt olyan hálózatot épített ki és tartott fenn, mely az USA vérke­ringésének közepén, a New York-i felhőkarcolók ellen tudott sikeres terrortámadást intézni. Tíz évvel ezelőtt az USA elve­szítette érinthetetlenségét, kiderült, hogy Amerika is sebez­hető. Véget ért egy évtizedek óta tartó álom, és az egész szé­gyent és megaláztatást nevesíteni lehetett. Az első számú célpont tíz éven át nem változott. Az emberek többsége már nem hitt abban, hogy bin Laden még életben van. Követői és támogatói számára misztifikált személlyé vált. Nekik talán csak az első hónapokban, talán egy-két évig volt fontos, hogy üzeneteket, útmutatásokat kapjanak tőle, később elég volt a hírneve. Nem valószínű, hogy az elmúlt évek során sok em­berrel találkozott, állandóan a sarkában voltak. Üldözői, az amerikai hadsereg különleges alakulatai tíz évig kutattak utána. Tíz éven át keresni valakit rettentően kimerítő lehet. A helyszínen szolgáló fiatal katonák többsége valószínűleg még iskolás volt, amikor kutatni kezdték bin Laden nyomait. Hiába kutatták át az afganisztáni hegyeket, hiába füstöltek ki minden pakisztáni barlangot, a végén mégis egy városban, egy óriási villában sikerült elkapniuk. Ez is azt bizonyítja, hogy a legrettegettebb terroristák is gyarló, önző emberek. A hegyekben és sátrakban készült videók csak PR-fogás volt. De most véget ért az álom. Kiderült, hogy mégsem volt félis­ten a terroristák szellemi vezetője, hanem egyszerű, az életet élni és élvezni akaró személy. A legtöbb szakértő azt állítja, halála nincs közvetlen hatással a terrorizmusra, hiszen minden sejt önállóan működik, nincs szükségük irányításra. Ám az biztos, hogy az USA bebizonyí­totta, ha egyszer valaki ily módon vét ellene, nem menekül­het. Soha senki sem kérdezi meg, mennyibe került az üldö­zés, hányán haltak meg az egyik vagy a másik oldalon. Egy dolog számít: Osama bin Ladent levadászták. JEGYZET Betegjogok, világnapok PÉTERFl SZONYA Ugyan 2002-ben Szlovákia is aláírta a Beteg- jogokkartáját, észrevétlenül zajlott le a be­tegjogok európai napja. Talán azért, mert kis hazánkban alig tudjákabetegek,hogyköve- telhetikjogaik érvényesíté­sét. Nem sejtik, hogyjoguk van a betegségek megelőzését szolgáló egészségűgyi szol­gáltatásokra, olyan egész­ségügyi ellátásra, amelyet ál­lapotuk megkövetel és az in­novatív kezelésre-beleértve adiagnosztikátis. Úgy tűnik, csakpapíron, avalóságdrá- mai- állítják a daganatos be­tegeket tömörítő társulások. Szerintükarákosok20-30 százalékanemvagycsakkés- vejutkorszerű gyógyszerek­hez az ágazat pénzhiánya, az állami egészségbiztosító ta­karékoskodása miatt. A keze­lés nem olcsó, olykor kétséges az eredmény is, a beteg mégis elvárja, hogy orvosa a legjobb szerekkel kezelje akkor is, ha csupán hónapokkal hosszab­bítható megaz élete. Persze, az illetékesekelutasítjáka szelektív orvoslás vádját, ám a betegek tudjáka magukét... És nem csupán a rákosok. Az asztma világnapjajó alka­lom lehetne arra, hogy a tárca figyelmeztesse abetegség tü­neteit észlelőket-sípoló lég­zés, légszomj, fulladásérzés-, hogy mielőbb fordulj anak szakorvoshoz, akineksegítsé- gével asztmájuk ellenőrzés alatt tartható. De nem teszi, hiszen ha többen keresnék fel az allergológusokat, tüdő- gyógyászokat, nemcsakmeg­nőne a várólistákon levők száma, hanem a kiadások is megugranának. Ez a problé­mavilágméretű, Európában 3,8 milliárd eurót kell fordíta­ni ajáróbeteg-kezelésre, 3,6 milliárdot az orvosságokra. A diagnózis felállítása nem túl bonyolult, légzésfunkciós vizsgálattal korszerű módon ítélhető meg a légutak állapo­ta. Aszakorvosokeddigmo- dem, egyénre szabott orvos­ságokkal, inhalálószerekkel orvosolták, tartottákkordá- ban a bajt, de most tartanak attól, hogy az ágazatban meg­hirdetett takarékosság az asztmásokat sem kerüli el. Előfordulhat, hogyahosszú várólisták ellenére az egész­ségbiztosító szerződést bont néhány szakorvossal. Azok­kal, akíklegjobb tudásuk, lel­kiismeretük szerint továbbra is a leghatásosabb (és bizony drága) szerekkel kezelikbe- tegeiket. Táj ainkon a világ­nap erről is szól (hat).

Next

/
Thumbnails
Contents